Komoróczy György

Komoróczy György

Nyírő és Nyirő

2012. május 16., 12:472012. május 16., 12:47

2012. május 16., 15:022012. május 16., 15:02

A lexikonokban, tankönyvekben, becses névtudományi és irodalomtörténeti munkákban általánosan használt hosszú í-s Nyírő változat mellett a pünkösdi újratemetés apropóján az utóbbi hetekben a sajtóban elszaporodott a rövid i-s Nyirő forma. Az újratemetés szervezői hangoztatják, az író családtagjai ragaszkodnak a rövid i-s formához. Még a könyvkiadókat is figyelmeztették erre a rendszerváltozás utáni években – szokták mondani a temetés előkészítői. A családtagok például ilyen indokokat emlegetnek: rövid i-vel anyakönyvezték, 2. madridi síremlékén is rövid az i, 3. maga az író is így írta nevét.

Névtudományi szakmunkák szerint ebben a családnévben hosszú az í, mert származásbeli kapcsolatban van a nyír \'(ollóval) levág\' szóval. A mesterséggel, foglalkozással kapcsolatos nevek csoportjába tartozik, jelentése: \'borbély, birkanyíró\'. Ilyen név még például a Bordás (bordakészítő szövőszékhez), Kenyeres (pék), Tőkés (favágó) stb. A Nyírő névben magas hangrendű az í, azért magas a név véghangzója is. Szótörténeti kutatások bizonyítják, hogy a 18. században elkezdődött a nyír szónak mélyhangú toldalékolása, ezért a nyírő mellett van nyíró változat is, és van a nyíret mellett nyírat is, a köznyelvi nyiratkozik forma mellett él ma is a tájnyelvi nyiretkezik is. A \'valakit megöl\' jelentésű kinyír talán az argóban (szlengben) alakult ki. Mielőtt helyesírás-történeti vagy -szabályzati kérdésekre térnénk, talán tanulságos lehet megemlíteni néhány olyan rangos művet, amelyekben következetesen a hosszú í-s Nyírő József fordul elő: Benedek Elek irodalmi levelezése (Kriterion, Bukarest 1979), A Marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládája (Kriterion, 1973), A magyar irodalom története (Akadémiai Kiadó, Budapest 1982), Romániai Magyar Irodalmi Lexikon (Erdélyi Múzeum Egyesület-Kriterion, 2003) stb. Művelődéstörténeti, nyelvtudományi munkákban, a Nyírő változat található évtizedek óta. A néhány éve Budapesten kiadott hat kötetes életrajzi lexikonban is a Nyírő József névváltozat fordul elő.

A hosszú í vagy rövid i, azaz a Nyírő vagy Nyirő? vitájának eldöntésében leginkább talán a helyesírás-történet segíthet. A két világháború közt megjelent művek borítóin (Révai-kiadás) a szerző neve nyomtatott betűkkel: NYIRŐ JÓZSEF formában látható. 1954-ig az volt a szabály, hogy a hosszú í nagybetű-párjára sem kézírásban, sem nyomtatásban nem teszünk ékezetet. De az nem jelentette azt, hogy az ilyen nagybetűs I rövid! A zavart minden bizonnyal az okozhatta és okozhatja, hogy a rövid i nagybetű-párjára sem járt pont, sem kézírásban, sem nyomtatásban. 1954-től – nem sokkal az író halála után!! – megváltozott a szabály: a rövid nagy I-re ma sem jár pont, de a hosszúra ékezetet teszünk: Írország; mondatkezdő helyzetben: Ígér, Íme! stb. Hogy ezt a szabályt ismerték-e vagy ismerik-e az író családtagjai, most nem tudjuk eldönteni. Az viszont bizonyos, hogy a Madridban elhunyt író a Benedek Elekhez írt három, a Tompa Lászlóhoz írt két levelében a hosszú Nyírő József aláírást használja. Mi több: Elek apónak két levelet Nyírő Jóskaként küldött.

Nehezen képzelhető el, hogy a többtucatnyi erdélyi, magyarországi, nyugat-európai egyetemi tanár, tudományos kutató, irodalomtörténész, kiadói szerkesztő, újságíró, korrektor, olvasószerkesztő, egyszóval: az életmű gondozói közül senki sem vette észre vagy ne tudta volna a rendszerváltás, illetve az újratemetés elindítása előtt, hogy az író rövid i-vel írta vezetéknevét. Amint azt állítólag a családtagok mondják. De az is feltételezhető, a családtagok csupán a Révai-kiadás borítójához ragaszkodtak. Akkor pedig a sajtónak is vissza kell térnie a Nyírő József írásmódhoz.

A szerző székelyudvarhelyi nyelvművelő

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Kozán István

Kozán István

Tapossák ki a mintát a szőnyegből!

Parlamenti választás után gratulálni kell a győztesnek – jelen esetben saját magunknak, erdélyi, székelyföldi magyaroknak –, és egyúttal érdemes némi következtetést is levonnunk. Csak ezek után szabad továbblépni.

Rédai Attila

Rédai Attila

Arctalanok bosszúja

Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy Călin Georgescu üstökösszerű felbukkanása egyszerűen a TikTok algoritmusának számlájára írható.

Bálint István

Bálint István

Tizenötödik szülinapunkra

Tizenöt éves lett a Székelyhon. Szinte nincs az életnek olyan területe, ami ne változott volna meg radikálisan az elmúlt másfél évtizedben. Ez pedig az online médiafogyasztásra hatványozottan érvényes.

Kozán István

Kozán István

Borboly Csabának márpedig van egy érdeme

Hargita Megye Tanácsa már soha nem lesz olyan, mint volt: tizenhat év után elhagyja az elnöki kabinetet Borboly Csaba. Na és innentől több oldalon keresztül kellene a leköszönő elnök érdemeit sorolnunk – pedig a valóságban csak egy van.

Kozán István

Kozán István

„nem kell szégyellni, ha sz.r vagy”

A csíkszeredai kórház egyik főorvosának nyilvános internetes meglincselése rávilágított arra, hogy milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt magában a közösségi médián végigfutó ügyek egyoldalú tálalása.

Kozán István

Kozán István

Borboly máshol csökkentené a bürokráciát

Teljes zavart okozott bennünk Borboly Csaba leköszönő tanácselnök leépítésekkel kapcsolatos kérdéseinkre adott válasza. Nem tudtuk eldönteni, hogy az általa felpumpált intézményről, vagy általában a romániai közintézményekről mondja-e el a véleményét.

Kocsis Károly

Kocsis Károly

A stílus maga a jelölt, avagy önkéntes népvezérek viszonyulása az anyanyelvhez

A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.

Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!