Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
2019. január 07., 00:172019. január 07., 00:17
Az 1764-es esztendő hetedik napja vérrel íródott be a magyarság kemény magját alkotó, és ezért a védőbástya szerepét betöltő székelység történelmébe. Hajnalban ugyanis a császári haderő négy gyalogos százada, százötven vértese, valamint harminc huszárja alattomosan rátámadt Madéfalva lakosságára, illetve az ott tartózkodó csíki és háromszéki székelyekre. Az ágyúlövésekkel és gyújtogatással kezdődő, sortüzekkel folytatódó és kaszabolással végződő mészárlásnak a harcképes férfiakon kívül ártatlan gyermekek, nők, valamint idősek is áldozatul estek. A halottak pontos számát a mai napig nem ismerjük, egyes források 200–250-re, míg mások 500 körülire teszik.
Az utókor által székelyirtásnak nevezett vérfürdőnek máig ható következményei voltak, mert végett vetett a hadköteleseket idegen hatalom szolgálatába kényszerítő császár- és királynői rendelet elleni küzdelemnek. Ugyanakkor ezreket kényszerített szülőföldjük elhagyására és moldvai letelepedésre. A legtragikusabb azonban, hogy a hóhérok felelősségre vonásának elmaradása precedenst teremtett a hasonló gaztettek elkövetéséhez.
Így a Habsburg szolgálatba szegődött népvezérek által ellenünk felbújtatott és megvadított mócok több rendben is (1784, 1848, 1849) megtizedelték a környékbeli magyarságot. De ez ösztönözte a magukat Maniu-gárdának nevező martalócokat is az 1945-ös székelyföldi gyilkosságok elkövetésére. Továbbá az 1990-ben Marosvásárhelyen bekövetkezett magyarellenes erőszakcselekmények szálai is erre vezethetők vissza. És amint a román nyelvű médiából évek óta fröcsögő gyűlöletbeszéd, vagy az igazságtalanul elítélt és bebörtönzött kézdivásárhelyi ifjak, Beke István és Szőcs Zoltán esete bizonyítja, az 1764. január 7-én elindított leszámolási folyamat még nem ért véget.
Éppen ezért ki kell mondani végre, hogy a madéfalvi népirtást az akkori vezetőink bűnös magatartása, vagyis átállása, illetve gyávasága okozta, hiszen ezzel meghiúsították a székelyek szervezett, egységes és összehangolt fellépését az elnyomó hatalommal szemben.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!