A székfoglalás most a legfőbb gond

Tudva, hogy a kormányzat malmai elég lassan őrölnek, megkérdeztük Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelőt, konkrétan mikor, hogyan érezzük majd ezen intézkedések hatását?

Papíron még semmi nem ért el hozzájuk, mondta a főtanfelügyelő, a minisztériumban egyelőre mindenki csendben van és lapul, mert átszervezések várhatók. Az említett intézkedések közül levegőben lóg még az óraszámcsökkentés, mert attól idegenkedik a Neveléstudományi Intézet (ISE), amelynek a feladata lenne a kerettantervekhez igazítani az óraszámokat: azt kifogásolják az intézet szakértői, hogy a jövő tanévig túl rövid az idő ahhoz, hogy ezt a munkát elvégezzék, ráadásul egyelőre nincs, amit csináljanak a tanárokkal, akiknek így csorbulna a katedrájuk.

Nagyon jól jött, hogy már nem teszik a tűzoltósági engedélyek meglététől függővé az iskolák működési engedélyének kibocsátását az illetékes hatóságnak (ARACIP), hiszen papíron sok, egyébként kifejezetten jó körülményeket nyújtó iskola volt akkreditáció híján – mint például a sepsiszentgyörgyi Váradi József iskola újabb épülete –, a tűzoltóság által megkövetelt dolgokat megvalósítani pedig sok helyen gyakorlatilag lehetetlen anélkül, hogy nagyobb költséggel járó átépítésbe ne fogjanak. Ez adott esetben kerékkötője volt az iskolarendszer egyes átszervezési kísérleteinek is.

Az iskolai zaklatások, kiközösítések eddig is léteztek, napjainkban az ad neki különös jelentőséget, hogy az internettel a megszégyenítés mértéke sokszorosára növelhető. A törvényhez még nincsenek kidolgozva a módszertani előírások, annak hiányában nem tudni, milyen esetben pontosan kinek kell eljárni, mi és hogyan büntetendő, de a tanárok, osztályfőnökök, az iskolák vezetősége eddig is eljártak a maguk módján, vagy megpróbálták megelőzni a hasonló helyzeteket. A pedagógusokat majd a továbbképzőkön ezt a jelenséget illetően is informálják, felkészítik.

Végül a tanügy költségvetéséből levágott 2 milliárd lejről is kérdeztük az éppen a minisztériumban tartózkodó tanfelügyelőt, aki elmondta, az egy olyan európai projekt költsége volt, amely úgysem valósult meg, az iskolák digitalizációjára, okostáblák és táblagépek beszerzésére meg sem írták a pályázatot, amelyben egyébként csak 400 millió önrésze volt előirányozva a tanügyminisztériumnak. – Nem vontak el a fizetésalapból vagy a működési költségekre előirányzott pénzekből – magyarázta a főtanfelügyelő.