A trombitaréz aranya

Besurranások, zsebtolvajlások, áruházi szarkák, ritkábban erőszakos cselekmények, azok is többnyire ittasságból fakadó „zelegorkodások”. Az országos átlaghoz viszonyított kép nem ad okot különösebb pánikra, na de miért viszonyítanánk magunkat egy erkölcsiségében, értékrendjében egészen más világhoz. Szeretjük hangoztatni, hogy csak a történelem hajtűkanyarja sodort ehhez a világhoz, amúgy semmi közünk hozzá, miközben a rendőrség napi rendszerességgel riadóztat: figyelem, itt lopnak!

A statisztikákból kiderül, hogy a székelyföldi tolvajok tekintélyes részét még mindig importáljuk, de egyre nő a „saját nevelés” hatékonysága is. Egzisztenciális tolvajlásról lenne szó, a válságos idők törvényszerű következményéről? Részben biztosan. Csakhogy e „szakma” gyakorlásához is elengedhetetlen a másik fél részvétele, azaz a meglopottak figyelmetlensége, engedékenysége, hiszékenysége, jóhiszeműsége. Olyan emberi attitűd, ami biztonságérzetből, a környezet, az embertársak iránti bizalomból fakad – no és bizonyos mértékben, természetesen, tudtalanságból is.

Nehéz kérdés: mit lehet tenni hasonló helyzetben? Az emberi természet olyan, hogy ha eddig nem lendítette fel a biztonságtechnikai ipart, akkor bizonyára a későbbiekben sem fogja. Aki olyan emberré nevelődött, hogy bizalommal, nyíltsággal fordul egy hozzá bekopogóhoz, képtelen lesz átkódolni magát. Elképzelhető, hogy a kerékpárját lelakatolatlanul kerítésnek támasztó előbb-utóbb vásárol egy huzalvágóolló-álló biztonsági kötést, de egészen biztosan csak esetenként jut eszébe alkalmazni is.

Mert hinni akarunk. Hinni abban, hogy az egyre koszlottabb világban is van esélyünk tisztán élni. Táplálni magunkban a tudatot, miszerint az évtizedek alatt felhalmozott, és átadásra előkészített tanítások értékét nem írhatja felül semmi. Szeretnénk biztosan tudni, hogy a jótett jót vonz, a rossz előbb vagy utóbb kihull a rostán, hogy a legjövedelmezőbb hosszú távú befektetés a becsületesség és megbízhatóság. És szeretnénk hirdetni mindezt, ha szóban nem is, de legalább tettek révén.
Csak hát nem könnyű, és még nehezebb mindenkibe beleképzelni a potenciális gonosztevőt. Ezért ne is próbálkozzunk vele. Csak a biciklit kössük le minél gyakrabban.