/ Vébégóbé

Keserűség volt nézni a svájci impotenciát, illetve a spanyol–chilei barátságos passzolgatást. Vannak a futballnak árnyoldalai is, amit nem szívesen vesz be a szurkoló, a fociszerető begye. Ez a színjáték ilyen volt.

A brazil–portugál csoportmeccs első félidejében rendesen összerúgdosta egymást a két csapat, s a döntetlen mindkettejüknek jó lett. Drogbáék meg tízet is rúghattak volna Észak-Koreának, úgysem jutottak volna tovább. Sven-Göran Erikssonnal a kispadon pedig úgyse mentek volna messze.

Robogott (és cselezett és passzolt és lőtt) a Honda, robbant és robogott Robben, majd ő is lőtt. Sem a dánoknak, sem Kamerunnak (nekik már ez korábban eldőlt) nem volt esélye egy ázsiai és egy európai szupergépezettel szemben.

A címvédő olasz csapat egy őrült meccsen esett ki a világbajnokságról – elsősorban védelmének köszönheti azt, hogy 1974 óta először nem éli túl a csoportkört. Hihetetlen, de a szlovákok a vérszegény, Új-Zéland elleni 1–1 és a Paraguay elleni sima vereség ellenére is továbbjutottak.

Egy lelkes ausztrál csapat, egy meg nem adott büntető a szerbeknek, egy hatalmas német gól és egy fogyó erejű afrikai csapat – talán így foglalhatnánk össze a D-csoport utolsó fordulóját.

Az első angol győzelem végre megvolt, ezzel a továbbjutás is – viszont a hajrában esett amerikai gól miatt csak a második helyen mentek tovább Gerrardék. Az a kérdés, hogy ez jó vagy rossz, csak este dől el. Vagy még akkor sem.

Palermo góljánál Gangxta Zolee is felugorhatott örömében: a Boca Juniors 36 éves sztárja végre vb-meccsen is betalált. Messi ezen a vébén még mindig nem. Dél-Korea pedig az általa elkövetett 2002-es csúfság után másodszorra jutott tovább nyolcaddöntőbe – szerintem most igazságosan.

Annyi rossz történt a francia válogatottal az elmúlt napokban, hogy borítékolható volt a kiesésük – nem akarok okoskodni, meg rosszindulatú lenni, de szerintem megérdemelték. Talán nem is a vébén történt botrányok miatt, hanem az odavezető út miatt.

A csoportkör eddigi egyik legnagyobb meglepetését okozó Svájc is megverette önmagát Chilével. A kiállítás ugyanis megpecsételte a meccs sorsát, biztos volt, hogy nem fogják végig kibírni.

Néhány nappal ezelőtt azt írtam, hogy szerény meggyőződésem szerint Észak-Koreát nem szabadott volna kiengedni a vébére politikai okok miatt. Kimentek. Maradandó élményt nem fognak nyújtani.

Sok víz lefolyt a Küküllőn és az Olton, néhány napos kimaradásom után újra jelentkezem. Meglepetés meglepetés hátán.

Egykapus meccsnek gondoltam, valami olyannak, hogy Kaká és társai nagyon rávernek szegény koreaiakra. Hát nem ez lett. De ez csak a 89. percig volt így.

A csajok általában a portugálokat szeretik a fociban. Vagy az olaszokat, spanyolokat, s szerintem nemcsak fociban. Nem nagyon találkoztam olyan lányokkal, akik a dánoknak, hollandoknak, esetleg az angoloknak szurkolnának. Azonban a portugáloknak szurkoló csajok ezúttal hoppon maradtak.

...mindhárom pontot, ha nem jött volna derült égből a villámcsapás. Jött. A 93. percben egyenlített Új-Zéland, s a szlovákok benyelték a feketelevest, mint kacsa a nokedlit.