Habár Borboly Csaba megyeitanács-elnök látatlanban azonnal vandalizmust kiáltott hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében, kollégáink a Madarasi Hargitán nem tapasztaltak rongálást a hegycsúcson elhelyezett kopjafák és keresztek környékén. A terület gazdája szerint sem valószínű a károkozás.
2020. június 08., 17:192020. június 08., 17:19
Fotó: Erdély Bálint Előd
Habár Borboly Csaba megyeitanács-elnök látatlanban azonnal vandalizmust kiáltott hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében, kollégáink a Madarasi Hargitán nem tapasztaltak rongálást a hegycsúcson elhelyezett kopjafák és keresztek környékén. A terület gazdája szerint sem valószínű a károkozás.
2020. június 08., 17:192020. június 08., 17:19
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Keressük a tetteseket, akik a Hargita legmagasabb pontján rongáltak!” – ezzel a mondattal kezdte hétfői bejegyzését Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, akinek nem tartozik ugyan a hatáskörébe a Madarasi Hargita rendezése, illetve védelme, mégis összefogásra és
Fotó: Erdély Bálint Előd
Először hegyimentőkkel találkoztunk a Madarasi Hargita csúcsa felé vezető úton, akik szintén a közösségi médiában megjelent rongálás ügyében voltak vizsgálódni a helyszínen. Kérdésünkre elmondták, hogy jó eséllyel az erős szél és hó miatt dőlhettek ki az említett keresztek és kopjafák, amelyeket valakik egy helyre gyűjtöttek. Ez már csak azért is valószínű, mert a szimbólumokat egyszerűen csak kövekkel rakták körbe azok, akik ott elhelyezték.
– magyarázta Szőcs Tibor, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő közszolgálat szentegyházi csapatának vezetője, hozzátéve, hogy ottjártukkor néhány szimbólumot helyre is állítottak.
A helyszínen rögtön feltűnt, hogy számtalan összetört üveg hever a földön, és több helyen tűzijáték-maradványokat is lehetett látni.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Szintén furcsa volt, hogy az elmúlt években jócskán megszaporodtak az elhelyezett kopjafák, keresztek, szobrok, faragványok és egyéb szimbólumok – így már érthetővé vált, hogy miért csúfolják „indiántemetőnek” az említett részt.
Bíró László csíkmadarasi polgármestertől, aki maga is járt hétfőn a helyszínen, megtudtuk, hogy a kérdéses terület a községük ügykezelésébe tartozik, ugyanakkor a helyi közbirtokosság tulajdona. A történtekkel kapcsolatban hasonló véleményen volt, mint a hegyimentők, hiszen
Tudomása szerint egyébként egy turistacsoport járt a helyszínen, akik összegyűjtötték egy helyre a szimbólumokat – ezt fotózta le valaki és közölte félreértelmezhető módon a közösségi médiában.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Néhány általunk megkérdezett turistához hasonlóan Bíró László is azon a véleményen volt, hogy bár fontosak a nemzeti összetartozást is jelképező szimbólumok, azoknak nem a hegy csúcsán van a helyük.
– fogalmazott. Utóbbira több elképzelés is van: vagy a Mária-út mentén helyeznék el a jelképeket, vagy egy direkt erre a célra használható területet jelölnének ki. Így ellenőrizhetőbbé és kulturáltabbá válna a kegyeletadás és a tisztelgés. A polgármester közölte, a hegycsúcson csak néhány fontosabb kopjafa és kereszt kellene maradjon, a többit az erre kijelölt helyre vihetnék. Ennek megoldása elsősorban a telek tulajdonosának a feladata, ugyanakkor a Natura 2000-es terület adminisztrátorának és a környékbeli önkormányzatok összefogására is szükség van.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
1 hozzászólás