Progym-szezonértékelő Vaclav Novakkal

– Milyen volt a Progym szezonja?

– Nehezen indult, voltak vereségek, nem volt készen a csapat, de karácsony után jobb irányba indult el. Az öltözőben és a pályán nagyobb lett a fegyelem, keményebb munkát végzett mindenki. Jobb lett a játék, jó meccsek, győzelmek következtek. Sajnos ez már későn történt, nem lett meg a play off. Ha azt nézzük, hogy mi félprofi csapatként vettük fel a harcot a profikkal, Galaccal, Csíkszeredával, a Steauával és Brassóval, akkor ez is szép eredmény. De azt is lehetett látni, hogy a csapat többre is képes lenne. El kell gondolkodni. Tanulni kell ebből. Hogy nem jutottunk rálátszásba, abban mindenkinek megvan a maga hibája, játékosoknak, edzőknek és vezetőknek is. Mindenki ember, mindenki hibázhat, de a hibákból tanulni kell, hogy jobbak lehessünk és egy lépcsőfokot feljebb léphessünk.

– Miért nem lett meg a play off ön szerint?

– Farkas Csaba nagyon jó munkát végzett a Progymnál, de sok év után már nem volt tekintélye a csapat előtt. Hurtaj új impulzusokat hozott, más módszereket. Szabad kezet kapott a vezetőségtől. Amikor edző lett, ha kellett egyformán lekiabált mindenkit, engem, Kiricsenkót vagy a fiatalokat is. A fegyelem a legfontosabb. A sportban nem lehet haverkodás az edző és a játékos között. Rá tudta venni a játékosokat, hogy sokkal keményebb munkát végezzenek, mindig beleadják a százszázalékot. De ez már későn történt.

Egy másik nagy baj az volt, hogy a vezetőség későn állította össze a csapat keretét, sok légiós cserélődött, ez biztosan felemésztett nagyon sok pénzt is. Nem volt stabilitás, nem voltak összeszokva a sorok, mindenki egyénileg játszott. A hazai játékosoknál pedig nem volt profizmus, az edzéseket este tartottuk, munka után, fáradtan jöttek egyesek, így nem lehet százszázalékosan a jégkorongra koncentrálni.

– Voltak sikerek, de ha visszagondolunk, a fájó vereségek, az elszalasztott nagy lehetőségek jutnak eszünkbe. A Románia-kupában, a Steaua elleni meccsen és szintén a Steauával most márciusban is nyerni kellett volna...

– Minden pszichológia. A kupa előtt két hónapig csak azt hallottuk, hogy meg kell verni a Steauát, meg lehet nyerni a kupát, hogy ez a legfontosabb. Csak ez volt a fejekben, erről beszélt mindenki. Normálisabban, nyugodtabban kellett volna felkészülni. Mindig az aznapi feladatra kellett volna figyelni, és nem két hónapra előre gondolkodni. A bajnokságban is bizonyítottuk: tudunk jól játszani, amikor nincs rajtunk teher. Győztünk Brassó ellen, Galacon, de amikor ismét eljött a meccs a Steauával, megint nem ment a játék.

– Csíkszereda ellen is volt esély a győzelemre, és akkor már talán a Steaua elleni vereség is belefért volna...

– Megint pszichológia, stressz. Amikor Csíkszereda az ellenfél, a gyergyói játékos megijed. Nem hiszi, hogy tud nyerni. Csíkszereda most tavasszal gyenge csapattal játszott, győzni lehetett volna, de a félelem miatt kikaptunk. Amikor a Sportul Studențesc ellen játszik a Progym, minden játékos szereti a korongot, szeret játszani, cselezni, passzolni, de Csíkszereda ellen mindenki szabadul a korongtól. Pedig csak annyit kellene nyújtaniuk, amennyit más csapatok ellen tudnak.

– Hogyan tovább?

– Én még játszani szeretnék a Progymnál jövőre is. 42 éves leszek, sok tapasztalatom van, segíteni szeretném a fiatal csapattársakat, akik tanulni akarnak. De kell akarjanak tanulni, fejlődni. Én most is nézem az NHL-t, figyelek, hogy látok-e újat, amit használva jobb lehetek. 

– A Progymnál milyen jövőt, milyen újabb szezont lát?

– Rengeteget kell dolgozni. Jelen pillanatban a vezetőségtől várjuk, hogy már most összeálljon a csapat, és nem egy hónappal a bajnokság kezdete után. Meg kell kötni a szerződéseket, akkor is, ha esetleg most nincs pénz. Majd lesz ősszel, ha jól dolgoznak. A játékosoknak tudniuk kell, hogy számítanak rájuk, hogy nyugodtan készüljenek, ne legyen bizonytalanság. A játékosoknak pedig kemény kondimunka kell. Nem lehet másképp. Bízom benne, Hurtaj lesz az edző továbbra is, és a legelejétől ő dolgozhat a csapat összeállításán és felkészítésén. Persze, tudjuk, a vezetőségnek nem könnyű, kicsi város Gyergyó, kevés a pénz. Köszönet jár mindenkinek, akik egy kicsit is hozzáadnak a csapathoz, akár pénzt, akár más segítséget. Van nehézség, de Gyergyó szereti a hokit, segíteni akarja a hokit, és akkor lesz  play off jövőre. Muszáj.