Továbbra is várják a civilek a címerek visszahelyezését a Patkóba

Röviddel a Márton Áron tér felújítása után, 2013 júliusában villámcsődületet tartott az udvarhelyi Civilek az Örökségért Mozgalom, melynek mindmáig egyik kiemelt célja a patkó alakú központi tér falára valamikor kifüggesztett öt címer visszahelyezése. Bár az ötletet akkor nem vetette el a városvezetőség, a kivitelezés azóta is várat magára.

Az azonos célokért megalakult Székelyudvarhelyért Mozgalom online petíciót is megfogalmazott már az ügyben, kezdeményezésük azonban érdektelenségbe ütközött. „Megmozdult a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi szervezete, egy kicsit későn, de jobb később, mint soha. Egyeztetést kezdeményeznek a címerek visszaállításáról a többi frakciókkal. A tárgyalások menete előre borítékolható. Azt fogják mondani: természetesen támogatjuk. Ezzel annyi, mert a történelmet alakítani gatya kell. Ami jelenleg hiánycikk. Inkább megy a szájkaraté!” – olvasható a petitieonline.com holnapon közzétett petícióban. „Mi a szándékunkat, kérésünket egyértelműen megfogalmaztuk, válasz azonban nem érkezett. Továbbra is fenntartjuk, hogy a címereknek vissza kell kerülniük méltó helyükre, viszont a szándék nyilvánvalóan nem elegendő. Most már a városon múlik a döntés” – magyarázta portálunknak Balázs Attila, a Civilek az Örökségért Mozgalom egyik ötletgazdája.

A patkó alakú kőfallal körbevett teret 1941-ben építették, Gidó Csaba székelyudvarhelyi történész kutatásai szerint egy helyi mérnök, Asztalos Kálmán tervei alapján. A valamikori főteret kettéosztó református templom felépülése által felső piactérré vált a Patkó, melynek falán a város, Udvarhelyszék, a magyar és Erdély címere mellett Pestszentlőrinc címere is helyet kapott, hiszen a tér kiépítési költségeinek fele Pestszentlőrincről érkezett.

Információink szerint a címerek ügyében ismét vagy továbbra is egyeztetések folynak az önkormányzati képviselő-testület frakciói között, ezt Jakab Áron Csaba RMDSZ-frakcióvezető meg is erősítette portálunknak, viszont hangsúlyozta: a téma soha nem évült el, folyamatosan beszélgetés tárgya. „Nem egyszeri vagy újrakezdett egyeztetésről van szó, hanem önkormányzati szinten egy olyan folyamatról, amely nem frakció- vagy pártfüggő” – emelte ki. Az ügyben Bunta Levente polgármestert is kerestük, ám a polgármesteri hivatalhoz intézett kérdéseinkre – hogy szándékában áll-e a városvezetőségnek visszahelyezni a címereket, s ha igen, mikor, illetve hogy az összes vagy csak néhány címer kerülne vissza – választ nem kaptunk.

Egyébként nem példátlan, hogy a közösségi igényre nem a városvezető, hanem maga az önkormányzati képviselő-testület reagál: tavaly a székely zászlónak a Márton Áron téren való kifüggesztését vetette fel a Székely Nemzeti Tanács, az ötlet apropóján azonban óvatosságra intette a kezdeményezőket a városvezető. Végül Bunta Levente nem, a városatyák viszont eleget tettek a kérésnek. Az ezek után elfogadott tanácsi határozatot már végrehajtották a hivatal illetékesei: nem köz-, hanem egyházi területre ugyan, de elhelyezték a méretes székely zászlót.