
Erdélyben, Háromszéken, még pontosabban Orbaiszéken járunk az 1500-as évek végén. Báthori Zsigmond volt akkor a fejedelem, a török fennhatóság és az osztrák uralom kezdetén.
2021. január 22., 00:202021. január 22., 00:20
Ilyen és ehhez hasonló történet más családban is előfordul, ám a miénk azért figyelemre méltó, mert sértetlenül megvan az eredeti nemes adománylevél, népiesen a kutyabőr. A különleges hajtogatású pergamenre latin nyelven íródott a nemesítés szövege, mellette balról a címerrajz van, részletesen kidolgozva. Alsó részén Báthori Zsigmond aláírása látható, majd a zsinóron lógó nagyméretű viaszpecsét. Az adománylevelet szigorúan követve rajzolta meg a színes koronás családi címert a család székelyudvarhelyi ágából származó dr. Márk Mihály 1920-ban. A fekete-fehér sisakdísz korona nélküli változatát az ismert címerművész, Köpeczi Sebestyén József alkotta meg 1932-ben az utolsóelőtti örökös, a Kézdivásárhelyen élő dr. Tuzson Árpádné Márk Anna rendelésére. Az oklevelet 421 éven át „családi körben” őrizték az egymás után következő generációk, majd az örökösök 2012-ben a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozták a biztonságos megőrzés céljából – így lett mindenkié és senkié.
A néhai Márk Péternek öt fia volt, a legnagyobb Máté, a legkisebb Mihály. A Máté ágánál volt több mint két évszázadon át a nemeslevél, ő örökölte a legtöbb vagyont is. Az anyagi biztonság megengedte a fiatalok tanítását, sok magas rangú katonatiszt, udvari kancellár, pénzügyi biztos és jogász származott a családból. Többen elhagyták a szülőföldet, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Brassóba, a trianoni döntés után az anyaországba költöztek. Ezen az ágon többnyire lányok születtek, kevesen viselik már a Márk nevet, a családfájukon 168 személy neve szerepel.
Márk Pál és leszármazottai is a tágabb családhoz tartoznak. Sokáig Egerpatakon élnek, mígnem 1730-ban Márk György Alsócsernátonban elveszi feleségül Mike Ilonát. 1850-től ez az ág őrzi a nemesi adománylevelet, az okirat hátlapján minden egyes örökös nevét feltüntették, pontos dátummal az átadást illetően.
A családi legenda szerint szigorú belső törvények, szokások voltak az öröklődésre és felülvigyázatra vonatkozóan, amit, ha nem fogadott meg valaki, átkot vont maga után. Az utolsó két „őrzőnek” nem volt leszármazottja, ez is az egyik ok, amiért múzeumba került a kutyabőr. Az utolsó örökös, a Sepsiszentgyörgyön élő Márk Zoltán 1954 és 2012 között őrizte az értékes dokumentumot, ő tavaly örökre itt hagyott bennünket.
Nyilvántartunk még egy rokoni ágat, mégpedig a felcsíki Szenttamás faluból származó népes Márk családokat, akiket mindig nagy szeretettel várunk háromszéki találkozóinkra. Elődökre, helységre, származásukra vonatkozó írásos dokumentumokat még nem találtunk, de kutatásaink arra engednek következtetni, hogy már az 1600-as évek kezdetétől, főleg Báthori Gábor idejében és utána több család menekülhetett a Csíki-havasokba, ahonnan többet már nem tértek vissza Háromszékre. Nekik is megvan a családfájuk, amely 1719-től napjainkig tartalmazza a leszármazottak nevét. Ősük Márk János, aki nagy kiterjedésű földekkel rendelkezett, és népes, ma is jó körülmények közt élő nemzetséget hagyott maga után. Szülőfalujukban 25 Márk család él és annál több Csíkszeredában.
Családunk történetének kutatása még mindig folyamatban van, igyekezünk minél több epizódot feltárni és feljegyezni az utókor számára, hogy jobban megismerjük elődeink jellemét és szokásait. Gyarapítjuk családunk tárgyi emlékeit, melyek a megmaradást és folytonosságot fejezik ki: az eredeti mellett a múzeumtól kapott hitelesített adománylevél, a két címer, a Márk-lobogó, az Egerpatakon felállított kopjafa, Márk Péter portréja, a családfák, a családismertető Márk-emlékkönyvek, régi fényképek, hangszerek és egyéb tárgyak.
Isten éltesse Márk Péter emlékét, és óvja nemzetségünket!
Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!