
Kincses Kálmán szerint a viselet tartást ad, és a ruhaválasztást is megkönnyíti
Fotó: Balázs Katalin
A hagyomány segít, hogy életünket önállóan tudjuk élni – vallja Kincses Kálmán. A székelyszenterzsébeti református lelkész a hétköznapokban is hagyományos életvitelt folytat, egyebek mellett szürke marhákat és lovakat tenyészt, barantázik és néptáncol.
2018. december 18., 15:332018. december 18., 15:33
Derűje segít a nehézségek leküzdésében a székelyszenterzsébeti református lelkésznek. Kincses Kálmán Gyergyószentmiklóson minap tartott előadásában elmondta,
A településen, amelynek 30 százaléka magyar és 70 százaléka cigány, a lakosságot ő teremtő és fogyasztó emberekre osztja. ,,A teremtőnek van fogalma arról, mit kell tennie, hogy előbbre jusson a teremtés szekere. Fogyasztó az, aki ha fázik, hogy fűtőzzön, kivágja a másik ember harmincéves szilvafáit. Ez nem nációfüggő, sok a fogyasztó. De a maradékkal csodákat lehet művelni” – állítja a lelkipásztor, aki szerint
hogy ,,válasz legyen a kérdésre: abból a bizonyos földből, amit a Teremtő reám bízott, hogyan tudok életet kipiszkálni?”
Tizenöt éve szolgál Kincses Kálmán Székelyszenterzsébeten, ahol ma már szinte mindenkinek van népviselete. Először a pap s a papné kezdett istentiszteletre szőttesben járni, aztán kiderült, a faluban van egy jó szövőasszony, az elszármazottak is hazajöttek székelyruhát rendelni tőle. Fenntartani a régi szakmákat, hogy értékük megmaradjon – ezt szorgalmazza a lelkész, állítva: ha az unoka azt látja, csizmadia nagyapja hal éhen, ő nem kíván a nyomdokaiba lépni.
Szerinte aki az élő tudást hordozza,
Bevallotta ugyanakkor, Székelyszenterzsébeten sokan szomorúan és nehezen halnak meg. ,,Mert az élet nem kerek, ha az ember tudja: a kaput, amit faragott, se fia, se unokája nem fogja nyitogatni. Így nincs értelme az életnek, és a kapu, a ház a fogyasztó ember kezére kerül” – magyarázta.
Szándékának jóságáról meg kellett győznie a közösséget – ismerte be Kincses Kálmán. Például arról, hogy az istálló nem feltétlenül szükséges, fontosabb, hogy az állatot természete szerint tartsák. Szabadban tartott szarvasmarhái, lovai már megszokottá váltak, azt is elfogadták a helyiek, hogy gyermekeik magántanulók lettek, nem jártak iskolába. Gyanakodtak viszont, amikor
Később a szülők belátták, aki barantázik, az ott van a templomban is, más rendezvényeken is, és ismeri a kaláka fogalmát, melyet szintén visszahonosítottak a településre. Helye volt ott, hiszen Szenterzsébet felett a dombot Kalákahegynek nevezik. Régen onnan kiáltott az, akinek munkaerőre volt szüksége, mert hetven éve még minden ház és csűr kalákából épült.
– jegyezte meg a lelkész, aki időnként alkalmat kerít a mulatásra is. Idősebb emberekről kapta nevét a Szürkék bálja, ahol mint régen, mulatnak idősebb, fiatalabb férfiak. S mint egykor, ma is vannak „jóravaló fehérnépek”, akik az ételt utánuk viszik. Van még ezen az ezer fős településen pünkösdikirály-választás, Erzsébetnapozás és néptánccsoport is, de nincs egyetlen fiatal sem, aki ne hallott volna papjától arról, hogy „halál és pusztulás nem azonos. A halálból van feltámadás, a pusztulás pedig az, amikor az ember önként lemond a lehetőségről, hogy egyéniség legyen a világban.”
Több tucat Fehér, Arad, Bihar, Kolozs és Szeben megyei helyszínen tartanak házkutatást pénteken az ügyészek a 2026-os érettségi tételek kiszivárogtatásának gyanúja miatt.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli a szakértő.
Újabb első- és másodfokú riasztásokat adtak ki fokozott légköri instabilitás miatt a meteorológusok pénteken.
Életének 83. évében elhunyt Szilágyi Tibor Kossuth-díjas színművész – tudatta felesége pénteken az MTI-vel.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A hegyi- és búvármentőknek a nyár mindig intenzív időszak: ilyenkor többször kerül sor arra az emberileg, szakmailag, lelkileg nehéz feladatra, hogy élettelen testet emeljenek ki a vízből.
A termelők és a feldolgozók is nehéz időszakot élnek meg a tejiparban, az ágazatot sújtó válság okai összetettek, és általános megoldás sincs a helyzetre. Hargita megyében több ezerrel csökkent a tehénállomány – a hegyvidéken súlyosabbak a problémák.
Személyautó és kisbusz ütközött csütörtök este a Maros megyei Mezőcekeden. Az ütközés következtében mindkét jármű lesodródott az úttestről.
szóljon hozzá!