P. Buzogány Árpád

P. Buzogány Árpád

Magyarul mondom: önkormányzat

2015. január 30., 09:452015. január 30., 09:45

Bár még mostanság is lehet hallani, elszólásként, beidegződésként, hogy valaki a néptanácshoz indul ügyintézésre, az utóbbi években a polgármesteri hivatalok megnevezését inkább tanács alakban halljuk. A hivatal szó mint megnevezés általánosításként szintén gyakori: most jöttünk a hivatalból, a hivatal épülete előtt találkoztunk régi ismerősünkkel stb. Ez utóbbi persze néha összemosódhat más hivatalok fogalmával, a beszédhelyzetből azonban általában kiderül, hogy pontosan mire is gondolt a beszélő.

1989 után a régi rendszer ügyviteléhez kapcsolódó kifejezések részint megváltoztak, másrészt pedig helyes magyar megfelelőik általánossá váltak. Változott maga a helyzet is, azt meg a nyelvhasználatnak is követnie kell. Így például az egykor kirakatszerűen alkalmazott, utóbb már csupán emlegetett önrendelkezés valódivá vált. Minden területi egységnek: községnek, városnak, megyének közvetlenül megválasztott képviselői irányítják a közösség életét. Tehát az önrendelkezés okán igazi önkormányzatok döntenek a közösségek dolgaiban. Ezeket nevezték régebben tanácsnak, persze az 1917-től létezett és 1944 után Kelet-Európában mind erősebb befolyást gyakorló nagy testvér, a szovjethatalom mintájára. Ugyanis a szovjet szó jelzőként került be nyelvünkbe, ám bizottságszerű testület tanácskozására utal (az orosz szávjét szó tanácsot jelent). Ily módon alakultak meg a bíró, szolgabíró feladatát átvevő ún. tanácsok nálunk is, és a közösség képviselőiből megválasztott testület néptanácsként rögzült nyelvhasználatunkban. Igaz, hogy a korábban önkéntesen gyülésezgető emberek helyett később főállású tisztviselők dolgoztak a tanácsokon, néptanácsoknál, ám a kifejezés sokáig, 1989-ig megmaradt.

Azóta nem tanácsok, hanem képviselő-testületek irányítják (döntéseikkel) a községek, városok, megyék életét. Ezeket magyarosan önkormányzatoknak nevezzük. Az összetett magyar szó érthető módon jelzi a dolog lényegét. A tanács szó ehhez képest semmit sem mond: nem jelzi a lényeget, viszont továbbéltet egy rossz emlékű szót és az azzal jelölt fogalom emlékét. Ennélfogva a szabatos magyar nyelvhasználatban községi, városi, megyei önkormányzatot használunk a képviselők döntéshozó szervének megnevezésére.

Mivel a hetvenes-nyolcvanas években igazi önkormányzatiság se a községek, városok, se a megyék szintjén nem létezett, a képviselő-testület (amely döntött) fogalmát az azt kiszolgáló ügykezelés, az arra alkalmazott hivatalnokok intézménye vette át (mert a parancs pártunk és államunk felsőbb szintjéről érkezett). Igazgatást, ügyintézést végzett, ám a testületnek alárendelve, annak döntéseit végrehajtva. 1989 után, a megváltozott helyzetben a községi, városi, megyei önkormányzat fogalma a döntéseket hozó testületet jelenti, a községi, városi, megyei tanács pedig az azt kiszolgáló, az ügyintézésre alkalmazott személyek összefoglaló neve. (Az anyaországi szóhasználatban is az önkormányzat kifejezés terjedt el.) Ezért olvassuk ezeknek az intézményeknek a székhelyénél megnevezésként a helyi, községi, városi, megyei tanács kifejezéseket. Ez utóbbiban megmaradt e régi orosz (szovjet) hatás nálunk, mind a magyar, mind a román (consiliu) kifejezésben.
Tehát különbséget kell tennünk, hogy valaki a községi képviselő-testület tagja (választott személyként), vagy a községi tanács alkalmazottja, munkavállalóként.

Jó tudni tehát, hogy az ostornak van nyele és van csapója, képletesen szólva a szekeres a gyeplőt húzva irányítja, hogy szekerének kereke merre forduljon.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Kozán István

Kozán István

Amíg nem késő

Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?

Kozán István

Kozán István

Mars helyett inkább tényeket

Megyeitanács-elnökként gyöngyözte ki magából Biró Barna Botond a parajdi betonhiány hallatán, hogy az érintett „cégnek nincs mit keresnie Parajdon, szakmai arrogancia jellemzi őket”, meg egyébként is „Mars!”. Ennél azért többet várunk.

Kozán István

Kozán István

Ünneprontás

Minden kudarc egy esély is lehetne valami jobb kezdetére – valahogy így gondoltuk, miután végigszenvedtük a televízió képernyőjén keresztül a Sepsi OSK fociklub utolsó meccsét az első osztályban. Naivak voltunk.

Szüszer Róbert

Szüszer Róbert

Helló, ez már az új világ!

Ezt csinálja utánunk a hanyatló nyugat és a feltörekvő kelet: egy matekzseni próbálja bizonygatni igazát egy Facebook/TikTok-sztárral szemben!

Kozán István

Kozán István

A megyei tanács jogászai már nem teljesítenek jól?

Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.

Kozán István

Kozán István

Ideje

Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.

Kozán István

Kozán István

Nyilván ezért is a média a hibás

Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.