Alfalu: megmentenék a Nyírest

A szép számban megjelent gazdáknak Gáll Szabolcs polgármester és Bege László  alpolgármester ismertették a Nyíres megmentéséről megfogalmazott elképzeléseiket. A polgármester vázolta, hogy a Nyíres olyan természeti érték, aminek további romlását meg kell akadályozni, nem szabad hagyni azt, hogy megfelelő odafigyelés híján bárki garázdálkodjon benne. Gáll szerint az lenne a járható út, ha a terület tulajdonosai egy társulást hoznának létre, és közösen lépnének fel a falopások és  egyéb nemkívánatos tevékenységek ellen.

A társulás gondoskodna a terület őrzéséről, akár úgy, hogy ezzel bízna meg valakit, vagy szerződést kötne valamelyik erdészettel. Az ehhez szükséges anyagi fedezethez a közbirtokosságtól kérnének támogatást. Lényeges, hogy ezáltal a területtulajdonosoknak nem kerülne pénzükbe a Nyíres őriztetése.

Bege László kifejtette: jelen pillanatban 24 hektárnyit tartanak nyilván természetvédelmi területként, de  a Nyíres valódi területe ennek többszöröse, mintegy kétszáz hektárra tehető. Fontos lenne, ha a természetvédelmi státust kiterjesztenék lehetőleg a teljes területre, már abból a megfontolásból is, hogy olyan értesülések vannak, miszerint 2014 után a védett területek tulajdonosai nagyobb uniós támogatást kapnának földjeik után, mint más mezőgazdasági területeikre. Az ebből befolyó pénzt pedig őrzésre, tanösvény építésre, azaz a Nyíres javára lehetne és kellene költeni.

A község szempontjából azért is lényeges lenne, hogy minél nagyobb legyen a védett terület, hiszen ezzel az is elérhető lenne, hogy ne éppen a Bucsinon és Alfalu közvetlen közelében haladjon majd el a tervezett Marosvásárhely–Jászvásár autópálya. Az autópálya lehetőségének az elhangzottak szerint senki nem örül a községben.

A hozzászólásokból kiderült, a gazdák nagy többsége  igenis fontosnak tartja a Nyíres megmentését, ellenben sokak ódzkodnak a társulástól, főként a közbirtokosságnál kialakult helyzet miatt.
Volt, aki azt javasolta, hogy mindenki, akinek a Nyíresben földje van, fizesse az őrzés költségének ráeső részét, egy másik hozzászóló azt szorgalmazta, hogy költsék az éjjeliőradóból befolyó pénzt erre. Kassay Péter önkormányzati képviselő szerint egy civil szervezetet kellene alapítani, amelynek feladata lenne a Nyíres gondozása.

A felszólalásokból kiderült, kevesen tudják pontosan, hogy meddig is terjednek a Nyíres határai, hogy pontosan kinek a földje esik bele, és kinek nem a kétszáz hektár körülire becsült jövőbeli természetvédelmi területbe.

Balázs József kifejtette, hogy az alfalvi ember  akkor érzi magát otthon, amikor saját portáján, saját földjén van, és nem érdekli az, ami ezen kívül van. Arra hívta fel falustársai figyelmét, hogy próbálják úgy érezni, hogy a Nyíres nem azé, akinek ott van földbirtoka, hanem az egész falué, az egész Gyergyói-medencéé.

Kézfelemeléssel a nagy többség szavazott arról, hogy a községvezetés tegyen lépéseket a Nyíres megmentésére, első feladat a terület határainak megállapítása lenne, és további megbeszélések az érintett tulajdonosokkal.

Viták a legeltetés körül

A falugyűlés másik nagyon fontos pontja a legeltetéssel kapcsolatos panaszok orvoslása volt.
A községvezetés megszavazott egy új szabályzatot, amely az állattartás tevékenységet szabályozza Alfalu és Borzont bel- és külterületein.

Ezt ismertették és ennek pontosításaihoz kértek javaslatokat a gazdáktól. A gazdák nagy többsége megtiltaná a legeltetést a két falu közvetlen környezetében, a szántóterületek között. Az ezzel kapcsolatos felvetéseket a későbbiekben ismertetjük.