
Három vidéki településen tartott ingyenes rendhagyó bábórákat az elmúlt napokban a nemrég alakult Bagari Egyesület. A Gyimesfelsőlokon, Szépvízen és Gyergyóremetén szerzett tapasztalatokat, élményeket osztotta meg portálunkkal Király-Kovács Anna, az egyesület alelnöke és Tollas Vanda bábművész, egyesületi tag.
2011. december 20., 17:512011. december 20., 17:51
2011. december 20., 18:352011. december 20., 18:35
Rendhagyó bábórák gyerekeknek
A Bagari Egyesület három tagja első ízben idén gyereknap alkalmával tartott rendhagyó bábórákat Csíkszeredában. A mostani projektjük keretében olyan helyekre szerettek volna eljutni, ahová ritkán, vagy soha nem érnek el bábosok. „Eléggé ilyen hátrányos övezet a Gyimesek völgye, ahová nagy, hivatásos bábszínházak egyáltalán nem járnak, és a kisebb, amatőr társulatok is csak hébe-hóba, de nem szisztematikusan, koncepcióval, hanem meghívásra mennek egy-egy csoporthoz. A Bagari Egyesületnek az a célja, hogy átfogó, nevelő jellegű információkat, hasznos tudást átadó előadássorozatokat szervezzen, amelyeket mi rendhagyó bábóráknak neveztünk el. Ez igazából a bábművészetbe való bevezetés. Ezt olyan játékos formában tesszük, amely nagyon komoly, mert minden egyes műfajhoz, amelyet bemutatunk, módszertani, didaktikai segédletet is mondunk, támpontokat, fogódzókat adunk, visszacsatolunk az egyes módszertani lépések után. Az a célunk, hogy megismertessük a bábművészet műfajait, formáit, technikáit, és ezt csak így lehet tenni, hogy egyszerre játékos és nagyon komoly” – osztotta meg velünk Király-Kovács Anna.
Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban, valamint a Domokos Pál Péter Általános Iskolában örvendeztették meg a gyerekeket. Mint elmondták, az eredeti terv az volt, hogy csupán az I–IV. osztályokat látogatják meg, de ezt sikerült jóval túlteljesíteni, mert az V–VIII. osztályosok is részt tudtak venni a közel két órás előadásokon.
„Sokkal érdekesebbnek tűnik a mostani projektünk, mint a gyereknapi. Nem tudom pontosan, hogy ennek mi az oka, a környék, vagy az, hogy érintetlen az a zóna, ahol most jártunk, de igen nagy különbség van, úgy érzem, hogy nagyon tiszta ez a terület. Ha ilyen helyekre is eljutnak előadások, bábszínészek, akkor tényleg fontos, hogy kik azok és milyen minőségű munkát visznek el ide” – véli Tollas Vanda, aki Király Annával és egy teatrológussal együtt tartja az órákat. Kérdésünkre, hogy miként fogadták a gyerekek a kis csoportot, illetve az általuk ajánlott tevékenységet, elmondta: „Nagyon édesek, fogékonyak voltak, nagyon jól fogadták. Őszinték, nyersek, de nyerseségükben is a legőszintébbek. Ami személy szerint megdöbbentett, hogy amikor a nyolcadik osztályos diákokat megkérdeztük, ki járt már színházban, senki nem jelentkezett. Ezek a gyerekek nem találkoztak a színházzal. És szerintem óriási veszteség, ha nincs meg a lehetőség. Jó lenne, ha legalább évente egyszer lenne színházi élményük”.
Ezután a csíkszépvízi öregotthonba látogatott el a csapat, amely szintén nagy élményt jelentett számukra. „Talán a gyerekek az elvontabb dolgokra inkább fogékonyak, a kommunikációban is nyitottabbak, az időseknél ezt nem tapasztaltam, inkább konkrét, egyszerű dolgokat kellett megmutatni nekik” – mondta el Anna. A projekt utolsó három előadását hétfőn és kedden tartották Gyergyóremetén, ide több bábszínház is rendszeresen ellátogat.
Az egyesület mindenhol ingyenesen tartotta az előadásokat, és fontosnak tartják, hogy a jövőben is szülessenek ilyen jótékonysági projektek, hisz olyan gyerekek is részt tudnak venni így a foglalkozásokon, akiknek anyagi gondok miatt esélyük sem volna különben. „Egy nemzetközi szállítmányozási cég vezérigazgatója, Barcza Zoltán, a gyimesfelsőloki és a gyergyóremetei önkormányzatok, valamint gyimesfelsőloki vállalkozók, Antal András, Bodor Imre, Tankó Péter és Szabó Gábor ismerték fel ennek a dolognak a fontosságát és támogatták a mostani projektünket” – tájékoztatott Király.
Táncelőadás, ünnepi hangverseny és filmvetítés is szerepel a csíkszeredai Magyar Kultúra Napja programsorozatában január 22. és 24. között.
Látványos és ritka természeti jelenséget figyelhettünk meg hétfő éjszaka az ország több pontján, köztük a Madarasi Hargitán is: az erős geomágneses vihar következtében az északi fény Székelyföldről is láthatóvá vált.
Tetemes összeget kell hozzárendelnie a megnyert pályázati forrásokhoz Csíkszereda önkormányzatának, hogy felújíthassa a Nagy István festő sétány teljes lakóövezetét. Hétfőn rendkívüli tanácsülésen módosították a munkálatok megvalósíthatósági tanulmányát.
Közel harminc évnyi tevékenység után megszűnik a tapolcai részen kutyamenhelyet is üzemeltető csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány – jelentette be Facebook-oldalán maga a szervezet. Az okról egyelőre nem közöltek konkrétumot.
Változások előtt áll a csíkszeredai önkormányzat többségi tulajdonában lévő Eco-Csík Kft., amely jelenleg a városban és az alcsíki településeken a hulladék összegyűjtését és szállítását végzi, de ezt nemsokára be kell fejeznie.
Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg az első felcsíki lovasszán-ünnepet Csíkkarcfalván vasárnap. A rendezvényre közel nyolcvan fogat gyűlt össze.
Folyamatban van a közbeszerzési eljárás a Büdösfürdőre tervezett víz- és csatornahálózat kivitelezése érdekében a Csíkszentkirályhoz tartozó terület esetében. A munkálatokhoz szükséges az Anghel Saligny-program finanszírozása is.
Alkalom a viszontlátásra, a tapasztalatcserére, a közös táncra – erről szól a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Kárpát-medence néptáncosait tömörítő balánbányai rendezvény 30. évében különlegességekkel készülnek a közönségnek.
Baleset történt szombaton délután fél öt körül Tusnádfürdőn, a várost átszelő E578-as nemzetközi úton. Ketten megsérültek.
Egy héttel meghosszabbították a Csíki Székely Múzeumban látogatható Márkos András-emlékkiállítást, így az érdeklődők január 25-ig még megtekinthetik.
szóljon hozzá!