A bátorság példája

„Tudatában lévén annak, hogy a mai emlékezetpolitikai fejlemények mögött valójában tisztázatlan politikai és történelemhamisítási szándékok húzódnak meg, fontosnak tartom leszögezni, hogy a rendelkezésünkre álló bizonyítékok, tanúvallomások és dokumentumok szerint az 1989-es romániai forradalom kitörésének hiteles dátuma: december 15.” Tőkés László református lelkész fogalmazott így, az általa Temesváron kiváltott láncreakció 32. évfordulóján tartott konferencián.

Alátámasztom a Püspök úr kijelentését, és ezt a Romániában egykor dühöngő kommunista diktatúra azóta is megfigyelés alatt tartott üldözöttjeként teszem. Valamint az 1989. december 22-én Sepsiszentgyörgyön is kirobbant rendszer- és Ceaușescu-ellenes lázadás cselekvő résztvevőjeként. Mi, a feketelistán lévők ugyanis a Szabad Európa és Kossuth Rádió csatornáin titokban figyelemmel kísértük az eseményeket, hiszen az életünk múlott azon, hogy milyen fordulatot vesznek. A változások után pedig temesvári rokonaink és ismerőseink a szemtanú és szenvedő alany hitelességével meséltek a borzalmakról, amelyeknek részeseivé váltak. A tények ismeretében tiszta lelkiismerettel kijelenthetem tehát, hogy a Ceaușescu uralmát 1989 decemberében megdöntő népfelkelés Temesvárról indult, és a szikrájának Tőkés Lászlót kell tekinteni. A Securitate és az utódjának mondható SRI által terjesztett hamis híresztelések ellenére is.

Tőkés László volt az a személy, aki halált megvető bátorsággal ország-világ előtt lerántotta a leplet Ceaușescu népnyúzó és magyarellenes politikájáról, és fenyegetésekkel, valamint fizikai bántalmazással sem tudták az állításai visszavonására kényszeríteni. Tőkés László volt az a református lelkész, aki köré kezdetben hívei, majd a temesvári magyarok tömörültek. Tőkés László volt az a karizmatikus egyéniség, aki példájával elől járva egységet teremtett románok, magyarok, németek, szerbek között, és egy táborba állította őket. És Temesvár volt az a város, amely egymaga szembeszállt, majd napokon keresztül dacolt a diktatúrával. Az a város, amelyet a felugató gépfegyverek lövedékei és félelmetesen dübörgő tankok sem tudtak térdre kényszeríteni. Az a város, amely jelenleg is kiáll a történelmi igazság és a román–magyar megbékélés mellett.