
Sok egzotikus úti cél közül lehet választani
Fotó: Haáz Vince
Míg 2020-ban, a koronavírus-járvány megjelenésének évében szinte senki nem nyaralt külföldön, a tavalyi évben már újra jellemző volt az országon kívüli szabadságolás. Igaz, a következő járványhullámtól félve legtöbben le akarták tudni az utazást szeptemberig. Emellett viszont egyre többen választják az egzotikus helyeken megtartott téli nyaralást.
2022. január 16., 09:242022. január 16., 09:24
Ahhoz képest, hogy koronavírus van és világjárvány, jó szezon volt 2021-ben – mondta a Székelyhon érdeklődésére Kelemen Barna, az egyik marosvásárhelyi utazási iroda ügyvezetője. „Az volt a jellemző, hogy mindenki le akarta tudni az szabadságolását nyáron, mert azt látták, hogy nyáron kicsit a vírus is nyaralni megy: megengedik, hogy utazzunk, de ősztől meg jöhet a következő járványhullám, éppen ezért besűrűsödtek az utazók június, július, augusztusi hónapokra és szeptember elejére. Ez azt eredményezte, hogy a rengeteg utazni vágyó úgy lerohant, hogy sokszor az utcán is álltak az emberek” – mutatott rá az utazási szakértő.
Hozzátette: míg 2019-ben volt a csúcs, akkor utazott a legtöbb ember, sokan kétszer-háromszor is elutaztak egy évben, beindultak a városlátogatások, az egzotikus utazások, addig a 2020-as esztendő egy katasztrófa volt, a világjárvány megjelenésének évében szinte sehova sem lehetett menni. Úgyhogy ahhoz képest örültek a 2021-es év forgalmának, ami viszont így is 35-40 százalékkal kisebb volt a 2019-es évhez képest.
– mondja a szakember.
Fotó: Haáz Vince
Kelemen Barna rámutatott: bár azt gondolták, hogy az emberek nem keresik többé már az early bookingot, vagyis az előfoglalási kedvezményeket, mert megijedtek, óvatosabban költik a pénzüket, nem akarják nagyon hamar kiadni a pénzt a nyaralásra, mert nem tudják, mi történik majd addig, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy ez a félelem nem igazolódik be.
Megtudtuk, hogy az első, legnagyobb kedvezmények január 31-éig tartanak, majd február 28-ig, és március 31-ig, utána már hiába keressük a nagyon akciós árakat. Hogy mennyi az annyi? Kelemen Barna szerint leginkább szállásadóktól függ, hogy mennyivel olcsóbban hirdetik meg, de 20-25 százalékkal kevesebbért is meg lehet vásárolni az üdülési csomagot most, mint indulás előtt egy hónappal. Ráadásul most még választhatunk desztinációt, szállodát, időszakot, júniusban már azt vesszük és akkor, ami megmaradt, és még drágábban is.
Nyári úti célok tekintetében nem sokat változott a piac 2021-ben, megmaradtak a klasszikus célok, a török Riviéra, Görögország és a szigetvilága, Spanyolország, Olaszország, újból lehetett Tunéziába utazni, és Egyiptomot is folyamatosan keresték az emberek.
Mindemellett idén mindenféle oltás- és tesztkötelezettség nélkül fogadták a kikapcsolódni vágyókat, akik ki is használták a lehetőséget.
2020 utolsó és 2021 első felében a téli szezonban nagyon sok egzotikus úti célra a indítottak charterjáratot, ami eddig nem volt még soha. Hogy miért? Mert nem nagyon lehetett hova utazni, megnyílt egy pár egzotikus úti cél, ahová akár teszt nélkül is lehetett menni, ezekre ráéreztek az utazásszervezők, s megpróbálták felfejleszteni úgy, hogy még Kolozsvárról is voltak egyenes járatok olyan egzotikus helyekre, mint a Maldív-szigetek, Zanzibár vagy a Dominikai Köztársaság. Hihetetlennek tűnt, amikor meghirdették, és hatalmas sikere volt” – összegzett.
Fotó: Haáz Vince
Úgy tűnik, a tavalyi sikereken felbuzdulva, marad a trend idénre is, sőt újabb egzotikus úti célokat lehet elérni most is charterjárattal. Kelemen Barna szerint ez nem működne a régi, „szabad” világban, mert akkor megoszlana az utazóközönség, és nem tudnák megtölteni a járatokat, de úgy, hogy még mindig sok a szigorítás, szinte egész Ázsia le van zárva más utazási célpontok mellett, működik a dolog.
– teszi hozzá a szakember.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyit költ egy átlagturista a nyaralására. Megtudtuk,
A koronavírus-járvány miatt amúgy gyakrabban kötnek az utazók utasbiztosításokat, mert sokkal nyilvánvalóbb már, hogy bármi megtörténhet, ami miatt meghiúsul a szabadságolás. Haláleset, munkahelyelvesztés, különböző komoly betegségek felütése mellett most egyre gyakrabban történik meg az, hogy koronavírus-tesztet kérnek a nyaralni vágyóktól, és utazás előtt derül ki, hogy bizony elkapta valamelyikük a Covidot.
– összegez a szakember.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
szóljon hozzá!