A gondok ezután következnek

Az igazságügy működését szabályozó törvények módosításának legnagyobb előnye, hogy ezután, a konszolidált demokráciákhoz hasonló módon, az ügyész egyenrangú ellenfele lesz az ügyvédnek, és kettejük érvelése alapján dönt a bíró – mondta el Márton Árpád RMDSZ-es képviselő a témában tartott sajtóértekezletén.

– Sikerült elérni azt, hogy az ügyészt „leszállítsuk” a bíró mellől a „földre”, hogy egy szinten legyen az ügyvéddel, mert eddig még a bíróság fizikai elrendezése is azt sugallta, hogy egy eljárás során az egyik felet az ügyvéd, a másik felet az ügyész és a bíró képviseli – fejtette ki Márton Árpád. – Ezentúl, akárcsak a civilizált országokban, egyik felől lesz az ügyvéd, másik felől az ügyész, és fölöttük, az ők érveik és a törvény alapján ítélkezik a bíró.
Az ezzel kapcsolatos törvények előírásait továbbra is több pontban összeegyeztethetetlennek ítéli az alaptörvénnyel az alkotmánybíróság. Egyelőre nem adtak ki indoklást, de a taláros testület szerint gond van többek között azokkal a cikkelyekkel, amelyek az összeférhetetlenséget szabályozzák.
– Nem teljesen világos okokból továbbra is mindent elkövetnek azért, hogy semmilyen módon ne lehessen felelősségre vonni azokat a bírákat és ügyészeket (sem), akiknek súlyos, esetleg megismételt mulasztásából Romániát kártérítésre ítéli az Emberi Jogok Európai Bizottsága – nyilatkozta a képviselő.
Márton Árpád a módosítások pozitív hatásai között említette, hogy jobban szétválnak a szakmák, nehezebb lesz például ügyészből bíróvá lenni. Eszerint, a több évtizedes munkával a legfőbb ügyészségre került ügyész, elvben, elmehet bírónak, de akkor a legalsó szinten kell kezdenie. Ezzel megakadályozzák, hogy egy vádhatóság magas szintű képviselője, akinek „mindenki gyanús volt”, egyik napról a másikra olyan pozícióba kerüljön, ahol mindenkit ártatlannak kellene tekintenie, és kizárólag a tények alapján megítélnie.
A képviselő azt mondja: az igazságszolgáltatás szerkezetéről és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működéséről szóló eddigi viták „nagyjából rendben voltak”, nagyobb gondok az eljárási törvénykönyvek körül lesz.
Itt kell megakadályozni például azt, hogy a titkosszolgálatok által nemzetbiztonsági ügyekben történt lehallgatásokból ne lehessen „kiragadni” egy részletet, és azzal egy másik eljárást kezdeményezni. Ugyanakkor a védelemnek lehetősége legyen leellenőrizni a lehallgató eszközt, hozzáférni az eredeti anyaghoz, és leellenőrizni a fordítást – ez sok kellemetlenségtől mentette volna meg a kézdivásárhelyi, terrorizmussal megvádolt fiatalokat.
Ami az alternatív büntetés végrehajtást illeti (karpereces, hétvégi, otthon letöltendő, vagy ezek kombinációja), ami ellen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotmányossági kifogást készül emelni, nem árt tudni róla, hogy ezt, még a múlt törvényhozási ciklusban, éppen a PNL nyújtotta be, csak azóta „megváltozott a szélirány” – mondta el Márton Árpád, hozzátéve: a liberálisok most már önmagukkal sem értenek egyet.