200 millió alultáplált vagy elhízott kisgyerek él a világon

A Gyerekek helyzete a világban 2019: gyerekek, élelmiszer és táplálás című jelentés szerint legalább minden harmadik öt éven aluli, azaz több mint 200 millió gyerek alultáplált vagy elhízott a világon. A hat hónap és két év közötti gyerekek kétharmada nem jut olyan táplálékhoz, ami ebben a kritikus időszakban elengedhetetlen lenne megfelelő fejlődésükhöz. Ez olyan súlyos következményekkel járhat, mint a kognitív képességek korlátozottsága, a tanulási nehézségek, a gyenge immunrendszer, a fokozott fertőzésveszély, de a táplálékhiány sok esetben akár halálos is lehet.

A riport átfogó elemzést nyújt a 21. században élő gyerekeket érintő alultápláltság különböző formáiról. A probléma három oldalról közelíthető meg: beszélhetünk a kevés mennyiségű táplálék miatt fellépő alultápláltságról, az alapvető tápanyagok hiánya miatt bekövetkező rejtett alultápláltságról, valamint a túlsúlyosságról. A jelentés szerint az öt év alatti gyerekek körében globálisan:

• 149 millió gyerek fejlődésben visszamaradott vagy túl alacsony a korához képest,
• 50 millió gyerek sovány vagy túl vékony a magasságához képest,
• 340 millió, azaz minden második gyerek szenved az alapvető vitaminok és ásványi anyagok hiányában, például A-vitamin vagy vashiányban,
• 40 millió gyerek túlsúlyos vagy elhízott.

"Az elmúlt évtizedek technológiai, kulturális és társadalmi fejlődése ellenére szem elől tévesztettünk egy alapvető tényt: ha a gyermek rosszul eszik, rosszul él" – mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója. "Gyermekek milliói táplálkoznak egészségtelenül egyszerűen azért, mert nincs más választásuk. Változtatnunk kell azon, ahogy az alultápláltságról gondolkodunk, és ahogy reagálunk rá: nemcsak az a fontos, hogy egy gyerek eleget egyen, hanem az is, hogy megfelelő minőségű táplálékhoz jusson. Ez napjaink egyik legfontosabb közös kihívása."

Az UNICEF szerint a világon 340 millió gyerek "rejtetten éhezik", ami azt jelenti, hogy megfelelő mennyiségű kalóriát fogyaszt, de nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges mennyiségű ásványi anyagot és vitamint (főleg vasat, jódot, A- és C-vitamint), mert nem eszik elegendő zöldséget, gyümölcsöt és állati eredetű élelmiszert. A rejtett éhségnek súlyos fiziológiai következményei lehetnek a gyerekeknél: legyengül az immunrendszerük, látás- és hallásproblémák lépnek fel, illetve szellemi képességük is kárt szenvedhet.

Ennek a problémának a gyökere, hogy a helytelen táplálkozás és a rossz étkezési szokások már a gyerek életének legkorábbi szakaszában elkezdődhetnek. Bár az anyatejes táplálás életeket menthet, a hat hónapnál fiatalabb babák mindössze 42 százaléka kap kizárólag anyatejet, és egyre több gyereket etetnek tápszerrel. A tejalapú formulák értékesítése 72 százalékkal emelkedett 2008 és 2013 között az olyan magas- és közepes jövedelmű országokban, mint Brazília, Kína és Törökország, nagyrészt a tápszereket népszerűsítő marketing következtében, valamint a szoptatás elősegítése érdekében tett rendelkezések és programok hiánya miatt.

Mivel a gyermekek hozzátáplálása hathónapos kor körül kezdődik, túl sokan kezdik már ilyenkor rosszul táplálni gyereküket, írja a jelentés. A hat hónap és két év közötti gyermekek közel 45 százaléka például semmilyen zöldséget vagy gyümölcsöt nem fogyaszt, 60 százalékuk pedig nem eszik tojást, tejterméket, halat vagy húst.

A helyzetet tovább rontja, hogy minél idősebbek a gyerekek, annál könnyebben férnek hozzá egészségtelen élelmiszerekhez, gyorséttermi ételekhez és cukros üdítőkhöz, nagyrészt a reklámok és marketing, valamint az ultrafeldolgozott élelmiszerek bőséges választéka miatt, nagyvárosokban és vidéken egyaránt. A jelentés rámutat, hogy

• Az alacsony- és közepes jövedelmű országokban élő serdülők legalább 42 százaléka napi egyszer fogyaszt szénsavas cukros italt,
• 46 százalékuk pedig hetente egyszer eszik gyorsétteremben.
• A magas jövedelmű országokban ez az arány 62 százalékra és 49 százalékra emelkedik.
• Ennek eredményeképpen a gyerekkori és serdülőkori túlsúly és elhízás mértéke világszerte növekszik.
• 2000-től 2016-ig az 5 és 19 év közötti túlsúlyos gyerekek aránya megduplázódott, azaz már nem minden tizedik, hanem minden ötödik gyerek túlsúlyos.
• Az 5 és 19 év közötti korosztályban ma tízszer több lány és tizenkétszer több fiú túlsúlyos, mint 1975-ben.

Az alultápláltság minden formája elsősorban a legszegényebb és a legmarginalizáltabb közösségekben élő gyerekeket érinti. Az alacsony jövedelmű háztartásokban csak minden ötödik hathónapos és két év közötti gyerek folytat az egészséges fejlődéshez szükséges sokszínű, kiegyensúlyozott étrendet. A túlsúlyosság jellemzően több mint kétszer olyan gyakori a szegényebbek között, mint a gazdagabbaknál, még az olyan magas jövedelmű országokban is, mint például az Egyesült Királyság.

Az UNICEF sürgős cselekvésre buzdítja a világ vezetőit, a kormányokat, a magánszektort, az adományozókat, a szülőket, családokat és az üzleti élet szereplőit, hogy segítsék a gyermekek egészséges fejlődését:

• Ösztönözzenek tápláló élelmiszerek fogyasztására, például az egészséges táplálkozásról szóló edukációval, az ételek pontos és könnyen érthető felcímkézésével.
• Csökkentsék az egészségtelen ételek iránti keresletet például az olyan bevált szabályozások alkalmazásával, mint a népegészségügyi termékadó.
• Segítsék elő, hogy az élelmiszerláncok biztosítsák az egészséges, megfizethető és gyerekek számára alkalmas ételek kínálatát.
• Az egészségügyi ellátás, a megfelelő víz- és higiéniai körülmények megteremtése, valamint az oktatás és a szociális védelem biztosítása is feltétele annak, hogy minden gyereknél javulást érjünk el az egészséges táplálkozás terén.
• Szükség van hiteles adatok és bizonyítékok gyűjtésére és analizálására is, hogy követni lehessen a haladás folyamatát, és megtalálni a jól működő módszereket.

(Index)