A hátránnyá vált versenyelőny

A fizetések alacsony szinten való tartása miatt kivándorolt a munkaerő az országból. „Mára tragikussá vált a helyzet, hiszen világszinten a háború által sújtott Szíria után Románia a második legnagyobb kibocsátó ország, eddig 3–3,5 millió romániai vándorolt külföldre”, mutatott rá Winkler Gyula.

Az RMDSZ Európa Parlamenti képviselője, volt külkereskedelemmel megbízott miniszter szerint évtizedekkel ezelőtt az olcsó és jól képzett munkaerő jelentette Románia versenyelőnyét a külföldi piacon, de egy idő után szűklátókörűségnek bizonyult a bérek alacsony szinten való tartása. „A cégek rövid távra terveztek, nem gondoltak arra, hogy tíz év után is meg kell termelni a nyereséget, most csodálkoznak, hogy sem olcsón, sem drágán nem találnak munkaerőt” – véli Winkler Gyula.

Az EP képviselő úgy véli, a 2000-es évek elején indokolt volt, hogy olcsó munkaerővel csábították az országba a befektetőket, hiszen ekkor telepedtek meg egyrészt a bérmunkában dolgoztató cégek, másrészt az olyan nagyvállalatok, amelyek révén megvalósult a technológiai transzfer. Ennek a folyamatnak Erdély és Bukarest volt leginkább a kedvezményezettje, de 2007 után meg kellett volna emelni a fizetéseket, hogy az országban tartsák a munkaerőt, leállítsák a nagyméretű elvándorlást. Winkler Gyula szerint nem természetes folyamat, de mivel a reálgazdaság szereplői nem tették meg a fizetésemelésekhez szükséges lépéseket, a szociáldemokrata (PSD) kormány kézbe vette az ügyet, és a minimálbér emelésével és az állami szektorban dolgozók fizetésének növelésével próbálja rákényszeríteni a magánszférát a béremelésre, ezáltal megállítani az egyre súlyosbodó kivándorlást. Az EP-képviselő úgy véli, Romániában most fordítva működik a munkaerőpiac, hiszen minden rendes országban a munkavállalónak arról kell döntenie, hogy a közszférát választja-e, ahol bár alacsonyabbak a fizetések, de nagyobb a munkahely stabilitása, vagy pedig a magánszférában dolgozik, ahol magasabbak a bérek, de ez teljesítményfüggő, és nagyobb az elbocsátás veszélye.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Édler András úgy vélekedett, hogy Romániának már nem jelent versenyelőnyt az olcsó munkaerő, de véleménye szerint az államnak – például infrastruktúra építésével – kellene segítenie a magánszférát a versenyképesség növeléséhez. Rámutatott, hogy a vállalkozók nem tudnak autópályát építeni, ellenben veszteségeket jelent számukra, hogy árujukat csak nehezen tudják kijuttatni az országból. A kereskedelmi kamara elnöke szerint az államnak adókedvezményekkel kellene ösztönöznie és középtávon átalakítania az ország gazdaság szerkezetét, így el kellene dönteni, hogy melyek azok az ágazatok, amiket fejleszteni szeretnének. Édler úgy véli, az informatikai ágazat mellett a hagyományokkal rendelkező nehézipar lehetne egyik ilyen. A háromszéki gazdasági szakember úgy véli, változtatni kellene az ellenőrző politikán is, és hagyni kell a kis és közepes cégeket élni és megerősödni, hiszen ezek nem tudnak akkorát „tévedni”, hogy károsítsák az ország gazdaságát. Másik szükséges lépés pedig az uniós pénzek lehívásának egyszerűsítése lenne, mert a bürokrácia eltántorítja a cégeket a pályázástól.

Ma már a Romániában megtermelt tucatáru nem versenyképes, csak minőségi termékekkel lehet kijutni a külföldi piacra, véli a sepsiszentgyörgyi ProWood faipari klaszter ügyvezetője. Kádár Rezső szerint sok vállalkozó nagy cégeknek gyárt előre tervezett darabokat, de annyira kis árréssel dolgoznak, hogy bármikor veszteségbe csúszhatnak. Úgy véli, a faiparban már csak korszerű dizájnnal, luxustermékekkel lehetnek versenyképesek. Ehhez viszont korszerűsíteni kell az elavult technológiát, ehhez a kis- és közepes vállalkozók számára elérhető pályázati kiírások vannak, a pénzek lehívásában a klaszter is tud segíteni a tagjainak. Kádár Rezső ugyanakkor nehezményezi, hogy az állam éppen a magánszektor által befizetett adókból gazdálkodva szívja el a munkaerőt a cégektől.