Beteggondozó időseknek és rászorulóknak

Szociális-egészségügyi ellátás bevezetésére dolgoztak ki intézkedési tervet a székelyudvarhelyi kórházban, amellyel egyszerre foltoznának lyukat az egészségügyi és a szociális védőhálón. A szolgáltatást elsősorban azon rászoruló betegek számára biztosítanák, akiket a kórházi kezelés után nincs hova kiutalni, akiknek nincs családjuk, és lábadozásuk idején egyedül nem tudják ellátni magukat. Az állandó orvosi felügyeletet nem igénylő, idős páciensekről van szó, de akár a kórházi kezelés után lábadozó hajléktalanokról is, tehát szociális alapú egészségügyi ellátásban részesülnének a rászorulók. A beteggondozót a székelyudvarhelyi kórház külső, székelykeresztúri alegységében alakítanák ki, ahol nemcsak székelykeresztúrról, hanem székelyudvarhelyről és környékéről érkező betegeket is elhelyeznék – magyarázta Lukács Antal, a székelyudvarhelyi kórház főigazgatója.

Egyedi esetek és kényszermegoldások

„A szociális esetek problémáját valamiképpen fel kell vállalni, és a krónikus bennfekvésekét is” – fogalmazott a kórházigazgató, példaként elmondva, volt olyan esetük, hogy a kiutalás után a lábadozó, idős beteget hazavitte a mentő, de miután látták, hogy egy esztenán lakik egyedül, visszavitték a kórházba, hogy ne fagyjon meg otthonában. Az ehhez hasonló kórházi bennfekvések között volt már olyan, amely a kilencven napot is meghaladta, ezek költségét viszont nem téríti meg az egészségbiztosítási pénztár.

A kórházigazgató arról is tájékoztatott, hogy a szociális-egészségügyi ellátás elképzeléséről már egyeztettek a székelyudvarhelyi és a székelykeresztúri önkormányzatok képviselőivel, és mindkét település vezetői támogatják az ötletet, amelyről intézkedési tervet készítettek az udvarhelyi kórházban, és Lukács Antal – kedvező fogadtatás mellett – azt a megyei prefektusi hivatalban is bemutatta.

A munkaügyi tárcához nyújtanák be a számlát

Szociális alapú ellátásról lévén szó, a kiadások fő finanszírozója a munkaügyi minisztérium lenne, kisebb részben a székelykeresztúri önkormányzat, de a székelyudvarhelyi kórház is, amennyiben járóbeteg-rendelést és akutbeteg-ellátást is bevezetnének az elképzelés részeként – fejtette ki Lukács Antal. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ha terveik megvalósulnak, a jelenleginél sokkal nagyobb potenciállal, önálló jogi személyiséggel működhet majd a székelykeresztúri kórház, amelynek most két tízágyas betegellátó részlege van, a fejlesztés során viszont akár százhúsz ágyasra is bővíthetnék.

Az elképzelés megvalósításának következő lépéseként jövő év elején együttműködési megállapodás jön létre a kórház és a két település önkormányzatai között, amelyet továbbítanak a prefektusi hivatalba, majd a szükséges engedélyek reményében az egészségügyi, valamint a munkaügyi minisztériumba, így akár már 2014 első negyedévének végén célegyenesbe kerülhet a projekt – tudtuk meg Lukács Antaltól. Az igazgató azt is elmondta, a keresztúri kórházban nincs szükség nagy átalakításokra, így az a munkálat nem kerülne sok időbe.

Négyszáz napnyi elszámolhatatlan költségteher

A kórház adatai szerint másfél év alatt összesen huszonhárom, egészségbiztosítással és családdal nem rendelkező személyt kezeltek az intézet különböző osztályain, ők összesen 397 napot voltak kórházban. A kórházi bennfekvések esetében az ellátási és kezelési költségek napi átlaga 306 lej, így a szociális esetekre fordított, az egészségbiztosítási pénztár által meg nem térített kórházi kiadás értéke meghaladja a 120 ezer lejt másfél év alatt. Az összeget tovább növelik a gyermekelhagyásos esetek, valamint a rokonok által a kórházban hagyott páciensek ellátásának költségeit, ezek mértéke azonban nem ismert, ugyanis nem készül róluk összesítés. A tervezett szociális-egészségügyi ellátás az ilyen jellegű esetekre is egységes megoldást kínálna, ugyanakkor a hasonló helyzetek finanszírozási kérdését is rendezné.