1 = 11

Egy annyi, mint tizenegy! Ne botránkozzék meg senki e komikusnak tűnő számegyenlet láttán. Tényleg ennyi! Matematikatanár barátom időnként panaszkodni szokott, hogy az okítására bízott tanulók egy része enyhén szólva hiányos számtani ismeretekkel felvértezve ostromolja a „tudás” várát, s amit annak idején elhanyagoltak valahol valakik, azt most behozni szinte lehetetlen próbálkozás. Ám ha a címben jelzett egyenlőséget nézzük, szinte elhihető, hogy sok nebuló számára a kétszer kettő tényleg nem négy, hanem következetesen öt vagy még több.

Nos, a címben feltüntetett egyenletet elemezve feltétlenül segítségül kell hívnunk a konkrét adatokat: a minap jelent meg a lapokban, hogy megyénkben 22 olyan nyugdíjas van, akinek havi nyugdíja meghaladja a 22.000 (huszonkétezer) lejt. Régi pénzben számolva ez több mint kétszázhúszmillió lej.

A furcsa számolás magától adódik: egy negyven-negyvenöt évi tanítás után nyugdíjba vonult, a legmagasabb elérhető tanári ranggal, doktori címmel rendelkező, közismert, közkedvelt, az utcán tisztelettel megsüvegelt tanár havi nyugdíjának összege 2000 (kétezer) lej körül mozog attól függően, hogy mikor és hol számolták ki. Ha behelyettesítjük a számokat, akkor a következő egyenlet írható fel: egy kiemelt nyugdíjas (ez lehet parlamenti képviselő, szenátor, alkotmánybíró, magas rangú tiszt, titkos ügynök, törvényszéki bíró stb.) egyenlő tizenegy, kiemelt nyugdíjjal rendelkező pedagógussal (negyvenöt év szolgálat, tudományos cím, számtalan kitüntetés, fokozati vizsgák, igazgató éveken át, első fokozati vizsga, érdemfokozat stb.).

Persze, országos szinten számolva, akár más kategóriákat is figyelembe véve (orvosok, mérnökök, közalkalmazottak stb.) ez a furcsa egyenlőtlenség még fokozódhat. Nyilván, jó lenne, ha valaki e kiemelt nyugdíjasok közül érthetően megmagyarázná, hogy miért is ér ő többet tíz tanárnál, orvosnál, mérnöknél még nyugdíjas korában is. El tudjuk képzelni, hogy alkotói munkájuk micsoda erőkifejtést igényelt, s mennyi vesződségbe, hogy ott legyenek, ahol vannak. Mert a kérdés önmagától adódik: ha ők annyifelé eljuthatnak, miért ne juthatna el egy tanár is? Mondjuk Dubajba, Madagaszkárra, esetleg Floridába, Kaliforniába. Hát nem jut el! Ezért komolytalan, pimasz ez a törvény, amelyet saját maguknak megszavaztak azok, akiket viszont mi szavaztunk meg.