
Sok diák számára az iskolában kapott étel jelenti a fő tápanyagforrást. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Az idei tanévben is kísérleti jelleggel folytatná a tanügyminisztérium az ország száz iskolájában a meleg ebédnek nevezett kísérleti programját, bár ez legtöbb esetben nem meleg ételt, hanem mindössze egy-egy szendvicset jelent. Maros és Hargita megyében is kerültek be új iskolák a projektbe, amely jelenleg csak sürgősségi kormányrendelet formájában létezik. Bevezetésének azonban mérhető társadalmi hozadéka van.
2020. január 28., 15:522020. január 28., 15:52
Továbbra is csak kísérleti jelleggel és nem minden iskolában vezetnék be a meleg ebédnek nevezett ételadagot, amelyet az intézmények lehetőségeikhez mérten leves és második vagy – konyha hiányában – egy zöldséges és húsos szendvics formájában adnának a diákjaiknak.
A 2016 óta bevezetett kísérleti étkeztetésben eddig ötven tanintézmény szerepelt,
A rendelet szerint Maros megyében a búzásbesenyői Dósa Dániel Általános Iskola, a héjjasfalvi Petre N. Popescu Általános Iskola, illetve a Petelei Általános Iskola diákjainak biztosítják az ebédet. Hargita megyében eddig csak a székelyudvarhelyi Marin Preda Gimnázium szerepelt a programban, az idei évtől azonban a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola tanulói is részesülnek napi szintű ételadagban – derül ki az oktatási minisztérium közleményéből.
Kedei Előd, a búzásbesenyői iskola igazgatója a Székelyhon megkeresésére elmondta, 2018-tól részesei a programnak, és községszinten összesen 603 óvodás és iskolás kapott ebédet 2019-ben, és főként a hiányzások csökkenésében mérhető a meleg ebéd hozadéka. „Mivel
Főleg Kerelőszentpálon több a hátrányos helyzetű diák, sok gyerek számára pedig akár egész napra is elegendő ételt jelent ez az adag, emellett még a tej és kifli is jár. Csökkentek a hiányzások az elmúlt pár évben, hiszen pont ez a célja a projektnek. Iskolaelhagyásra is van két-három esetben példa a községben, főként roma lányok maradtak ki az oktatásból, de visszaszorulóban van ez a jelenség” – fejtette ki Kedei Előd.
Mint elmondta, a helyi önkormányzat kapja meg az erre előirányzott összeget, meghirdeti a közbeszerzést, és az iskola csupán a projekt haszonélvezője. Évente 8–9 ezer lej közötti költséget jelent ez a helyi önkormányzat számára – magyarázta az iskola vezetője. Országos szinten mintegy 66 millió lejt irányoznának elő erre a célra.
Leghamarabb márciusban kapnának
Tavaly naptári évre szavazták meg a projektet, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-éig kapták az ételt a tanulók, januárban már nem. Mivel még hátravan a Hivatalos Közlönyben való megjelenése és a közbeszerzési folyamat, ezért valószínű, hogy leghamarabb csak márciusban kapnak ismét ételt az iskolában. Addig is marad a napi szintű tej és kifli, esetenként joghurt és keksz vagy alma, amelyet alanyi jogon minden romániai diák és óvodás megkap, bár nagy valószínűséggel ez nem fedezi a napi tápanyagszükségletüket.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!