Még kicsik, júniusra megnőnek. Pár perc alatt ennyi meztelen csigát gyűjtött egy gazda a veteményesében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Több mint tíz éve jelent meg a Nyikó mentén az invazív fajnak számító spanyol meztelen csiga, amely természetes ellenségek híján nagyon elszaporodott, sőt, Udvarhelyszék más régióira is átterjedt. A helyi termelők már jól ismerik a ezt a betolakodó állatot, amely jelentős károkat okoz a veteményeseikben. Többségük szerint – akik többféle módszert is kipróbáltak – csak a csigákat felfaló indiai futókacsa jelent hatékony védelmet a betolakodók ellen.
2021. június 05., 08:382021. június 05., 08:38
2021. június 05., 08:472021. június 05., 08:47
A székelyudvarhelyi piacon érdeklődve nem találtunk olyan udvarhelyszéki termelőt, aki ne ismerné az elmúlt években elterjedt spanyol meztelen csigákat. Mindnyájan megegyeztek abban, hogy roppant kártékony fajról van szó, amely nagy egyedszámmal lepi el a veteményeseket és hamar tönkre is teszi azokat, amennyiben a gazdák nem cselekednek növényeik védelme érdekében.
A helyzet azonban nem annyira egyszerű, mint amennyire elsőre tűnhet, hiszen az invazív fajnak vidékünkön nincsenek természetes ellenségei, a mérgező vegyszerek használatól, pedig ódzkodnak a termelők. Az információhiány is nagy gondot jelent, hiszen nem készültek helyi tanulmányok a csigákról, így a gazdák többsége az interneten próbál tájékozódni.
Egyébként invazív egy állatfaj, ha az adott területen behatolónak számít, és esetleg fel is borítja az ott fennálló ökológiai egyensúlyt
Gábor Péter, akinek Nagygalambfalván van veteményese, rámutatott, tavaly ősszel náluk is megjelentek a spanyol meztelen csigák, ám szerencsére eddig még nem szaporodtak el túlságosan. Ettől függetlenül aggódik a gazda, hiszen társaitól is azt hallja, hogy hamar rosszra fordul a helyzet. „Pont ez hiányzik, hogy még ez ellen is védekezni kelljen a sok más kártevő mellett” – jegyezte meg ironikus hanglejtéssel. Mint mondta, ha a csigák nem is pusztítanák el a terményét teljesen,
Számos gazda panaszkodott már a spanyol meztelen csigák megjelenése, illetve az általuk okozott károk miatt Sólyom István nyikómalomfalvi állatorvosnak, aki saját kertjében is megtapasztalta a faj pusztítását. Ő úgy sejti, hogy
Meglátását arra alapozza, hogy a kártékony csigák először két évvel az említett természeti katasztrófa után Kobátfalván okoztak gondokat a káposztatermelőknél, majd újabb két év múlva Nyikómalomfalván és lassan a többi Nyikó menti településen is megjelentek. Most már persze, ha kisebb létszámban is, de szinte mindenhol fellelhetőek Udvarhelyszéken, még Szentegyházán is ismerik ezeket a kis kártevőket. Az állatorvos ugyanakkor megfigyelte, hogy a nedvességet kedvelő puhatestűek rendszerint a folyók, patakok, árkok mentén haladva terjednek. Esős időszakokban, illetve szürkületkor, valamint éjszaka aktívak.
Pusztítják a veteményest. Rendszerint szürkületkor, valamint esős időszakokban jelennek meg a csupaszcsigák
Fotó: Erdély Bálint Előd
Míg az őshonos csigák sohasem jelentettek különösebb gondot a vidéken, a gyorsan szaporodó, helyileg természetes ellenséggel nem rendelkező invazív faj annál jelentősebb károkat okoz a gazdáknak, hiszen nagy létszámban gyorsan felfalják a haszonnövényeket – magyarázta Sólyom István.
– fogalmazott nem túl derűlátóan. Az állatorvos saját ismereteit, illetve az internetről szerzett információit latba vetve próbált védekezni a kártevőkkel szemben. „Alternatív megoldásokhoz folyamodtam, hiszen nem pártolom a vegyszerezést, mert a káros anyagokat a növények is felszívják és fogyasztásukkal bekerül a szervezetünkbe” – közölte. Első lépésként lekaszálta a füvet kertjében, hogy kevesebb hely legyen, ahol a csupasz csigák elrejtőzhetnek, majd ezeket felkutatva rendszerint Parajdról származó durva sót szórt rájuk, amitől elpusztultak.
– mesélte.
Még Homoródszentmártonba is elment, hogy az onnan származó sós vízzel permetezhesse le a puhatestűeket. Próbált deszkákat, téglákat is elhelyezni az udvarán, hogy azok alatt bújjanak meg a kártevők, így pedig könnyebben rájuk lehetett találni. A sokak által emlegetett sörcsapdát is kipróbálta Sólyom – egy műanyag dobozt töltött meg az itallal, majd azt elásta a földben úgy, hogy a nyílás egy szinten legyen a talajjal –, de azt tapasztalta, hogy abba csak akkor mennek bele a csigák, ha éppen útjukba esik. Egy másik módszer egyébként, mésszel keríteni körbe a veteményest, ám a védelem csak az első esőzésig tart, utána újból ki kell szórni a port.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Összességében elismerte: egyik kipróbált megoldás sem bizonyult megfelelően hatékonynak, ezért már ő is gondolkodik abban, hogy indiai futókacsákat vásároljon, amelyek elfogyasztják a kártékony csigákat. Ehhez azonban zárt udvarra van szükség, hogy ne menekülhessen el a szárnyas. Az is fontos, hogy folyamatosan, több helyen legyen kihelyezve víz a kacsa számára. „Így legalább nem kell minden este lesni a csigákat” – sóhajtott fel. Zárásként kijelentette, szerinte is
Addig is azt javasolja a gazdának, hogy mindenki irtsa a csigákat: amíg csak néhányan teszik, nem lesz változás. „Hiába pusztítja el valaki a csigákat a saját kertjében, ha a szomszédja nem teszi ugyanezt” – mondta.
A spanyol csiga
A spanyol csupasz csiga (Arion vulgaris) a tüdős csigák rendjébe tartozó csigafaj. Az Ibériai-félszigetről származik, az 1990-es évek elejére északon elérte Skandináviát, keleten Ausztriát. Gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete változata létezik, oldalán gyakran sötét oldalsáv húzódik. Talpa fehéres, nyálkája színtelen. A szúrós, büdös növényeken kívül minden zöldet lerágnak, ráadásul májustól egészen a fagy beálltáig pusztítanak.
A megszorítások miatt az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatta beruházások közül a legfontosabbal, a megyeháza felújításával versenyt futnak az idővel – vázolta a helyzetet a Hargita megyei tanács elnöke, Bíró Barna Botond.
Ilie Bolojan hétfőn a Victoria-palotában a közigazgatás reformjáról és követeléseikről tárgyalt a közigazgatási szakszervezetek képviselőivel.
Elutasította hétfőn a szenátus 40 támogató és a 82 ellenszavazattal a Daniel David oktatási miniszter elleni ellenzéki egyszerű indítványt.
Idén eddig közel 280 tűzesethez riasztották a Hargita megyei tűzoltóságot, azonban leggyakrabban a rohammentőknek (SMURD) kellett beavatkozniuk, több mint kétezer esetben vonultak helyszínre segíteni.
Teljes gázzal, mindenféle körültekintés nélkül mentek be az útkereszteződésbe a fiatalok egy motorral, ahol egy autó érkezett. Borulás lett a vége, de szerencsés kimenetelű.
A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Florin Manole munkaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján ismertette a Szociáldemokrata Párt (PSD) gazdaságélénkítő javaslatait a munkaügy területén.
Életét vesztette egy 66 éves férfi a resicabányai megyei kórház területén. A páciens vélhetően leesett a lépcsőn, miután annak egyik foka beszakadt a súlya alatt. A rendőrség kivizsgálást indított.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – ismerte el hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
A diákok november 20-án kapják kézhez a szeptemberi és októberi ösztöndíjat. A dokumentumokat október 2-áig kell leadni az iskolák titkárságán. Idén azonban a tantárgyversenyeken jól teljesítőknek már nem jár a motiváló ösztöndíj.
szóljon hozzá!