Az érintett felek véleménye egybehangzó: az elméleti oktatás méltánytalanul háttérbe szorította a szakoktatást, a változó tendenciával azonban nem a szakközépiskolai, hanem a szakiskolai osztályok számát kellene növelni.
2015. február 04., 11:502015. február 04., 11:50
„Az érintett felek kompromisszumos megegyezésére van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi osztály indulhasson jövő ősszel Székelyudvarhelyen. Az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozók Szövetsége a megoldás keresésében segít, egyeztetve a szervezetünkhöz tartozó vállalatokkal, nagyobb cégek képviselőivel, a helyi szakiskolák igazgatóival, a polgármesteri hivatallal (illetve a szakbizottságokkal) és a tanfelügyelőséggel. Ezért is hoztuk létre a konzulens oktatási bizottságot, amely lehetőséget biztosít a felek közti kommunikációra” – magyarázta a Székelyhonnak Kelemen-Fehér Dénes, a szövetség elnöke. Jakab Attila, a székelyudvarhelyi önkormányzati oktatási szakbizottság elnöke kijelentette, az egyeztetések során a gyerekek és szüleik elképzelését is mérlegelik, hiszen ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a beiskolázási terv kialakításakor.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség döntése alapján jövő tanévben összesen hat szakiskolai osztályt indítanak Székelyudvarhelyen: egyet a Kós Károly Szakközépiskolában, kettőt az Eötvös József Szakközépiskolában, hármat pedig a Bányai János Műszaki Szakközépiskolában. Jakab Attila elmondta, mindenképpen több szakiskolai osztály indítását javasolták – a szakközépiskolai osztályok helyett –, s bár ez teljes mértékben nem valósult meg, a mostani szám előrelépésnek számít tavalyhoz képest. A megkérdezett iskolaigazgatók mindegyike elégedetlenségét fejezte ki a tanfelügyelőségi döntéssel kapcsolatban, hiszen mint mondták: felméréseik alapján a vállalkozóknak jóval több szakmunkásra van szükségük. „Például a fémipar igényei alapján öt-hat osztályt is indíthattunk volna, ezzel szemben csak egyet hagytak jóvá” – fejtette ki Szakács-Paál István, a Bányai János Szakközépiskola igazgatója.
„Nagyon sokan kerülnek elméleti osztályokba a kisérettségi eredményeik alapján: sokszor olyanok is, akik nem szeretnének ott tanulni, mivel nem akarnak érettségi diplomát szerezni. Ez abból is látszik, hogy az első elvégzett középiskolai év után több diák is megkeres, hogy segítsek neki, mivel inkább szakmát tanulna” – mesélte Ferencz Csaba, az Eötvös József Szakközépiskola igazgatója.
„Nem elég, hogy csökken a diáklétszám, ráadásul ha egy évben kevesebb tanuló van, akkor nem az elméleti, hanem a szakiskolai osztályokat szüntetik meg” – hangsúlyozta Szakács-Paál István. Mint mondta, a székelyudvarhelyi beiratkozási terv azért is túlméretezett, mert az előző évek tapasztalatai ellenére sem vették számításba azt a lehetőséget, hogy a fiatalok egy része – nagyjából tizenöt százalékuk – nem tanul tovább a nyolcadik osztály elvégzése után. „Így az a huszonnyolc osztály sem fog megtelni, amelyek indítását kezdeményezték” – tette hozzá.
Közel tíz évig nem volt Udvarhelyen szakemberképzés, amire viszont hatalmas szükség van, hiszen a vállalkozók már most érzik ennek káros hatásait – jelentette ki Kelemen-Fehér Dénes. „A probléma viszont többrétű, hiszen az említett időszakban az iskolák fennmaradásuk érdekében más profilú oktatásra tértek át, ami napjainkra bizonyos szakok esetében túlképzést eredményezett. Ennek következtében a diákok nem találnak munkahelyet Székelyföldön, ugyanakkor a cégek is munkaerőhiányban szenvednek. Utóbbi csak súlyosbodni fog az elkövetkező években, továbbá a fiatalok elvándorlása is egyre nagyobb méreteket ölthet” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a jelenség beláthatatlan hatással lehet a régió gazdasági helyzetére.
„Annak érdekében, hogy a diákok tanulmányaik elvégzése után itthon találjanak munkát, a szülőknek is mérlegelniük kellene gyerekeik képességét, hiszen nem biztos, hogy mindegyikük le tud érettségizni. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy buták, hanem valószínűleg másfajta képességeik vannak. Például lehet, hogy a faipari munkákhoz van tehetsége valakinek. Vállalkozóként is tanúsíthatom, hogy aranyat ér egy jó szakmunkás, akikből egyre kevesebb van vidékünkön, mivel a meglévők megöregedtek, utánpótlás pedig nincs” – véli Kelemen-Fehér Dénes. Rámutatott, bár jelenleg rossz hírük van a szakiskoláknak, ezt meg kell változtatni a gazdasági fejlődés érdekében, erre pedig a legjobb módszer, ha jó képességű gyerekek iratkoznak be. „Előbb-utóbb a szakiskolai osztályoknak is vissza kell szerezniük méltó rangjukat az oktatási rendszerben, hiszen a vállalkozók munkaerőigényéhez képest jóval kevesebb a végzős fiatalok száma. Tudom, hogy sok szülő attól fél, mi lesz a gyerekével, ha nem érettségizik le, de úgy érzem, ez nem a világvége, hiszen adott esetben így akár könnyebben is találhat munkát, ráadásul olyat, ahol minden szempontból megbecsülik” – fejtette ki Végh Jenő, a Kós Károly Szakközépiskola igazgatója.
Meg kell szűnnie a közömbösségnek, és össze kell fogniuk a témában érintett feleknek, hogy megállítsák a kedvezőtlen folyamatot – jelentette ki az UKKSZ elnöke. Hangsúlyozta, mivel az oktatással kapcsolatos törvények folyamatosan változnak, elengedhetetlen a legalább négyéves stratégia leszögezése, amelyet bizonyos időszakonként aktualizálni kell. „A stratégia kialakításához szükség van a tanárok, a szülők és az udvarhelyiek javaslataira is, hiszen közösségi problémáról van szó. Ezeket a javaslatokat szívesen fogadjuk” – tette hozzá Kelemen-Fehér. Jakab Attila ugyanakkor úgy véli, elindult egy folyamat, amelyben a szakoktatás újra kiemelt figyelmet kap, ennek eredményeként az iskolában eltöltött évek alatt a diákok egy része használható szakmát tanulhat.
Buszt indít kedden Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre a Székely szabadság napjára a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi szervezete.
Elfogadták a régi épületekre vonatkozó adókedvezményeket Székelyudvarhelyen, és nullára csökkentették a gépjárművek esetében alkalmazott helyi pótadót.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
Szintet lép Erdély gasztrofesztiválja 2026-ban: az eddigi gyimesi központ mellett négy új állomással, köztük egy magyarországi helyszínnel bővül a rendezvénysorozat. A szervezők célja nem kevesebb, mint 40 ezer látogató megszólítása.
Megkezdődtek a bontási munkálatok a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál. Ezt követően a magyar állam támogatásával az elbontott részeket újjáépítik, máshol pedig teljes felújítást végeznek.
Elbontott hidak és nagyobb szakaszon felmart aszfaltréteg is jelzi, hogy ismét hozzáláttak a kilenc éve megpályázott udvarhelyszéki nagyberuházás megvalósításához, amely során mintegy 50 kilométernyi utat korszerűsítenek.
szóljon hozzá!