Falusi fészbuk

Fészbuk-őrületünkben született ez a megállapítás egy fiatalember fejében, aki így fejezte ki véleményét a pletykapadról és annak hatásáról. Ajaj, hol volt, hol nem volt, amikor még azt énekelték a jókedvű fiatalok a vasárnapi táncból hazajövet: kiültek a vénasszonyok a padra, a padra...

Mert manapság nem az a baj, hogy tudjuk vagy nem, kiről is szól a pletyka, hanem az, hogy az emberi kapcsolatok a virtuális világban zajlanak,  a fészbukon csevegnek a fiúk lányok, aztán ha egyszer szemtől-szembe kerülnek  egymással, szót váltani sem tudnak, csak állnak egyik lábukról a másikra, és teszik-veszik a kezüket ki és be a zsebükbe. Mert bizony becsülendő a kapu melletti kis pad, egy régi, jól működő társadalmi élet kelléke, a falukép tartozéka.

Szeretem a délutáni székely falut Csíkszentdomokostól Potyondig és Kászonfeltíztől Csatószegig. Ezért is örültem, amikor néhány éve Csíkszentkirályon szép, díszes pletykapadokat ácsoltak  a testvértelepüléssel együtt szervezett faragótábor résztvevői. Tudták, hogy az egészséges faluképhez és társadalmi élethez hozzátartozik. „Mert ha építesz egy házat, otthont adsz egy családnak, ha építesz egy óvodát, lesz ahová járjanak a falu gyerekei, és ha ácsolsz pletykapadot, fellendíted a falu szociális életét” – vallja ma már  sok tervező.

A pletykapad társadalmi-lélektani hatását sokféleképpen lehet illusztrálni. Észak-Magyarországon, Abaújszántón, az idősek udvarában áll egy művészi alkotás: fából faragott pad, két szélén két ülő alak, idős pár, kedves bácsi-néni arc, amolyan mesebeli anyóka-apóka, lelki gyógyír az otthon magányos lakóinak. Legyen tehát élő a pletykapad falvainkban, osszák-szorozzák a világ és a falu dolgait, kerüljön elő a rokka is, bár mutatóban, és miért ne – folyjon a letye-petye-lepetye. Ahogy Weöres Sándor írja a pletykázó asszonyokról: „Juli néni, Kati néni, letye-petye-lepetye! Üldögélnek a sarokban, jár a nyelvük, mint a rokka, letye-petye-lepetye! Bárki inge, rokolyája, - letye-petye-lepetye! Lyukat vágnak közepébe, kitűzik a ház elébe, letye-petye-lepetye!” Biztosak lehetünk, hogy jobb, mint a fészbuk.