Félsziget Napló: a nulladik nap varázsa

Bevallom: Csíkból személyvonattal felzötykölődni Vásárhelyre nem egy leányálom, szerencsére, olyan apró dolgok, mint az útközbeni sörözés sokat dob a nem egészen hatórás út morálján – azon felül, hogy megadja az alaphangulatot, könnyebben elviselhetővé teszi a bejárat előtti, végeláthatatlan sor végigállását és a sátortábor bejáratánál való téblábolást. Persze, egy hatszemélyes katonasátor felhúzásakor nem feltétlenül előny a magas alkoholszint – ám annál nagyobb a sikerélmény a harmadik sátorfelhúzási próbálkozás után.

És hogy mihez lehetett kezdeni a nulladik nap estéjén? Pangásról szó sem volt, a Sörpatika teljesen megtelt bemelegítésre vágyó fiatalokkal, akik még hajnali négykor is meglepően aktívan buliztak.

Az első nap reggele nem hozott meglepetést, a meleg már fél kilenckor kiűzött mindenkit a sátraikból, újabb tömegek jelentek meg, egyre bővül a sátortábor, érződik, hogy délután indul az év bulija. Még egy alvás talán sokaknak nem ártana, de bűn pihenésen gondolkodni, amikor egyre jobban felpörög az élet a Maros-parton.

Délutántól elszabadul a pokol: a Kiss Teraszon a Persona kezd, röviddel utána pedig a Paso (Weekend Main Stage) és a Katapult (Ciuc Party Stage) is megmutatja magát, de a nap fénypontjainak kétségtelenül a Ska-P, Therapy?, Deák Bill, Mark Knight és Sub Focus számítanak.

A stílusának megfelelő zenét mindenkinek könnyű lesz megtalálnia. Az én terveimben a Therapy?, Chris.Su és Sub Focus szerepel, ám minden bizonnyal a Freedom Music Arena is zsúfolásig meg fog telni. Az igazi izgalmak ezután következnek, a holnapi beszámoló értelemszerűen részletesebb lesz, hiszen a Félsziget Fesztivál közel sem csak a koncertekről szól.

A Félsziget fesztivál programja