Oláh-Gál Elvira
2016. augusztus 31., 13:012016. augusztus 31., 13:01
Fészbuk-őrületünkben született ez a megállapítás egy fiatalember fejében, aki így fejezte ki véleményét a pletykapadról és annak hatásáról. Ajaj, hol volt, hol nem volt, amikor még azt énekelték a jókedvű fiatalok a vasárnapi táncból hazajövet: kiültek a vénasszonyok a padra, a padra...
Mert manapság nem az a baj, hogy tudjuk vagy nem, kiről is szól a pletyka, hanem az, hogy az emberi kapcsolatok a virtuális világban zajlanak, a fészbukon csevegnek a fiúk lányok, aztán ha egyszer szemtől-szembe kerülnek egymással, szót váltani sem tudnak, csak állnak egyik lábukról a másikra, és teszik-veszik a kezüket ki és be a zsebükbe. Mert bizony becsülendő a kapu melletti kis pad, egy régi, jól működő társadalmi élet kelléke, a falukép tartozéka.
Szeretem a délutáni székely falut Csíkszentdomokostól Potyondig és Kászonfeltíztől Csatószegig. Ezért is örültem, amikor néhány éve Csíkszentkirályon szép, díszes pletykapadokat ácsoltak a testvértelepüléssel együtt szervezett faragótábor résztvevői. Tudták, hogy az egészséges faluképhez és társadalmi élethez hozzátartozik. „Mert ha építesz egy házat, otthont adsz egy családnak, ha építesz egy óvodát, lesz ahová járjanak a falu gyerekei, és ha ácsolsz pletykapadot, fellendíted a falu szociális életét” – vallja ma már sok tervező.
A pletykapad társadalmi-lélektani hatását sokféleképpen lehet illusztrálni. Észak-Magyarországon, Abaújszántón, az idősek udvarában áll egy művészi alkotás: fából faragott pad, két szélén két ülő alak, idős pár, kedves bácsi-néni arc, amolyan mesebeli anyóka-apóka, lelki gyógyír az otthon magányos lakóinak. Legyen tehát élő a pletykapad falvainkban, osszák-szorozzák a világ és a falu dolgait, kerüljön elő a rokka is, bár mutatóban, és miért ne – folyjon a letye-petye-lepetye. Ahogy Weöres Sándor írja a pletykázó asszonyokról: „Juli néni, Kati néni, letye-petye-lepetye! Üldögélnek a sarokban, jár a nyelvük, mint a rokka, letye-petye-lepetye! Bárki inge, rokolyája, - letye-petye-lepetye! Lyukat vágnak közepébe, kitűzik a ház elébe, letye-petye-lepetye!” Biztosak lehetünk, hogy jobb, mint a fészbuk.
Kozán István
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Kozán István
Megyeitanács-elnökként gyöngyözte ki magából Biró Barna Botond a parajdi betonhiány hallatán, hogy az érintett „cégnek nincs mit keresnie Parajdon, szakmai arrogancia jellemzi őket”, meg egyébként is „Mars!”. Ennél azért többet várunk.
Kozán István
Minden kudarc egy esély is lehetne valami jobb kezdetére – valahogy így gondoltuk, miután végigszenvedtük a televízió képernyőjén keresztül a Sepsi OSK fociklub utolsó meccsét az első osztályban. Naivak voltunk.
Szüszer Róbert
Ezt csinálja utánunk a hanyatló nyugat és a feltörekvő kelet: egy matekzseni próbálja bizonygatni igazát egy Facebook/TikTok-sztárral szemben!
Kozán István
Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.
Kozán István
Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.
Kozán István
Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.
szóljon hozzá!