A 27-es kemény dió

A lakóközösségben vannak igyekvő és helyzetükön változtatni akaró családok, valamint olyanok is, akik valóban hosszú ideje nem fizetnek semmiért, egyik napról a másikra élnek. A felhalmozott nagy adósságra hivatkozva a lakótársulás nem fizeti a szolgáltatást, de a város sem állhatja a számlát az ingyenélők helyett. A víz fogyasztását ugyan néhány család, lakó tisztességesen fizeti, sőt, többet is, mert esetükben visszaosztanak rájuk a veszteségből is, de ez már számukra sem megoldás, s a környékbelieknek se, a tömbház pedig veszélyeztetett kezd lenni, hiszen már falai is áznak. Az alagsort mindenképpen ki kell takarítani, aztán majd egy szakember mondja meg a további teendőket – véli Bereczki Kinga, aki több esetben próbált közvetíteni az önkormányzat és a lakóközösség között.

Egy másik útja lehetne a segítségnek, ha a mélyszegénységben élőknek nyújtandó, uniós finanszírozással működő szolgáltatások közé valahogy beiktatható lenne ennek a tömbháznak az infrastrukturális feljavítása, de erre nem volt kiírás – folytatta a fellelhető utak leltározását a HKA igazgatója, annál is inkább, hogy civil szervezetként partnerek abban a Prospera pályázatban, amely több intézmény és egyesület társulásával segít a mélyszegénységben élő szépmezői, Csíki negyedi és őrkői közösségeknek.
A helyszínen, a 27-es tömbháznál ottjártunkkor csend volt, de az alagsorból a falon át szivárgott a szennylé. Mint azt két ott lakó magyarázta, a földszinti lakásokban – ha a 3x3-as szobák annak nevezhetők – az átnedvesedett padlón „loccsban” ébrednek a földön alvó gyermekek. A lakók kiásták az eltört vezetéket, amely kivezetett az alagsorból a szennycsatornába és újat tettek a helyébe, de ez nem oldotta meg a helyzetet. Féltik a gyermekeket a bacilusoktól, betegségektől, magyarázták a beszélgetőpartnereim, akik váltig bizonygatták, ott élnek dolgos, munkába járó lakók is.
Tóth-Birtan Csaba alpolgármester kérdésünkre elmondta, a 27-es tömbház lakóközössége épp olyan, mint az összes többi lakóközösség a városban, a tömbház karbantartását fizetniük kell, a város pedig olyan arányban veszi ki részét e költségekből, amilyen arányban birtokol néhány lakást a 27-esben – a 90 lakrészből 10 van önkormányzati tulajdonban. A lakók szociális segélyt kaphatnak, ha folyamodnak érte, így segítségben is részesülnek, de nyilván éppúgy fizetniük kell a szolgáltatásokért, mint másnak.
– Ha az igyekvő embereket is visszahúzzák, hogy integrálódjanak? – tette fel a kérdést Bereczki Kinga, aki kifejtette: a szegények gondjai a mieink is, ezek rendezettsége egy közösség érettségét mutatják társadalmi szinten.