A kihalás szélére sodródtak a tengeri teknősök

„A teknősök már a dinoszauruszok korában is éltek, de csupán 50 év alatt mi, emberek a kihalás szélére sodortuk őket” – mondta Adam Pawloff, a Greenpeace osztrák szóvivője. A helyzet fő okai a műanyagszemét, az ipari halászat és a klímakrízis.

Francia Guyana partjainál még az 1990-es években is több mint 50 ezer fészket raktak a teknősök szezononként. Mára számuk nem éri el a 200-at sem – áll a jelentésben.

A világ vizei a hetvenes évek óta folyamatosan melegszenek, 1993 óta a melegedés sebessége megkétszereződött. Emiatt a korallzátonyok, amelyek például a közönséges cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) számára fontos táplálékforrást jelentenek, kifehérednek és elpusztulnak, ennek következtében a hüllők elveszítik táplálkozásuk alapjait.

A felmelegedés a tengeri áramlatokat is megváltoztatja az óceánokban, ami hatással van a tengeri teknősök vándorútjaira is.

A Greenpeace helyi kutatókkal közösen 2019-ben megvizsgálta Francia Guyana kérgesteknős-populációját. Tíz nőstény vándorútját nyomon követve megállapították, hogy az állatok kétszer akkora távolságokat tesznek meg, mint tíz évvel korábban. Ez az erőkifejtés szintén hatással lehet a szaporodásukra: a tudósok szerint nagyon valószínű, hogy a kérgesteknősöknek ilyen óriási utazásokat követően kevesebb energiájuk marad a tojások létrehozására.

A fészekrakásnál is nagy befolyással bír a klíma felmelegedése, a kikelő utódok nemét ugyanis többek között az is meghatározza, milyen hőmérsékletű a homok, amelybe lerakták a tojásokat – hangsúlyozta a Greenpeace.

Minél melegebb a homok, annál valószínűbb, hogy nőstény kel ki a tojásból, ez a nemi arányokat tekintve egyenlőtlenségeket idéz elő, ami pedig egész populációkat veszélyeztethet. Azt már megállapították, hogy például a közönséges levesteknős (Chelonia mydas) egyik Ausztrália közelében élő populációjában egy hímre 116 nőstény jut.

A klímaváltozás és annak következményei mellett más tényezők is erőteljesen veszélyeztetik a teknősök túlélését. Gyakran végzik halászhálókba akadva vagy fulladnak meg a műanyagszemétben.

A Greenpeace ezért egy tengerekre vonatkozó ENSZ-egyezmény létrehozását sürgeti, hogy az állatállomány, például az erősen veszélyeztetett tengeri teknősök újra erőre kaphassanak.

„A teknősök gyors tempóban halnak ki a szemünk láttára. Hogy ezeknek az egyedülálló állatoknak a túlélését biztosítsuk, minden államnak gondoskodnia kell arról, hogy legkésőbb 2030-ig az óceánoknak legalább 30 százaléka védelem alá kerüljön” – fejtette ki Pawloff.

Hétből hat tengeriteknősfajt már a súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorol a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN).

(MTI)