
Fotó: Freepik
Egy kisbaba érkezésével rengeteg kérdés felmerül a friss szülőkben, a sok információ között pedig gyakran nem egyszerű eligazodni. Ebben nyújtunk egy kis segítséget: Csép Éva Andrea szociális ügyekkel foglalkozó parlamenti képviselővel jártuk körül a kismamákat érintő jogokat, az alkalmazotti jogviszonyban lévő szülők esetében járó szülési szabadság és gyereknevelési szabadság közötti különbségeket, az apa – vagy másik szülő – hónapjainak jogi keretét, illetve a tudnivalókat a visszailleszkedési pótlékról (stimulens).
2025. február 06., 09:552025. február 06., 09:55
2025. február 06., 15:212025. február 06., 15:21
Nincs jogi előírás arra, hogy a kismamának mikor kell bejelentenie a munkaadójának a terhességet, de fontos, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, mert miután bejelenti a munkahelyén hivatalosan – azaz orvosi igazolással is alátámasztja – akkor nyilvántartásba veszik őt, és bizonyos jogosultságokat igénybe vehet kismamaként.
De a saját védelme érdekében fontos, hogy minél hamarabb bejelentse, mert a törvény védi a kismamákat – tanácsolja Csép Éva Andrea parlamenti képviselő.
Ez azt jelenti, hogy nem dolgozhat éjszakai műszakban és átértékelik a környezetét is, ha például veszélyes környezetben dolgozik, akkor meg kell próbálniuk áthelyezni egy olyan osztályra, ahol a munkakörülmények nem veszélyeztetik a terhesség lefolyását.
Azonban a törvény védi a kismamát, hiszen diszkriminációnak számít, ha egyáltalán felmerül az elbocsájtás kérdése, ezért a terhességre hivatkozva nem szüntethetik meg senkinek a munkaszerződését.
A szülési szabadság és a gyermeknevelési szabadság között az a különbség, hogy az előbbi egy betegszabadsághoz hasonlítható, és az erről szóló igazolást minden hónapban a háziorvos állítja ki.
A várandós nők 126 nap szülési szabadságra jogosultak. A kismama dönthet arról, mikor megy el szülési szabadságra, amit románul úgy neveznek, hogy „concediu de maternitate”, ez pedig két részből áll, a „prenatal” és „postnatal” időszakokból, azaz szülés előtti és szülés utáni időszakból, de a törvény kötelezi őt arra, hogy legkevesebb 42 napot a szülés utánra hagyjon – figyelmeztet a szakember.
A szülési szabadságot, akár más betegszabadságot a családorvos írja ki, és a munkaadónál kell leadni az iratot.
A gyereknevelési szabadságot a szülés utáni 43. naptól lehet kérvényezni, amennyiben jogosult rá az anya vagy az apa. Az iratcsomót az önkormányzatok szociális osztályán lehet leadni, és nem kell kivárni a 42 napot, bármikor le lehet adni szülés után, de csak a 43. naptól lép érvénybe. Akkor jogosult rá a szülő, ha adózott jövedelemre tesz szert a szülés előtti 12 hónapban, de nem több, mint 24 hónapban. Vagyis a szülést megelőző két évben legalább 12 hónapnyi adózott jövedelme volt Romániában vagy más Európai Uniós országban.
A gyereknevelési szabadságról szóló határozatot 60 napon belül fogják kiadni, ami azt jelenti, hogy sokszor bevétel nélkül telik el egy-két hónap, és visszamenőleg kapja meg az anya a pénzt. A gyereknevelési szabadság pedig addig tart, ameddig a gyerek betölti a két évet. Tehát, ha fennáll az a helyzet, hogy beteg a gyerek, és többet van vele kórházban az anya, mint 42 nap, az betegszabadságnak számít, de a gyereknevelési szabadság úgyis csak a gyerek 24 hónapos koráig jár, fogyatékkal élő gyerekek esetében pedig 36 hónapig.
Az apák tíz nap szabadságra jogosultak, amennyiben gyermekük születik, ha pedig elvégeznek egy gyermekgondozási tanfolyamot, további 5 nap jár számukra a gyerek születését követően.
A rendszer továbbá azt is ösztönzi, hogy mindkét szülő kivegye a részét a gyereknevelésből, ezt a célt szolgálja az úgynevezett apa hónapja, vagy újabban már hónapjai.
Azoknál, akik 2023. szeptember 19-e előtt kapták meg a határozatot, csak egy hónapot kell kötelezően kivennie a másik szülőnek. Amennyiben a másik szülő – legtöbb esetben az apa – nem él ezzel a lehetőséggel, a pénz elveszik, az anya nem veheti ki helyette az utolsó egy vagy két hónapot – fejti ki a szociális ügyekkel dolgozó parlamenti képviselő.
A gyereknevelési szabadságról munkába visszatérő szülőt a munkaadónak kötelessége visszavenni, kivételt képez ez alól, ha bezár a cég, vagy hogyha olyan bűncselekményt követ el a szülő, amely veszélyezteti a céget és a kollégák életét.
hiszen a munkaszerződést nem szüntetik meg erre az időre, csak felfüggesztik.
A stimulens néven ismert visszailleszkedési támogatást azért találták ki, hogy bátorítsák a szülőket a mielőbbi munkába állásra. Ha a szülő a gyermek 6 hónapos kora előtt (fogyatékkal élő gyerek esetében egy éves kora előtt) visszamegy dolgozni, 1500 lejes ösztönző támogatást kap havonta a gyerek 2 éves koráig (fogyatékkal élő gyerek esetében 3 éves korig), utána pedig még egy éven keresztül 650 lejes ösztönző támogatásban részesül.
Ha a gyerek 6 hónapos kora után, de a gyermek 3 éves kora előtt (fogyatékkal élő gyermek esetén 4 éves kora előtt) tér vissza a munkába, havi 650 lejes támogatást kap a gyerek 3 éves koráig (fogyatékkel élő gyermek esetén 4 éves koráig). Ezt nem a munkaadó költségvetéséből fedezik, hanem a központi költségvetésből, pont úgy, mint a gyereknevelési szabadságot is, tehát egyáltalán nem terheli a céget.
A gyereknevelési szabadságon lévő szülők ugyanakkor jogosultak arra is, hogy adózott jövedelemre tegyenek szert, de ennek összege nem haladhatja meg az évi 13.200 lejt. Ez az az összeg, amely még nem akadályozza meg, hogy folyósítsák számára a gyereknevelési támogatás összegét is.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
A 2025-ös Szent Miklós Napok ünnepi dísztanácsülésének legkiemelkedőbb pillanata Fogarasy Mihály római katolikus erdélyi püspök post mortem díszpolgári címének átadása volt. Az önkormányzat számos további elismerést is átadott az arra érdemeseknek.
A Szent Balázs Alapítvány két alkalmazottal és mintegy ötven önkéntessel szervezi konferenciáit, működteti prevenciós és betegápolási programjait. Az önkéntesség világnapján a társadalmi felelősségvállalás szerepéről beszélgettünk.
A legfelsőbb bíróság pénteken úgy döntött, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetet.
Újabb nagy névvel bővült a 2026-os Vibe Fesztivál fellépőinek listája: a szervezők bejelentették, hogy Azahriah is színpadra lép a július 2–5. között megtartandó Maros-parti rendezvényen.
Benyújtották pénteken a parlamentbe a Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormány címet viselő bizalmatlansági indítványt, amelyben az Ilie Bolojan vezette kormány lemondását követelik a kezdeményezők.
Románia egyik legnagyobb turisztikai beruházásaként mutatták be a DraculaLandet, egy Bukarest közelében tervezett komplexumot, amely évente akár 3 millió látogatót vonzana tematikus parkjával és digitális újdonságaival.
Több riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a felerősödő szél miatt.
Nyilvánosságra hozták azt az elképesztő térfigyelő kamerás felvételt, amely rögzítette, ahogyan egy autó Nagyváradon átrepül egy körforgalmon, majd két másik jármű felett is.
El kell távolítani a Facebookról azt a kampányvideót, amelyiken az USR bukaresti időközi főpolgármester-választáson induló jelöltje, Cătălin Drulă Nicușor Dan államfő társaságában jelenik meg – döntötte el csütörtökön a bukaresti Városi Választási Iroda.
A kedvezőtlen körülmények miatt le kellett állítani a brit túrázó utáni kutatást a Bucsecs-hegységben. A hatóságok hangsúlyozzák: nem adták fel az ügyet, a keresés csak ideiglenesen szünetel.
szóljon hozzá!