
Kincses Kálmán szerint a viselet tartást ad, és a ruhaválasztást is megkönnyíti
Fotó: Balázs Katalin
A hagyomány segít, hogy életünket önállóan tudjuk élni – vallja Kincses Kálmán. A székelyszenterzsébeti református lelkész a hétköznapokban is hagyományos életvitelt folytat, egyebek mellett szürke marhákat és lovakat tenyészt, barantázik és néptáncol.
2018. december 18., 15:332018. december 18., 15:33
Derűje segít a nehézségek leküzdésében a székelyszenterzsébeti református lelkésznek. Kincses Kálmán Gyergyószentmiklóson minap tartott előadásában elmondta,
A településen, amelynek 30 százaléka magyar és 70 százaléka cigány, a lakosságot ő teremtő és fogyasztó emberekre osztja. ,,A teremtőnek van fogalma arról, mit kell tennie, hogy előbbre jusson a teremtés szekere. Fogyasztó az, aki ha fázik, hogy fűtőzzön, kivágja a másik ember harmincéves szilvafáit. Ez nem nációfüggő, sok a fogyasztó. De a maradékkal csodákat lehet művelni” – állítja a lelkipásztor, aki szerint
hogy ,,válasz legyen a kérdésre: abból a bizonyos földből, amit a Teremtő reám bízott, hogyan tudok életet kipiszkálni?”
Tizenöt éve szolgál Kincses Kálmán Székelyszenterzsébeten, ahol ma már szinte mindenkinek van népviselete. Először a pap s a papné kezdett istentiszteletre szőttesben járni, aztán kiderült, a faluban van egy jó szövőasszony, az elszármazottak is hazajöttek székelyruhát rendelni tőle. Fenntartani a régi szakmákat, hogy értékük megmaradjon – ezt szorgalmazza a lelkész, állítva: ha az unoka azt látja, csizmadia nagyapja hal éhen, ő nem kíván a nyomdokaiba lépni.
Szerinte aki az élő tudást hordozza,
Bevallotta ugyanakkor, Székelyszenterzsébeten sokan szomorúan és nehezen halnak meg. ,,Mert az élet nem kerek, ha az ember tudja: a kaput, amit faragott, se fia, se unokája nem fogja nyitogatni. Így nincs értelme az életnek, és a kapu, a ház a fogyasztó ember kezére kerül” – magyarázta.
Szándékának jóságáról meg kellett győznie a közösséget – ismerte be Kincses Kálmán. Például arról, hogy az istálló nem feltétlenül szükséges, fontosabb, hogy az állatot természete szerint tartsák. Szabadban tartott szarvasmarhái, lovai már megszokottá váltak, azt is elfogadták a helyiek, hogy gyermekeik magántanulók lettek, nem jártak iskolába. Gyanakodtak viszont, amikor
Később a szülők belátták, aki barantázik, az ott van a templomban is, más rendezvényeken is, és ismeri a kaláka fogalmát, melyet szintén visszahonosítottak a településre. Helye volt ott, hiszen Szenterzsébet felett a dombot Kalákahegynek nevezik. Régen onnan kiáltott az, akinek munkaerőre volt szüksége, mert hetven éve még minden ház és csűr kalákából épült.
– jegyezte meg a lelkész, aki időnként alkalmat kerít a mulatásra is. Idősebb emberekről kapta nevét a Szürkék bálja, ahol mint régen, mulatnak idősebb, fiatalabb férfiak. S mint egykor, ma is vannak „jóravaló fehérnépek”, akik az ételt utánuk viszik. Van még ezen az ezer fős településen pünkösdikirály-választás, Erzsébetnapozás és néptánccsoport is, de nincs egyetlen fiatal sem, aki ne hallott volna papjától arról, hogy „halál és pusztulás nem azonos. A halálból van feltámadás, a pusztulás pedig az, amikor az ember önként lemond a lehetőségről, hogy egyéniség legyen a világban.”
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!