Árvíz és fekete március

Tőkés Lászlóval beszélgettem a minap, amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke éppen azt fejtegette, hogy a magyarországi árvíz lett a nemzeti összetartozás Orbán Viktor által kigondolt programjának a főpróbája. Mint ismert, június 10-én az EMNT-elnökkel az élen az árvíz sújtotta észak-magyarországi térségbe gyorssegélyt vittek a \"Most rajtunk a sor\" segélyezési kampány résztvevőiként együttműködő erdélyi szervezetek képviselői. Később pedig harminchárom önkéntes tűzoltó szivattyúzta a vizet Felsőzsolcán és környékén. A Székelyhon.ro, az Udvarhelyi Híradó, a Csíki Hírlap, a Vásárhelyi Hírlap, a Gyergyói Hírlap, valamint a Merkúr és Szuper üzletláncok kezdeményezésére most kiteljesedik az erdélyi összefogás a magyarországi árvízkárok felszámolásáért. Nincs is fontosabb kezdeményezés jelenleg a Kárpát-medencében. Mégis szomorúan olvasom azok véleményét, akik ezt az ügyet összefüggésbe hozták a magyar állampolgárság kiterjesztéséről tartott sikertelen népszavazással. Olvasom, és nem hiszek a szemeimnek, hogy vannak akik azért nem segítenének, mert egyszer valakik nemmel szavaztak egy, a súlyához méltatlan kérdésre. Ezt a segélyakciót nem lehet és nem is szabad összemosni a referendummal. Pontosabban: lehet és szabad, de nem érdemes, mert aki az ilyen össznemzeti ügyeket képes ide silányítani, az pontosan az elutasítással kampányoló Gyurcsány Kádkő Ferenc szintjére süllyed. Most kell megmutatnunk alázatosságunkat és nagyvonalúságunkat, félre kell tennünk minden sérelmünket. Mondjunk le egy dacos pillanatról egy mosolygó észak-magyarországi gyermekarcért, az elvesztett otthonokért és játékokért, ingóságokért, jószágokért! Az a bizonyos december 5. már a múlté. Annál sokkal magasztosabb dolgok várnak ránk. Tőkés László nem véletlenül nevezte főpróbának az edelényiekért és felsőzsolcaiakért szervezett összefogást. Ott már sikerült átlépni a pártpolitikai érdekeken. Sorsfordító pillanatokat élünk és a \"A székelyek segítenek!\" felkiáltás nekem most egyet jelent az 1990-ben, élet és halál küszöbén Marosvásárhelyen elhangzott bátorítással: \"Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok!\" Nem kérdés, segítenünk kell.