Remetén is győztek Bem csapatai

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

Mindenképpen ráillik a történelmi jelző a gyergyóremetei falunapok legnagyobb szabású eseményére. Több szempontból is. Egyrészt, mert a száznegyven hagyományőrző huszár és gyalogos magyarság történelmének egyik nagyon jelentős győzelmét, a Piski csatát elevenítette fel. Másrészt pedig ilyen jellegű hadijátékra még nem került sor Romániában.

Gergely Imre

2010. július 11., 20:502010. július 11., 20:50

2010. július 12., 11:232010. július 12., 11:23

•  Fotó: Gergely Imre Galéria

Fotó: Gergely Imre

A gyergyóremetei falunapok keretén belül sorra került hadijáték a 1849. február 9-ei Piski csatának állított emléket, amikor Bem József legnagyobb győzelmét aratta az osztrák császári csapatok felett. A Strígy folyón lévő híd elfoglalásáért folytatott küzdelem végső kimenetelét a székely alakulatok döntötték el, vakmerő rohamukkal az osztrák csapatokat leszorították a hídról és visszavonulásra késztették. Több történelmi forrás utal arra, hogy itt a gyergyói székelyeknek és ezen belül a remeteieknek is döntő szerepük volt.

•  Fotó: Gergely Imre Galéria

Fotó: Gergely Imre

Az összesen 140 főből álló seregek a korabeli időket idéző egyenruhákban és felszereléssel vonultak fel vasárnap délután a Maros parti csatatérre, ahol a szimbolikus híd körül zajlottak a gyalogosok öszecsapásai, valamint a fergeteges huszárrohamok. A csatában résztvevők nagy többsége a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Egyesület képviseletében érkezett. Itt voltak a szolnoki, budapesti, veresegyházi gyalogosok és huszárok, de persze a gyergyószentmiklósi, gidófalvi, gelencei, székelyudvarhelyi, szovátai és sárpataki hagyományörzők is felvonultak korhű egyenruháikban. A csatába vonulókat a korabeli haderőhöz hozzátartozó markotányos nők, dobosok is elkisérték.

•  Fotó: Gergely Imre Galéria

Fotó: Gergely Imre

A hadijátékot Csikány Tamás hadtörténész közvetítette, aki a történelmi tényeket, tudnivalókat ötvözte “élő haditudósításban”, érthetővé téve a látnivalókat mindenki számára.

A remetei templomdomb oldalában kialakított nézőtéren több ezren követték az eseményeket, elmondható, nem mindennapi, és maradandó élménnyel lettek gazdagabbak. A hadijáték azonban maguk a szervezők szerint sem volt az igazi. Hiányoztak a puska és ágyúlövések, amelyek egy színvonalas hagyományörző rendezvénynek nélkülözhetetlen velejárói. Ez azonban nem a remeteieken múlott.

•  Fotó: Gergely Imre Galéria

Fotó: Gergely Imre

Laczkó Albert Elemér polgármester és a falunapok szervezői március közepe óta folyamatosan várták az engedélyt arra, hogy ezeket a színházi kellékeknek minősülő és teljesen veszélytelen eszközöket is felvonultathassák. Annak ellenére, hogy az ügy végül egészen a kultúrális minisztériumig jutott, a hazai hatóságok mégsem egyeztek bele abba, hogy ágyúzás, puskaropogás is legyen a remetei hadijátékon. Ezek pótlásaként petárdához hasonló kisebb pirotechnikai eszközök szólaltak meg.

A hivatalosságokat azonban ez sem nyugtatta meg, a hadijáték után egy órával a községi rendőrség székhelyén kellett megjelennie a polgármesternek, valamint a szervezőknek. Bekérették a puskákat is, látni akarták, hogy tényleg veszélytelenek-e. Miután megyőződtek arról, hogy a fegyverek többsége fából faragott puska volt, barátságos hangnemben köszöntek el a szervezőktől. Nem tudni, ebben mekkora szerepe volt annak, hogy a rendőrség épülete előtt várakozott a gyergyószéki sajtósok mintegy tízfős csoportja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei