Ügyes, jó román gyerekeket nevel a rendszer?

Szerinte minden román állampolgárnak kellene tudnia románul – és igaza van! Csakhogy nem mindegy, hogy egy nyelvet anyanyelvedként sajátítasz el, vagy idegen nyelvként – nevezhetjük második nyelvnek, ahogyan az apuka nevezi – tanulod meg azt. „A román nyelvet minden gyerek ugyanolyan tanterv alapján tanulja: a román anyanyelvűek is és azok is, akik második nyelvként kell tanulják azt. A nacionalista strucc-taktika: ki kéne nyissuk a szemünket, és észrevegyük, hogy a gyerekek ezen két csoportjának másak az igényei, és a nyelvet nem azonos szintről kezdik tanulni. Az lenne a logikus, hogy ha ugyanúgy bánunk velük, akkor mind »ügyes, jó román gyerekek« lesznek” – írja az angol édesapa, aki maga is nyelvtanár.

Nem erdélyi magyarként, mondhatni kívülállóként igencsak rátapintott a lényegre, átlátja a román oktatás faramuci helyzetét. A rendszer úgy próbál meg „jó románokat” nevelni az erdélyi magyarokból, hogy közben éppen a visszájára sülnek el a dolgok. Kissé ironikus. Míg arra összpontosítanak, hogy mindenki megtanulja Bacovia, Sadoveanu vagy Creanga nyelvezetét, a román irodalmi fordulatokat, addig elfelejtik, hogy előbb kommunikálni kellene megtanítani azokat a diákokat, akikhez édesanyjuk magyarul szólt először, magyar gyerekdalokon nőttek fel, magyar családban, erdélyi magyar kultúrában.

Csodálkozunk azon, hogy rengeteg székelyföldi nem beszél románul? Hiszen, hogy is beszélnének, amikor senki nem tanítja meg nekik. Az első „élményük” az ország hivatalos nyelvével az általános iskolában van román órán. Addig talán soha nem kell még egy szót sem kimondaniuk románul. Minek? A család, a szomszédok, a bolti eladó és a játszótársak is mind magyarok. Az iskolában a román nyelvtanár is legtöbb esetben magyar anyanyelvű, így ott sincsenek arra „kényszerülve”, hogy románul fejezzék ki magukat, azaz, még kommunikációs szinten sem tanulhatnak így meg, nemhogy irodalmi nyelven! Ezért sok magyar diák főként azt tanulja meg, hogyan lehet alkalmazkodni a rendszerhez, ahhoz, hogy „túlélje” a románórát, hogy átcsússzon a vizsgán. Sokuknak persze nem sikerül, és hosszú távon megbélyegzik ezzel sorsukat – lásd érettségi.  És így nem lesznek „ügyes, jó román gyerekek” Székelyföldön...