Hirdetés
Hirdetés

Szülési és gyermeknevelési szabadság, apa hónapjai, stimulens: minden, a gyermekáldással járó jogi tudnivalókról

•  Fotó: Freepik

Fotó: Freepik

Egy kisbaba érkezésével rengeteg kérdés felmerül a friss szülőkben, a sok információ között pedig gyakran nem egyszerű eligazodni. Ebben nyújtunk egy kis segítséget: Csép Éva Andrea szociális ügyekkel foglalkozó parlamenti képviselővel jártuk körül a kismamákat érintő jogokat, az alkalmazotti jogviszonyban lévő szülők esetében járó szülési szabadság és gyereknevelési szabadság közötti különbségeket, az apa – vagy másik szülő – hónapjainak jogi keretét, illetve a tudnivalókat a visszailleszkedési pótlékról (stimulens).

Hajnal Csilla

2025. február 06., 09:552025. február 06., 09:55

2025. február 06., 15:212025. február 06., 15:21

Nincs jogi előírás arra, hogy a kismamának mikor kell bejelentenie a munkaadójának a terhességet, de fontos, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, mert miután bejelenti a munkahelyén hivatalosan – azaz orvosi igazolással is alátámasztja – akkor nyilvántartásba veszik őt, és bizonyos jogosultságokat igénybe vehet kismamaként.

Mindenki maga dönti el, hogy mikor tájékoztatja a munkaadót erről, sőt, ha nem akarja, nem is kötelező bejelentenie.

De a saját védelme érdekében fontos, hogy minél hamarabb bejelentse, mert a törvény védi a kismamákat – tanácsolja Csép Éva Andrea parlamenti képviselő.

Hirdetés

Ez azt jelenti, hogy nem dolgozhat éjszakai műszakban és átértékelik a környezetét is, ha például veszélyes környezetben dolgozik, akkor meg kell próbálniuk áthelyezni egy olyan osztályra, ahol a munkakörülmények nem veszélyeztetik a terhesség lefolyását.

Sok kismama nincs tisztában a jogaival, és fél bejelenteni a várandóságot, mert az első gondolatuk az, hogy elbocsájtják a munkahelyről.

Azonban a törvény védi a kismamát, hiszen diszkriminációnak számít, ha egyáltalán felmerül az elbocsájtás kérdése, ezért a terhességre hivatkozva nem szüntethetik meg senkinek a munkaszerződését.

Szülési szabadság

A szülési szabadság és a gyermeknevelési szabadság között az a különbség, hogy az előbbi egy betegszabadsághoz hasonlítható, és az erről szóló igazolást minden hónapban a háziorvos állítja ki.

A juttatás összege a szülési szabadság megkezdése előtti 6 hónap bruttó átlagjövedelmének 85 százalékát teszi ki.

A várandós nők 126 nap szülési szabadságra jogosultak. A kismama dönthet arról, mikor megy el szülési szabadságra, amit románul úgy neveznek, hogy „concediu de maternitate”, ez pedig két részből áll, a „prenatal” és „postnatal” időszakokból, azaz szülés előtti és szülés utáni időszakból, de a törvény kötelezi őt arra, hogy legkevesebb 42 napot a szülés utánra hagyjon – figyelmeztet a szakember.

A kismamát a törvény nem kötelezi arra, hogy szülés előtt szabadságot vegyen ki, ha nem akar, kötelességük csupán a szülés utáni 42 napra vonatkozik, amit gyerekágyas szabadságnak is neveznek.

A szülési szabadságot, akár más betegszabadságot a családorvos írja ki, és a munkaadónál kell leadni az iratot.

Gyereknevelési szabadság

A gyereknevelési szabadságot a szülés utáni 43. naptól lehet kérvényezni, amennyiben jogosult rá az anya vagy az apa. Az iratcsomót az önkormányzatok szociális osztályán lehet leadni, és nem kell kivárni a 42 napot, bármikor le lehet adni szülés után, de csak a 43. naptól lép érvénybe. Akkor jogosult rá a szülő, ha adózott jövedelemre tesz szert a szülés előtti 12 hónapban, de nem több, mint 24 hónapban. Vagyis a szülést megelőző két évben legalább 12 hónapnyi adózott jövedelme volt Romániában vagy más Európai Uniós országban.

A gyereknevelési támogatás összege nem haladhatja meg a havi 8500 lejt, de legkevesebb 1650 lej minden jogosultnak jár, függetlenül attól, hogy mennyi volt a jövedelme.

A gyereknevelési szabadságról szóló határozatot 60 napon belül fogják kiadni, ami azt jelenti, hogy sokszor bevétel nélkül telik el egy-két hónap, és visszamenőleg kapja meg az anya a pénzt. A gyereknevelési szabadság pedig addig tart, ameddig a gyerek betölti a két évet. Tehát, ha fennáll az a helyzet, hogy beteg a gyerek, és többet van vele kórházban az anya, mint 42 nap, az betegszabadságnak számít, de a gyereknevelési szabadság úgyis csak a gyerek 24 hónapos koráig jár, fogyatékkal élő gyerekek esetében pedig 36 hónapig.

Az apa hónapja(i)

Az apák tíz nap szabadságra jogosultak, amennyiben gyermekük születik, ha pedig elvégeznek egy gyermekgondozási tanfolyamot, további 5 nap jár számukra a gyerek születését követően.

A rendszer továbbá azt is ösztönzi, hogy mindkét szülő kivegye a részét a gyereknevelésből, ezt a célt szolgálja az úgynevezett apa hónapja, vagy újabban már hónapjai.

Ha 2023. szeptember 19-e után kapta meg az anya a gyereknevelési szabadságról szóló határozatát, akkor az ő esetükben már két hónapot kötelező kivenni gyereknevelési szabadságként a másik szülőnek.

Azoknál, akik 2023. szeptember 19-e előtt kapták meg a határozatot, csak egy hónapot kell kötelezően kivennie a másik szülőnek. Amennyiben a másik szülő – legtöbb esetben az apa – nem él ezzel a lehetőséggel, a pénz elveszik, az anya nem veheti ki helyette az utolsó egy vagy két hónapot – fejti ki a szociális ügyekkel dolgozó parlamenti képviselő.

Kötelesek visszavenni a szülőt gyereknevelési szabadság után

A gyereknevelési szabadságról munkába visszatérő szülőt a munkaadónak kötelessége visszavenni, kivételt képez ez alól, ha bezár a cég, vagy hogyha olyan bűncselekményt követ el a szülő, amely veszélyezteti a céget és a kollégák életét.

Minden más esetben kötelező visszavennie őt ugyanarra a pozícióra, ugyanannyi fizetésért, mint ami a munkaszerződésben szerepelt, mielőtt elment volna gyereknevelési szabadságra,

hiszen a munkaszerződést nem szüntetik meg erre az időre, csak felfüggesztik.

Visszailleszkedési pótlék

A stimulens néven ismert visszailleszkedési támogatást azért találták ki, hogy bátorítsák a szülőket a mielőbbi munkába állásra. Ha a szülő a gyermek 6 hónapos kora előtt (fogyatékkal élő gyerek esetében egy éves kora előtt) visszamegy dolgozni, 1500 lejes ösztönző támogatást kap havonta a gyerek 2 éves koráig (fogyatékkal élő gyerek esetében 3 éves korig), utána pedig még egy éven keresztül 650 lejes ösztönző támogatásban részesül.

Ha a gyerek 6 hónapos kora után, de a gyermek 3 éves kora előtt (fogyatékkal élő gyermek esetén 4 éves kora előtt) tér vissza a munkába, havi 650 lejes támogatást kap a gyerek 3 éves koráig (fogyatékkel élő gyermek esetén 4 éves koráig). Ezt nem a munkaadó költségvetéséből fedezik, hanem a központi költségvetésből, pont úgy, mint a gyereknevelési szabadságot is, tehát egyáltalán nem terheli a céget.

A gyereknevelési szabadságon lévő szülők ugyanakkor jogosultak arra is, hogy adózott jövedelemre tegyenek szert, de ennek összege nem haladhatja meg az évi 13.200 lejt. Ez az az összeg, amely még nem akadályozza meg, hogy folyósítsák számára a gyereknevelési támogatás összegét is.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 25., péntek

Ezek miatt rótt ki bírságokat a fogyasztóvédelem a héten

Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).

Ezek miatt rótt ki bírságokat a fogyasztóvédelem a héten
Hirdetés
2026. szeptember 25., péntek

Kisbusz és sok papírmunka: így oldanák meg a csejdi buszgondot

Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.

Kisbusz és sok papírmunka: így oldanák meg a csejdi buszgondot
2026. szeptember 25., péntek

Kiskorúval létesített szexuális kapcsolatot, meztelen fotókat is kért tőle – előzetesbe került

Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.

Kiskorúval létesített szexuális kapcsolatot, meztelen fotókat is kért tőle – előzetesbe került
2026. szeptember 25., péntek

Ők lennének a Mureșan-kormány miniszterei

A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.

Ők lennének a Mureșan-kormány miniszterei
Ők lennének a Mureșan-kormány miniszterei
2026. szeptember 25., péntek

Ők lennének a Mureșan-kormány miniszterei

Hirdetés
2026. szeptember 25., péntek

Negyvennégy film került be az Alter-Native versenyprogramjába

Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.

Negyvennégy film került be az Alter-Native versenyprogramjába
2026. szeptember 25., péntek

Közösségi megemlékezés és koszorúzás lesz a Bekecsen

Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.

Közösségi megemlékezés és koszorúzás lesz a Bekecsen
2026. szeptember 25., péntek

Péntek estétől hétfő hajnalig nem lesz elérhető az egészségbiztosító informatikai platformja

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.

Péntek estétől hétfő hajnalig nem lesz elérhető az egészségbiztosító informatikai platformja
Hirdetés
2026. szeptember 25., péntek

Alig lépett hatályba, máris eltörölték a külön középiskolai felvételi megszervezésének lehetőségét

Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.

Alig lépett hatályba, máris eltörölték a külön középiskolai felvételi megszervezésének lehetőségét
2026. szeptember 25., péntek

Ennyit kerestek tavaly a romániai alkalmazottak – óriási különbségek ágazatok és megyék között

Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.

Ennyit kerestek tavaly a romániai alkalmazottak – óriási különbségek ágazatok és megyék között
Hirdetés