Hol akar matatni az oknyomozó?

A képviselőház művelődési szakbizottsága megtárgyalta és jóváhagyta az audiovizuális törvény módosítására vonatkozó tervezetet. Büntetést kiszabását írták elő azokra az esetekre, ha a hangos vagy képes média képes lesz nem tiszteletben tartani a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Na kérem, ez mindenképpen tiszteletre méltó cselekedet, csak épp azt kellene tudni még, hogy mit is értenek alatta. Mert e tekintetben én ugyanvalóst kétkedő vagyok. Nem tudom ugyanis, hogy az én véleményem van-e annyira fontos és védelmezendő, mint egy többségi nemzethez tartozóé?

És van ott még egy-két dolog. Például az, hogy a kiskorúak érdekeinek magasfokú védelme tekintetében ugyan mire is gondoltak? Mert ami mostanság zajlik a képernyőkön, meg az éterben, az minden, csak nem kiskorú védelem. Ha a jelenlegi helyzeten akarnak változtatni, akkor minden elismerésem a kulturális szakbizottságé. De csak akkor!

Aztán itt van egy másik dolog, az intimitáshoz való jog tiszteletben tartása. Korábban a törvénynek volt egy olyan paragrafusa, amely szerint rejtett kamerával, -mikrofonnal készült felvételeket csak akkor lehetett közreadni, ha a felvétel más módon, normális körülmények között nem valósítható meg. Azannyát, mondaná Mózsi bá’ erre. Merthogy benéznek a paplanyom alá egy rejtett mikrofonttal, vagy kukkantóval, merthogy ez másként nem valósítható meg.

Ennek a paragrafusnak a kapcsán mondta egy szakbizottsági tag – valószínű nem véletlenül nemzettársunk –, hogy az állampolgár lakásába való behatolást, a telefonbeszélgetésébe való belehallgatódzást, a levelezésébe való belekukkantást csak a joghatóságok, bűnüldözők tehetik meg, s ők is csak ügyészi engedéllyel. Minden más esetben bűncselekménynek számít. Így igaz, és így van rendjén, törölni kellett ezt a „megengedő” paragrafust. Ha azt tetszik hinni, hogy ezzel minden szakbizottsági tag egyetértett, akkor a kedves olvasó rettenetesen naiv. Mert ami nekünk természetesnek tűnik, az másoknak nem az. Egy szépreményű hölgyemény például azzal érvelt a paragrafus törlése ellen, hogy jó, jó, de akkor az oknyomozó riporterek hogyan fognak felvételt készíteni egy kerítő lakásán, amikor az épp egy prostituálttal tárgyal. Hát kérem – mondanám én neki – tessék oknyomozni korrupciós ügyekben (mert van annyi, hogy akár önellátásra is berendezkedhetünk), ne pedig a kurvák bugyijában. És még azt is mondanám, hogy kiskegyed egy kissé frusztrált szexuálisan. A szépreményű hölgy berzenkedése ellenére – a paragrafust törölték.