A házelnököket mentenék

Az ügyészek mozgásterét korlátozó újabb javaslatcsomagot terjesztett a parlament elé a PSD–ALDE koalíció, miután tavaly tavasszal a több százezer fős, korrupcióellenes óriástüntetések miatt a kormánypártok elnapolták a büntetőtörvénykönyv (Btk.) és eljárásjog módosítását, írja az MTI.

Az igazságszolgáltatási törvénynek módosítását előkészítő, Florin Iordache volt igazságügyi miniszter által vezetett parlamenti különbizottság csütörtökön úgy döntött: egyelőre kéthetes szakmai vitát nyit a több mint kétszáz módosító javaslatot tartalmazó képviselői indítványról, melynek bizottsági véglegesítését csak májusban kezdi meg. A kormánytöbbség szerint a Btk. és eljárásjog módosítása az alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyek kijavítását, az Emberei Jogok Európai Bírósága határozatainak és az ártatlanság vélelméről szóló európai irányelvnek a gyakorlatba ültetését célozza.

Az ellenzék viszont most is azt állítja: a csomagba olyan módosítási javaslatok is bekerültek, amelyek a korrupcióval vádolt politikusok felelősségre vonását akadályozzák, egyes rendelkezések pedig éppenséggel a parlament korrupcióváddal bíróság elé állított házelnökei – Liviu Dragnea szociáldemokrata és Călin Popescu Tăriceanu ALDE-elnök – számára jelentenének mentőövet. Így például a kezdeményezők enyhítenének a hamis tanúzás büntetésének szigorán – amivel Tăriceanut vádolják –, és újabb lehetőséget nyitnának a perújrafelvételre, olyan esetekben, amikor az eredeti ítélet indoklását a bírói tanács valamelyik tagja nem írta alá. Ez utóbbi előírásra alapozva Dragnea is megpróbálhat majd megszabadulni az első ügyében jogerőssé vált felfüggesztett börtönbüntetésétől.

Klaus Johannis elnök csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Btk. – egyébként szükséges – módosításai közé „a parlamentben ideiglenesen döntéshozói tisztséget betöltők számára készült” javaslatok is bekerüljenek. Az ellenzék által vitatott rendelkezések között van olyan, amely ellehetetlenítené, hogy az ügyészségek a jogerős ítélet előtt beszámoljanak arról: kit és mivel gyanúsítanak. Feltehetően az is korlátozná a vádhatóság hatékonyságát, ha – a javaslatnak megfelelően – ezentúl egy feljelentő csak akkor számíthat vádalkura, ha a bűncselekménytől számított fél éven belül tesz feljelentést.

A szociálliberális kormánytöbbség vezetői azt hangoztatják, hogy az évek óta zajló korrupcióellenes kampány ügyészállammá tette Romániát, ahol a titkosszolgálattal összefonódott vádhatóságok visszaélései sértik az ártatlanság vélelmét, és immár a közvélemény is csak amiatt aggódik: nehogy egy bűnös megússza a felelősségre vonást, miközben az ártatlanul meghurcoltak emberi jogaira már senki sem figyel.