A románok ellenségei

Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.

Bedő Zoltán

2020. február 13., 00:222020. február 13., 00:22

Romániában egyre jobban elharapózik és aggasztó méreteket ölt a magyarellenesség. Ráadásul az ellenünk üvöltő ordasok falkájában az idegengyűlölő senkiken, beteges ellenségeskedőkön és elvakult tucatembereken kívül többre hivatott politikusok, tisztségviselők és intézményvezetők is megtalálhatók. Éppen ezért az eddiginél több figyelmet kell fordítani erre a szomorú, tragikus és magyarra-románra nézve egyaránt óriási veszélyt jelentő jelenségre.

Szomorú, mert következetes építkezés helyett az egymásnak feszülésre fecséreljük a szellemi és fizikai energiánkat. És tesszük ezt egy kihívásokkal telített korban, amelyben természeti katasztrófák sújtják, éhínség és atomháború réme fenyegeti a világot. Tragikus, hiszen a megerősödésünket szolgáló összefogás helyett gyengítjük egymást, miközben Európa önpusztító eszmékkel fertőzött nyugati felét menekülteknek álcázott betolakodók hadai özönlik el. A felsoroltak következtében pedig veszélybe került a kultúránk, az egyéni és nemzeti szabadságunk és végső soron a puszta létünk is.

A románoknak is rá kellene végre döbbenniük tehát, hogy földrészünk eme huzatos keleti felében mindannyiunkat elsepernek a történelem viharai, ha nem vetjük össze a vállunkat, és nem kapaszkodunk egymás kinyújtott kezébe. Be kellene végre látni, hogy az ellenünk uszítók nem csak nekünk, hanem saját nemzetüknek is megátalkodott ellenségei. Észre kellene végre venni, hogy a rólunk rágalmakat fröcsögőkből nem a hazafiság, hanem az érvényesülési szándék, hatalmi vágy és pénzéhség beszél.
Rá kellene végre jönni, hogy az őket magyar veszéllyel riogatók és megbízóik szétlopták az állam vagyonát, kisemmizték a társadalmat és kiárusították az országot, amíg minket szidtak.

Idegen érdekek kiszolgálói, háttérhatalmak széltolói, Románia sírásói lettek. Hiszen egy gazdaságilag meggyengített, szellemileg lezüllesztett, munkaerejétől megfosztott ország hosszú távon nem életképes. Életben maradni ugyanis csak belső feszültségektől mentesen, az alkotó energiák felszabadításával, világos jövőkép és a megvalósításához szükséges elképzelések és tervek birtokában lehet.