
Fotó: Freepik
Egy kisbaba érkezésével rengeteg kérdés felmerül a friss szülőkben, a sok információ között pedig gyakran nem egyszerű eligazodni. Ebben nyújtunk egy kis segítséget: Csép Éva Andrea szociális ügyekkel foglalkozó parlamenti képviselővel jártuk körül a kismamákat érintő jogokat, az alkalmazotti jogviszonyban lévő szülők esetében járó szülési szabadság és gyereknevelési szabadság közötti különbségeket, az apa – vagy másik szülő – hónapjainak jogi keretét, illetve a tudnivalókat a visszailleszkedési pótlékról (stimulens).
2025. február 06., 09:552025. február 06., 09:55
2025. február 06., 15:212025. február 06., 15:21
Nincs jogi előírás arra, hogy a kismamának mikor kell bejelentenie a munkaadójának a terhességet, de fontos, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, mert miután bejelenti a munkahelyén hivatalosan – azaz orvosi igazolással is alátámasztja – akkor nyilvántartásba veszik őt, és bizonyos jogosultságokat igénybe vehet kismamaként.
De a saját védelme érdekében fontos, hogy minél hamarabb bejelentse, mert a törvény védi a kismamákat – tanácsolja Csép Éva Andrea parlamenti képviselő.
Ez azt jelenti, hogy nem dolgozhat éjszakai műszakban és átértékelik a környezetét is, ha például veszélyes környezetben dolgozik, akkor meg kell próbálniuk áthelyezni egy olyan osztályra, ahol a munkakörülmények nem veszélyeztetik a terhesség lefolyását.
Azonban a törvény védi a kismamát, hiszen diszkriminációnak számít, ha egyáltalán felmerül az elbocsájtás kérdése, ezért a terhességre hivatkozva nem szüntethetik meg senkinek a munkaszerződését.
A szülési szabadság és a gyermeknevelési szabadság között az a különbség, hogy az előbbi egy betegszabadsághoz hasonlítható, és az erről szóló igazolást minden hónapban a háziorvos állítja ki.
A várandós nők 126 nap szülési szabadságra jogosultak. A kismama dönthet arról, mikor megy el szülési szabadságra, amit románul úgy neveznek, hogy „concediu de maternitate”, ez pedig két részből áll, a „prenatal” és „postnatal” időszakokból, azaz szülés előtti és szülés utáni időszakból, de a törvény kötelezi őt arra, hogy legkevesebb 42 napot a szülés utánra hagyjon – figyelmeztet a szakember.
A szülési szabadságot, akár más betegszabadságot a családorvos írja ki, és a munkaadónál kell leadni az iratot.
A gyereknevelési szabadságot a szülés utáni 43. naptól lehet kérvényezni, amennyiben jogosult rá az anya vagy az apa. Az iratcsomót az önkormányzatok szociális osztályán lehet leadni, és nem kell kivárni a 42 napot, bármikor le lehet adni szülés után, de csak a 43. naptól lép érvénybe. Akkor jogosult rá a szülő, ha adózott jövedelemre tesz szert a szülés előtti 12 hónapban, de nem több, mint 24 hónapban. Vagyis a szülést megelőző két évben legalább 12 hónapnyi adózott jövedelme volt Romániában vagy más Európai Uniós országban.
A gyereknevelési szabadságról szóló határozatot 60 napon belül fogják kiadni, ami azt jelenti, hogy sokszor bevétel nélkül telik el egy-két hónap, és visszamenőleg kapja meg az anya a pénzt. A gyereknevelési szabadság pedig addig tart, ameddig a gyerek betölti a két évet. Tehát, ha fennáll az a helyzet, hogy beteg a gyerek, és többet van vele kórházban az anya, mint 42 nap, az betegszabadságnak számít, de a gyereknevelési szabadság úgyis csak a gyerek 24 hónapos koráig jár, fogyatékkal élő gyerekek esetében pedig 36 hónapig.
Az apák tíz nap szabadságra jogosultak, amennyiben gyermekük születik, ha pedig elvégeznek egy gyermekgondozási tanfolyamot, további 5 nap jár számukra a gyerek születését követően.
A rendszer továbbá azt is ösztönzi, hogy mindkét szülő kivegye a részét a gyereknevelésből, ezt a célt szolgálja az úgynevezett apa hónapja, vagy újabban már hónapjai.
Azoknál, akik 2023. szeptember 19-e előtt kapták meg a határozatot, csak egy hónapot kell kötelezően kivennie a másik szülőnek. Amennyiben a másik szülő – legtöbb esetben az apa – nem él ezzel a lehetőséggel, a pénz elveszik, az anya nem veheti ki helyette az utolsó egy vagy két hónapot – fejti ki a szociális ügyekkel dolgozó parlamenti képviselő.
A gyereknevelési szabadságról munkába visszatérő szülőt a munkaadónak kötelessége visszavenni, kivételt képez ez alól, ha bezár a cég, vagy hogyha olyan bűncselekményt követ el a szülő, amely veszélyezteti a céget és a kollégák életét.
hiszen a munkaszerződést nem szüntetik meg erre az időre, csak felfüggesztik.
A stimulens néven ismert visszailleszkedési támogatást azért találták ki, hogy bátorítsák a szülőket a mielőbbi munkába állásra. Ha a szülő a gyermek 6 hónapos kora előtt (fogyatékkal élő gyerek esetében egy éves kora előtt) visszamegy dolgozni, 1500 lejes ösztönző támogatást kap havonta a gyerek 2 éves koráig (fogyatékkal élő gyerek esetében 3 éves korig), utána pedig még egy éven keresztül 650 lejes ösztönző támogatásban részesül.
Ha a gyerek 6 hónapos kora után, de a gyermek 3 éves kora előtt (fogyatékkal élő gyermek esetén 4 éves kora előtt) tér vissza a munkába, havi 650 lejes támogatást kap a gyerek 3 éves koráig (fogyatékkel élő gyermek esetén 4 éves koráig). Ezt nem a munkaadó költségvetéséből fedezik, hanem a központi költségvetésből, pont úgy, mint a gyereknevelési szabadságot is, tehát egyáltalán nem terheli a céget.
A gyereknevelési szabadságon lévő szülők ugyanakkor jogosultak arra is, hogy adózott jövedelemre tegyenek szert, de ennek összege nem haladhatja meg az évi 13.200 lejt. Ez az az összeg, amely még nem akadályozza meg, hogy folyósítsák számára a gyereknevelési támogatás összegét is.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Szexuális viszony létesítésére akart rávenni egy kiskorú lányt egy tekeújfalusi 21 éves fiatal, a rendőrség hivatalból lépett ez ügyben.
A román légierő egy F-16-os harci repülőgépe megsemmisített csütörtökön egy robbanótöltettel rendelkező tengeri drónt, amely néhány száz méterre megközelítette a Románia exkluzív gazdasági övezetben található Neptun Deep gázmező egyik platformját.
Támogatást biztosítanak az étkezési burgonyát termesztő gazdáknak, miután a kormány elfogadta az erre vonatkozó programot. A kérelmek benyújtására mindössze öt munkanap áll rendelkezésre.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter állami és miniszteri díjakat adott át a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban augusztus 20. alkalmából.
Egy 35 éves, gyulafehérvári férfit őrizetbe vettek szerdán, miután a gyanú szerint szexuális kapcsolatot létesített egy 12 éves kislánnyal, akinek eltűnését augusztus 14-én jelentette be édesanyja.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön kiterjesztette az egy nappal korábban kiadott narancssárga jelzésű hőségriasztást, amely így nem 8, hanem 11 megyére érvényes a nap folyamán.
Szent István pontosan tudta, hogy országot alapítani nem egyetlen döntés, nem egyetlen csata, nem egyetlen törvény, országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája – mondta Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, csütörtök reggel.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán elmondta, az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, és a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán.
szóljon hozzá!