Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:16

Hantavírus Aradon: a szakemberek szerint egy régebbi, krónikussá vált fertőzésről van szó

17:12

Nem ússzuk meg szárazon: szinte minden nap eshet május második felében

16:50

Ismert a futsaldöntősök utáni helyezettek sora

15:49

Botlott Zágonban a listavezető, két mérkőzést elnapoltak a Kovászna megyeiben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Megalakult a Tisza-kormány

Vandálok helyett inkább a természet rongálhatott a Madarasi Hargitán

Habár Borboly Csaba megyeitanács-elnök látatlanban azonnal vandalizmust kiáltott hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében, kollégáink a Madarasi Hargitán nem tapasztaltak rongálást a hegycsúcson elhelyezett kopjafák és keresztek környékén. A terület gazdája szerint sem valószínű a károkozás.

Fülöp-Székely Botond

2020. június 08., 17:192020. június 08., 17:19

Fotó: Erdély Bálint Előd

Fülöp-Székely Botond

2020. június 08., 17:192020. június 08., 17:19

Fotó: Erdély Bálint Előd

„Keressük a tetteseket, akik a Hargita legmagasabb pontján rongáltak!” – ezzel a mondattal kezdte hétfői bejegyzését Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, akinek nem tartozik ugyan a hatáskörébe a Madarasi Hargita rendezése, illetve védelme, mégis összefogásra és

a tettesek kézre kerítésére buzdította a rajongóit, még azelőtt, hogy a helyszínen tájékozódott volna.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Először hegyimentőkkel találkoztunk a Madarasi Hargita csúcsa felé vezető úton, akik szintén a közösségi médiában megjelent rongálás ügyében voltak vizsgálódni a helyszínen. Kérdésünkre elmondták, hogy jó eséllyel az erős szél és hó miatt dőlhettek ki az említett keresztek és kopjafák, amelyeket valakik egy helyre gyűjtöttek. Ez már csak azért is valószínű, mert a szimbólumokat egyszerűen csak kövekkel rakták körbe azok, akik ott elhelyezték.

Ha valaki rongált volna, akkor az nem gyűjti össze egy helyre a kereszteket és kopjafákat

– magyarázta Szőcs Tibor, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő közszolgálat szentegyházi csapatának vezetője, hozzátéve, hogy ottjártukkor néhány szimbólumot helyre is állítottak.

A helyszínen rögtön feltűnt, hogy számtalan összetört üveg hever a földön, és több helyen tűzijáték-maradványokat is lehetett látni.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Szintén furcsa volt, hogy az elmúlt években jócskán megszaporodtak az elhelyezett kopjafák, keresztek, szobrok, faragványok és egyéb szimbólumok – így már érthetővé vált, hogy miért csúfolják „indiántemetőnek” az említett részt.

Bíró László csíkmadarasi polgármestertől, aki maga is járt hétfőn a helyszínen, megtudtuk, hogy a kérdéses terület a községük ügykezelésébe tartozik, ugyanakkor a helyi közbirtokosság tulajdona. A történtekkel kapcsolatban hasonló véleményen volt, mint a hegyimentők, hiszen

ő sem talált emberi károkozásra utaló nyomot.

Tudomása szerint egyébként egy turistacsoport járt a helyszínen, akik összegyűjtötték egy helyre a szimbólumokat – ezt fotózta le valaki és közölte félreértelmezhető módon a közösségi médiában.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Néhány általunk megkérdezett turistához hasonlóan Bíró László is azon a véleményen volt, hogy bár fontosak a nemzeti összetartozást is jelképező szimbólumok, azoknak nem a hegy csúcsán van a helyük.

Ez, ami most történt szerintem egy intő jel, hogy ne bízzuk a természetre a takarítást, hanem mi magunk avatkozzunk be és rakjunk rendet. Persze a szimbólumok elhelyezésére is helyszínt kell biztosítani, de azért nem helyes, hogy a csúcsnak ilyen temető jellege legyen

– fogalmazott. Utóbbira több elképzelés is van: vagy a Mária-út mentén helyeznék el a jelképeket, vagy egy direkt erre a célra használható területet jelölnének ki. Így ellenőrizhetőbbé és kulturáltabbá válna a kegyeletadás és a tisztelgés. A polgármester közölte, a hegycsúcson csak néhány fontosabb kopjafa és kereszt kellene maradjon, a többit az erre kijelölt helyre vihetnék. Ennek megoldása elsősorban a telek tulajdonosának a feladata, ugyanakkor a Natura 2000-es terület adminisztrátorának és a környékbeli önkormányzatok összefogására is szükség van.

Fotó: Erdély Bálint Előd