Csak a sikert kell bevállalni?

Már-már komédiába illő történet a több mint hat éve tartó felújítás a 132-es megyei úton, vagyis a Szentegyháza és a brassói megyehatár közötti szakaszon. Murphy törvényei mondhatni „bejöttek” az évek során, így ami elromolhatott vagy akadályozó tényezőként felmerülhetett, az felmerült a projektben, ahogy a megyei önkormányzat hétfői közleményében fogalmaznak, a „sírból hozták vissza a projektet”. Még szép – tesszük hozzá, hiszen ez a dolguk, ezért vállaltak közfeladatot.

Most azonban az állítólagos eredeti tervekben szereplő egynyelvű helységnévtáblák kihelyezése verte ki sokakban a biztosítékot, Borboly Csaba szokásától eltérően az ügyben történt újságírói megkeresésre nem válaszolt, hanem napokkal később a Facebookon hárított.

„Tehát a lényeg, hogy természetesen a 132-es úton is, mint minden megyei úton, lesz kétnyelvű feliratozás, és ha ebbe a dologba hiba csúszott be, akkor korrigáljuk, de most az a legfontosabb, hogy ez a soha véget érni nem akaró történet most véget érjen, legyen átadva a kész beruházás, és a költségeit fizesse ki az Unió meg a román kormány” – írta Facebook-bejegyzésében, amiben egy nagy HA szerepel. HA hiba csúszott a dologba.

Nos, Borboly Csaba, igen, hiba van a dologban. Ugyanis míg Marosvásárhelyen és a szórványban harcolni kell a kétnyelvű helységnévtáblákért, addig Hargita megyében teljesen természetes, hogy a települések határában kétnyelvű táblák állnak – amelyeken a település eredeti magyar neve és az egykori párttitkár által adott román megnevezés szerepel. A 132-es úton viszont most románul „kacagnak” ránk a helységnevek.

„Még 2007-ben fogadta el a megyei tanács akkori testülete a tervet, amely szerint minden elkészült, és kivitelezni kellett, abban pedig egynyelvű helységnévtáblák szerepeltek – ez magyarázza, miért kerültek ki az út mentén az új, egynyelvű helységnévtáblák, amelyre a napokban a sajtó felfigyelt” – ezt már Barti Tihamér mondta a hétfői tanácsülésen, ahol ez a kérdés is szóba került. Azt nem tette hozzá, ezért megtesszük mi: 2007-ben a testület tagja volt a jelenlegi tanácselnök, Borboly Csaba is, akkor éppen alelnökként.

Itt ragadnám meg az alkalmat, és tenném fel a kérdést: mi is volt a tervmódosításokkal, amik a projekt „sírból való visszahozása” során készültek? Akkor sem vette észre senki az önök szerint még Bunta Levente tanácselnöki mandátuma alatt született terv hiányosságát?

A tévedést mindig nehéz beismerni, a hárítás, a felelős keresése mindig könnyebb. Most éppen annak voltunk tanúi, hogy milyen ívet ír le a levegőben a döglött macska, amint áthajítják a kerítésen. Az egésznek az lett az üzenete, hogy nem mi csesztük el, de a saját költségünkből kicseréljük! Hát bravó! – tehetjük hozzá. És tegyük hozzá azt is, hogy ezt is az adófizetők pénzéből tehetik meg, vagyis ez többletköltség, amit egy kis figyelmességgel megspórolhattak volna nekünk, adófizetőknek.

Ha Borboly Csaba vagy Barti Tihamér nem ismeri el a tévedést, akkor úgy volna korrekt, ha az avatáson sem tulajdonítanák maguknak a projekt sikeres lezárását.

Ja, és jut eszembe, mi ez a nagy titkolózás a megyeháza homlokzatáról eltüntetett székely zászló kapcsán?