
Országos viszonylatban Hargita megyében van a legtöbb kaszáló és legelő, összesen több mint 320 ezer hektár. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Négy Hargita megyei településen nem kezdhetik meg a gazdák márciustól az egységes agrártámogatások igénylését, ugyanis ezekben a községekben még nem készült el a gyepterületek üzemterve. A megyei mezőgazdasági igazgatóság képviselői szerint pánikra nincs ok, ugyanis az intézmény által megadott március 15-ei határidőig a szóban forgó települések polgármesteri hivatalai is befejezik a munkát.
2019. március 04., 10:592019. március 04., 10:59
2019. március 04., 11:022019. március 04., 11:02
Hargita megye országos viszonylatban az előkelő második helyen áll a gyepterületek üzemterveinek elkészítését illetően, négy településen azonban még nem fejezték be a munkát, ezért az ott élő gazdák egyelőre nem tudnak területalapú támogatásokat igényelni a március elsejétől kezdődő kérelmezési időszakban. A gyepterületek üzemterveinek elkészítését előíró kötelezettséget 2013-ban, a 34-es – utólag legalább nyolc alkalommal módosított – sürgősségi kormányrendelettel vezette be a kormány, ám a következő években kevés előrelépés történt e tekintetben,
A gyepterületek üzemtervének megléte eredetileg már tavaly feltétele volt az egységes agrártámogatások igénylésének, de országszerte olyan sok településen nem készültek el vele, hogy a kormány végül további egy év haladékot adott a munka befejezésére. Számos olyan közigazgatási egység van az országban, ahol az üzemterv mindmáig nem készült el, és
Emiatt e hónaptól az említett településeken versenyfutás kezdődik az idővel, hogy az üzemtervek befejezése után a gazdáknak még maradjon idejük igényelni az idei egységes agrártámogatásokat a március 1-jétől május 15-éig tartó kérelmezési időszakban.
„Még nem láttunk olyan hivatalos okmányt, amely kimondja, hogy idén nem kell csatolni az igényléshez az üzemterv kivonatát. Úgy hallottuk, meg fogják hosszabbítani a határidőt és idén még nem kérik, mivel az országban mi vagyunk a második megye, ahol meglesznek az üzemtervek.
– fogalmazott a Székelyhonnak az aktuális helyzetről Ábrahám Emma, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság aligazgatója. Kérdésünkre elmondta, hogy Székelyudvarhelyen épp most készült el a gyepterületek üzemterve, így a megyében négy olyan közigazgatási egység maradt, ahol még nem fejezték be a munkát. Mivel ezen községek polgármesteri hivatalaiban vállalták, hogy az igazgatóság által megszabott március 15-ei határidőig elvégzik a munka rájuk háruló részét, Ábrahám Emma nem kívánta megnevezni a településeket, csupán annyit mondott, hogy közülük
Az egyik udvarhelyszéki községben napokon belül lezárul a munkafolyamat, és bízik benne, hogy a fennmaradó három településen is tudják tartani a határidőt – fűzte hozzá a mezőgazdasági igazgatóság aligazgatója.
A gyepterületek üzemterve az adott közigazgatási egységhez – városhoz, községhez – tartozó összes legelőt és kaszálót lajstromozza, a tulajdonosok névsorával, valamint a gyepterületek elhelyezkedésével. A dokumentáció a gyepterületek talajminőség-vizsgálati eredményei mellett a növényzetről is átfogó tájékoztatást ad, továbbá arról is, hogy a terület hektáronként mekkora állatállomány eltartására képes. Ugyanakkor egy tervet is magában foglal az adott gyepterület használatára vonatkozóan, valamint a talaj minőségjavulását célzó kötelező karbantartási munkálatokra is kitér.
Az üzemterveket a polgármesteri hivatalok munkatársai a megyei mezőgazdasági igazgatósággal, valamint a megyei talajtani és agrokémiai hivatal szakembereivel együttműködve készítették el. A 67 Hargita megyei közigazgatási egység közül csak 65-re vonatkozik a kötelezettség, ugyanis
Az üzemtervek elkészítését országszerte az tette szükségessé, hogy a 2000-es évek második felére jelentősen csökkent a szarvasmarha- és juhállomány, emiatt pedig a gyepterületek aránya is. A mezőgazdasági igazgatóság jelentésében közölt adatok szerint 2009-re a szarvasmarha-állomány az 1990-es szint 40 százalékára, a juhállomány pedig 60 százalékára csökkent. Emiatt a legelők és kaszálók egy részét felhagyták a gazdák, így
A gyepterületek üzemterveinek részeként elvégzett felmérések eredménye alapján nem lehet általános jellemzést adni a Hargita megyei legelők és kaszálók állapotáról, ez területenként változik, vannak köztük begazosodottak, Csíkszéken akár beerdősödöttek is, de vannak jó minőségűek is – magyarázta érdeklődésünkre Ábrahám Emma. Egyébként a gyepterületek összességét tekintve Hargita megye országosan az első helyen áll a megyék között, azaz itt van a legtöbb kaszáló és legelő, összesen több mint 320 ezer hektár. Ebből közel 300 ezer hektárnyi terület esetében készült el mostanáig a gyepterületek üzemterve.
Lezárult az előkészítő szakasz, így elkezdődhet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult büntetőper elsőfokú tárgyalása. Noha voltak problémák a nyomozati anyaggal, ez nem változtatott a helyzeten.
Az emberek kormányt akarnak, nem érdeklik őket a politikusok választási vitái – jelentette ki szerdán Nicușor Dan.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
szóljon hozzá!