
Jimi Hendrix és a csillagos-sávos lobogó
Fotó: shewillrockyou.files.wordpress.com
A zászló olyan szimbólum, amelyet a hadseregtől az egyszerű emberig mindenki hordozhat, viselhet, megjeleníthet Lehetünk büszkék a mienkre, vagy éppen utálhatjuk a másét, egy dolog biztos: speciális kapcsolat fűzi az embereket bizonyos zászlókhoz és emellett a pop-rockzenészek sem tudtak elmenni.
2022. július 21., 18:422022. július 21., 18:42
2022. július 22., 15:092022. július 22., 15:09
Nemcsak himnuszokban, de popdalokban is benne van a zászló-motívum – igaz, ezek legtöbbször forradalmi, politikai dalok átdolgozásai vagy pedig olyan dalok, amelyek szorosan kapcsolódnak egy-egy néphez, országhoz, illetve konfliktus-helyzethez, mint például 1956, a második világháború vagy a vietnámi háború. Dalválogatásunkban Amerika, Írország, Románia és Magyarország villannak meg ilyenféleképpen.
A Csillagos, sávos lobogó, tehát az Egyesült Államok himnuszának Jimi Hendrix-féle előadása rocktörténelmi pillanat. 1969 augusztusában, a woodstocki fesztiválon készült ez a koncertfelvétel, Hendrix a harmadik nap hajnalán, már világosságban játszott. Ebben a néhány percben nagyjából minden benne van, amit a korról tudni kell. A dalnak van stúdióverziója is, illetve természetesen megszámlálhatatlan feldolgozása, de az isteni Jimi pszichedelikus szétgitározásában egyszerűen fantasztikus és tökéletes.
Johhny Cashnek soha nem kellett a szomszédba mennie egy kis lázadozásért, közéleti odamondogatásért vagy éppen az Egyesült Államok történelmének „elemzéséért”, azért, hogy miért van minden úgy, ahogy van. Az 1974-ben megjelent lemezének címe, a Rongyos zászló című szerzeménye tulajdonképpen egy elmondott beszéd, egy több mint három perces monológ Amerikáról, annak történetéről.
Mozgalmi dalnak is beillik, a Los Angeles-i, ír-kelta punkot zúzó Flogging Molly egyik legismertebb dala, amely tulajdonképpen egy régi ír dal feldolgozása. A több évszázadnyi ír szabadságmozgalomban bizony sok ilyen dal született. A dalnak van magyar fordítása is, Megtépett zászló címmel, a Firkin együttes magyarosította, pontosabban annak első énekese, az udvarhelyi Marthy Barna révén. Koncerten nagyon ugráltatós, éneklős darab.
1977 és 1990 között a „Tréjkulórt" minden reggel el kellett énekelni az iskolában, úgyhogy aki 1985 előtt született, az nagyjából vágja az első szakaszt. Egyébként a dal Porumbescu szerzeménye, a szöveget addig csiszolgatták az elvtársak, amíg 77-re készen lett, lehetett „bedekretálni” a köztudatba. A műalkotás magát a román zászlót, a francia mintára megalkotott trikolórt énekli meg, illetve a kommunizmus mindenek felett álló és tündöklő szükségességét.
A Bikini volt az egyik első magyar rockzenekar, amely az 1989-es romániai rendszerváltást követően már a következő év elején koncertezni jött Erdélybe. 1990. február 24-én és 25-én két teltházas koncertet adott a temesvári Olimpiai csarnokban, s ebből Temesvári vasárnap címmel egy koncertlemezt is megjelentetett. A Lyuk a zászló közepén című dal szövegét Dévényi Ádám írta. Az említett lemez címadó dala a zenekar azóta elhunyt gitárosának, Daczi Zsoltnak a szerzeménye: az akkor mindössze 20 éves zenész olyan számot alkotott, amiben legalább annyira benne van a romániai forradalom, mint a Hendrix szólóban a vietnámi háború.
„Veres zászló leng, lengeti a szél” – vissza a kommunizmusba, a Beatrice 1990-ben jelentette meg a Gyermekkorunk lexebb dalai című albumát, amin többek között mozgalmi dalokat is feldolgoznak jó rockos-punkos hangzásban. Közülük az egyik az Amuri partizánok dala, ami eredetileg egy 19. századi orosz katonai induló volt, de a bolsevik hatalomátvétel (1917) után kitört polgárháborúban a „vörösök” egyik indulója lett. Értelemszerűen a második világháború után a Kelet-Európára rátelepedett kommunizmusban a többi csatlósállam is a saját nyelvére kellett, hogy formálja az indulót.
A háború miatt egy nagyon-nagyon aktuális szerzemény, amelynek szövegében több olyan rész is van, ami nagyon talál napjaink háborújára: „Elvakult agyú szörnyek jönnek / vasba zárnák az ember álmait, vágyait / végrehajtják a végső tervet, / üldözik, akit asszony szült / E lázadó csillagon”. A nyolcvanas-kilencvenes évek egyik legjobb magyar progresszívrock-együttese, az East tulajdonképpen 1956 emlékére szerezte ezt a nagyon szuggesztív dalt a kilencvenes évek elején.
A Republic azonos című lemezén már hangsúlyosabb az ún. közéleti szövegek szerepe, a címadó dal mellett az Ezt a földet választottam is ilyen, de néhány szerelmes ballada is helyet kapott, például a Gurul a kő és a Ha még egyszer láthatnám. A Zászlók a szélben érdekes, (ön)ironikus szöveggel van ellátva, jó, ha többször is meghallgatja az ember.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!