„Egyelőre nem lehet azt mondani, hogy az 5G-hálózatok valódi egészségügyi kockázatot jelentenek az ember számára, de az ellenkezőjét sem lehet egyértelműen kijelenteni. Ehhez hosszabb időt felölelő vizsgálatok kellenének, ám ilyen hosszú kísérletekre a bevezetés küszöbén már egész biztosan nincs idő” – mondja Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ sugárbiológiai és sugáregészségügyi főosztályának illetékes osztályvezetője. Hasonlóan látják a kérdést azok a kutatók és orvosok, akik még 2017 szeptemberében nyílt levélben kértek időt.
A ma már több mint 48 ezer tudós és szervezet által aláírt nemzetközi petíció globális moratóriumot követel az ötödik generációs mobilhálózatok – napjainkban már a bevezetés utolsó fázisaiban járó – telepítésére, amíg csakugyan be nem bizonyosodik, hogy az új technológia nem jelent veszélyt senkire. A felhívás hangneme határozott. „Az 5G rendkívüli mértékben növelni fogja a rádiófrekvenciás sugárzásnak való kitettséget a már működő 2G-, 3G- és 4G-hálózatok mellett. E sugárzás bizonyítottan káros az emberekre és a környezetre. Az 5G bevezetése embereken és a környezeten való kísérletezésnek minősül, amit a nemzetközi jog bűncselekményként tart számon” – írják.
A sugárzás károsságának bizonyítottsága valóban nem kérdés, abban viszont már hosszú évek óta nem értenek egyet a tudósok, hogy milyen határérték felett beszélhetünk egészségkárosító hatásról. „A GSM és a 3G kapcsán sokat vizsgálódtak, a kutatások különböző eredményekkel zárultak. Az Egészségügyi Világszervezet végül úgy döntött, lehetséges rákkeltőnek tekinti a mobiltelefonok kommunikációjához használt frekvenciát. Ez nagyon fontos lépés, ugyanakkor tudni kell azt is, hogy az ijesztően hangzó minősítés a lehetséges besorolások közül a legenyhébb” – magyarázza Thuróczy.
A sugáregészségügyi szakember szerint a veszély felmérése során érdemes számításba venni, hogy az ötödik generációs mobilhálózat a jelenlegi szolgáltatásoknál jóval magasabb frekvencián fog működni. Eleinte az Európai Unióban és a világ számos országában a 3,6 gigahertzes tartományban használják majd a hálózatot, de már lefoglaltak több sávot, még a 26 GHz-eset is hozzá. „A magasabb frekvencia előnye, hogy kevésbé hatol be az emberi szervezetbe, vagyis kisebb a behatolási mélysége. Ahol viszont behatol, ott épp emiatt nagyobb lehet az elnyelt sugárzás mennyisége, vagyis jobban koncentrálódik majd.”
Az új technológia másik fontos tulajdonsága az, hogy minden eddiginél több eszközt tud majd párhuzamosan kezelni. A jelenlegi hálózatok körülbelül egy Budapest méretű területen képesek egymillió eszközzel kommunikálni. Az 5G esetében ez egyetlen négyzetkilométeren belül megoldható lesz.
Ez már csak azért is fontos, mert az 5G egyik sokat emlegetett előnye, hogy a mobilhálózatokat klasszikusan használó (okos)telefonok mellett a jelenleginél jóval több lesz a „társbérlő”. A technológia bevezetésének elsődleges célja ugyanis nem az, hogy a lakossági felhasználók gyorsabb mobilinternet-kapcsolat mellett tudjanak böngészni; a bővülést például az ilyen módon az okosság új szintjére lépő otthonok és városok fogják tudni kihasználni.
A szakemberek szerint ilyen terület például a közlekedés, ahol az 5G-kapcsolat alacsony válaszideje és a jelenleginél sokkal több egyidejű kapcsolódást lehetővé tevő kapacitása elhozhatja majd a folyamatosan online önvezető autók korát. Ugyancsak minőségi változásra számíthatunk az iparban, ahol minden egyes gépet, robotot és szerszámot a hálózatra kapcsolhatnak majd a vállalatok. Így nem csupán távolról irányíthatják a berendezéseket, de valós idejű információkat is kaphatnak aktuális állapotukról. Ezek miatt pedig a körülöttünk nyüzsgő jelek mennyisége óhatatlanul jóval több lesz a mostaninál, így az emberi szervezet nagyobb sugárterhelésnek lehet kitéve. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, emlékeztet Thuróczy, hogy az ötödik generációs mobilhálózatok nem leváltanak, hanem kiegészítenek majd valamit. „A 4G-hálózat ugyanúgy működik majd tovább, miközben odahaza a wifi sugároz.”
A Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetője szerint ahhoz, hogy biztosat tudjunk mondani arról, milyen hatásokkal járnak majd a változások az emberi szervezetre, még sok időnek el kell telnie. „Egy epidemiológiai vizsgálat legalább öt-tíz évig tart, ennél rövidebb időt felesleges nézni” – állítja. Szerinte rövidebb távon sejtbiológiai kutatásokat lenne érdemes lefolytatni: megnézni, miként hat a sugárzás például a DNS-re. Ugyanakkor egy ilyen kutatás is legalább egy-két évig tart, ami a szakember szerint a fejlődés jelenlegi ütemét nézve szintén igen hosszú időnek tűnik.
(HVG)
Csíkszék
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!