Egyébként invazív egy állatfaj, ha az adott területen behatolónak számít, és esetleg fel is borítja az ott fennálló ökológiai egyensúlyt

Vevőket veszíthetnek

Gábor Péter, akinek Nagygalambfalván van veteményese, rámutatott, tavaly ősszel náluk is megjelentek a spanyol meztelen csigák, ám szerencsére eddig még nem szaporodtak el túlságosan. Ettől függetlenül aggódik a gazda, hiszen társaitól is azt hallja, hogy hamar rosszra fordul a helyzet. „Pont ez hiányzik, hogy még ez ellen is védekezni kelljen a sok más kártevő mellett” – jegyezte meg ironikus hanglejtéssel. Mint mondta, ha a csigák nem is pusztítanák el a terményét teljesen,

Mikor jelentek meg?

Számos gazda panaszkodott már a spanyol meztelen csigák megjelenése, illetve az általuk okozott károk miatt Sólyom István nyikómalomfalvi állatorvosnak, aki saját kertjében is megtapasztalta a faj pusztítását. Ő úgy sejti, hogy

Meglátását arra alapozza, hogy a kártékony csigák először két évvel az említett természeti katasztrófa után Kobátfalván okoztak gondokat a káposztatermelőknél, majd újabb két év múlva Nyikómalomfalván és lassan a többi Nyikó menti településen is megjelentek. Most már persze, ha kisebb létszámban is, de szinte mindenhol fellelhetőek Udvarhelyszéken, még Szentegyházán is ismerik ezeket a kis kártevőket. Az állatorvos ugyanakkor megfigyelte, hogy a nedvességet kedvelő puhatestűek rendszerint a folyók, patakok, árkok mentén haladva terjednek. Esős időszakokban, illetve szürkületkor, valamint éjszaka aktívak.

– fogalmazott nem túl derűlátóan. Az állatorvos saját ismereteit, illetve az internetről szerzett információit latba vetve próbált védekezni a kártevőkkel szemben. „Alternatív megoldásokhoz folyamodtam, hiszen nem pártolom a vegyszerezést, mert a káros anyagokat a növények is felszívják és fogyasztásukkal bekerül a szervezetünkbe” – közölte. Első lépésként lekaszálta a füvet kertjében, hogy kevesebb hely legyen, ahol a csupasz csigák elrejtőzhetnek, majd ezeket felkutatva rendszerint Parajdról származó durva sót szórt rájuk, amitől elpusztultak.

– mesélte.

Még Homoródszentmártonba is elment, hogy az onnan származó sós vízzel permetezhesse le a puhatestűeket. Próbált deszkákat, téglákat is elhelyezni az udvarán, hogy azok alatt bújjanak meg a kártevők, így pedig könnyebben rájuk lehetett találni. A sokak által emlegetett sörcsapdát is kipróbálta Sólyom – egy műanyag dobozt töltött meg az itallal, majd azt elásta a földben úgy, hogy a nyílás egy szinten legyen a talajjal –, de azt tapasztalta, hogy abba csak akkor mennek bele a csigák, ha éppen útjukba esik. Egy másik módszer egyébként, mésszel keríteni körbe a veteményest, ám a védelem csak az első esőzésig tart, utána újból ki kell szórni a port.

Addig is azt javasolja a gazdának, hogy mindenki irtsa a csigákat: amíg csak néhányan teszik, nem lesz változás. „Hiába pusztítja el valaki a csigákat a saját kertjében, ha a szomszédja nem teszi ugyanezt” – mondta.