
Fotó: Erdély Bálint Előd
Huszonötödik alkalommal tartottak tanévnyitó ünnepséget a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központban (SZÉK). A tanintézetben közel kétszáz hallgató kezdi meg alap- vagy mesterszintű tanulmányait a 2022–2023-as tanévben, idéntől új szakokon is, ugyanis egészségügyi oktatással bővült a SZÉK képzési palettája.
2022. szeptember 17., 09:152022. szeptember 17., 09:15
A székelyudvarhelyi városháza Szent István termében péntek délután megtartott ünnepséget az egyetemi központ vezetője, Ilyés Ferenc nyitotta meg. A központ 25 éves fennállása alatt közel 2700 diákot vettek fel a tanintézetbe, amelyben közel százan dolgoznak, oktatnak, de számos lelkes külhoni oktató is részt vesz a képzésben – mondta beszédében, egyszersmind köszönetet mondva az egyetem magyarországi anyaintézményeinek, a tanintézet munkatársainak, kitartást és sok sikert kívánva az oktatóknak, valamint a hallgatóknak a most kezdődő tanévben.
Hasonló jókívánságokkal szólt az egybegyűltekhez a városvezetés részéről Ölvedi Zsolt alpolgármester is. A Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ hallgatóinak a város sokszínű és sokrétű kulturális életet kínál, mondta beszédében, arra biztatva a hallgatókat, hogy kapcsolódjanak be ezekbe a programokba.
Az ünnepség vendége volt György László, a Magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, aki elismerését fejezte ki a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központnak a gyakorlatias képzésért, „amelynek köszönhetően a hallgatók olyan praktikus tudásra tesznek szert, amellyel a jég hátán is megélnek”, illetve a tanintézetben zajló felnőttképzés fontosságát is kiemelte.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bízik benne, hogy nagyívű álmaik, vágyaik, elhatározásaik vannak, merjék megvalósítani ezeket – szólt a jelen lévő elsőéves hallgatókhoz az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. Ehhez – Hamvas Bélát idézve – üdvterv, azaz életterv kell, annak kimunkálásához pedig kockázatvállalásra, áldozathozatalra, mérlegelésre, tudásra, ambícióra és szabadságra van szükség – mondta György László.
„Én azt hiszem, hogy ez a kar, ami ma indul, sikerre van ítélve, hiszen ez a lelkes közösség képes az egészségüggyel kapcsolatos tapasztalatokat összekovácsolni” – fogalmazott az idén induló egészségügyi képzésekkel kapcsolatban Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára.
Fotó: Erdély Bálint Előd
hiszen jelenleg a betegeknek több mint a 70 százaléka nem szakembertől, hanem betegtársaktól kap információkat arról, hogy hová kell forduljon, hogyan és milyen formában juthat hozzá az egészségügyi ellátáshoz. „Az a feladatunk, hogy változtassunk ezen” – világított rá a szakszerű képzés fontosságára.
„Mi már akkor hittünk a Kárpát-medencei egységes oktatási térben, amikor még csak beszélni sem lehetett erről, a határ egyik oldalán sem” – emlékezett vissza az egyetemi központ negyed évszázados történetének a kezdeteire az eseményen mondott beszédében Szász Jenő, a tanintézetet fenntartó Székelyudvarhelyért Alapítvány, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Felelevenítette, hogy akkor – ’97–’98-ban – sokan nem hittek abban, hogy megvalósulhat a székelyudvarhelyi, magyar nyelvű főiskolai képzés, ráadásul alapítványi fenntartásban, és a kihelyezett oktatási modell hatékonyságának sem jósoltak sok sikert akkoriban. A 70 éves múltra visszatekintő székelyudvarhelyi egészségügyi oktatás tiszteletére megszervezett 2019-es konferencia záródokumentumában megfogalmazták, hogy a történelmi hagyományokkal és kiemelkedő humánerőforrás-potenciállal rendelkező székely iskola- és anyaváros számára fontos az egészségügyi oktatás továbbfejlesztése.
– fogalmazott Szász Jenő, köszönetét fejezve ki mindenkinek, aki segítséget nyújtott ennek a megvalósulásához.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A tanévnyitó ünnepségen köszöntőbeszédeket mondtak a felsőoktatási intézmények vezetői és képviselői: Székely Szilárd, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ és az Edutus Egyetem oktatója, Szabó Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának főigazgató-helyettese, Koltai László, az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karának dékánja és Ács Pongrác, a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Karának dékánja. Mindannyian fontos stratégiai célként nevezték meg a határon túli, azon belül pedig a székelyföldi, anyanyelven történő oktatás erősítését.
Az ünnepség az elsőéves hallgatók fogadalomtételével ért véget.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!