
Raed Arafat egy marosvásárhelyi SMURD-eseményen. Archív
Fotó: GálnaZoltán
Közleményben álltak ki Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője mellett a romániai sürgősségi betegellátó rendszer képviselői, azaz a sürgősségi osztályok, a rohammentő-szolgálat (SMURD) és a mentőszolgálat közel százötven illetékese. Az egészségügyi személyzet azt követően fogalmazta meg állásfoglalását, hogy a Colectiv-tragédia kapcsán nemrég nyilvánosságra került videó miatt felmerült Arafat menesztése a DSU éléről.
2019. december 12., 15:562019. december 12., 15:56
Nem csitulnak a kedélyek Raed Arafat körül a Colectiv-tragédia helyszínén készült hatósági felvétel nyilvánosságra kerülése óta. Mivel az említett videó sokak szerint a sürgősségi egységek nem megfelelő munkájáról tett tanúbizonyságot, többen követelték a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) vezetőjének lemondását. A napokban aztán Marcel Vela belügyminiszter kijelentette, hogy a felvételről hamarosan elkészülő jelentés alapján dönti el, maradhat-e Arafat a DSU vezetője vagy sem.
A SMURD alapítójának feltételezett menesztése két részre szakította az országot: az egyik tábor kiáll mellette a romániai sürgősségi betegellátó rendszer kiépítése érdekében tett erőfeszítéseiért, a másik azonban a lemondását követeli a vélt mulasztások miatt. Közben a sürgősségi betegellátó rendszerben dolgozó egészségügyi személyzet is állásfoglalást fogalmazott meg az ügyben, támogatásukról biztosítva Arafatot.
A szerkesztőségünkbe eljuttatott, 141 sürgősségi szakember által aláírt közleményben az orvosok, asszisztensek, kórházmenedzserek és mentőszolgálat-igazgatók kiemelték: a sürgősségi betegellátó rendszer egy stratégiai rendeltetésű összetett struktúra, amelynek működése az egészségügyi tárca, a belügyminisztérium és a helyi hatóságok együttműködésén alapszik. Fő céljuk az életmentés, így
Arra is kitértek, hogy tízből egy romániai szorul évente a mentőszolgálat vagy a rohammentő-szolgálat (SMURD) ellátására, illetve ötből egy lakost látnak el évente a kórházak sürgősségi osztályain. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának évente több mint húsz százaléka szorul sürgősségi ellátásra. Éppen ezért tartják rendkívül fontosnak az immár harminc éve működő rendszer megóvását, amelyet „nem szabad sem elfelejteni, sem elhanyagolni, sem tönkretenni”. Hozzátették, a Raed Arafat által megalkotott sürgősségi betegellátó rendszer a betegek biztonságát és életét helyezi a középpontba. Továbbá emlékeztetik az illetékeseket, hogy
majd felteszik a kérdést: mit tennének a helyére? „Próbálják körülírni, milyen mechanizmusokon keresztül működne a rendszer, amelyet nem értettek meg, és amelyet nem is fognak megérteni, hacsak nem tesznek eleget valamelyik feltételnek a következő kettő közül: vagy a részét képezik, vagy a haszonélvezőivé válnak. Ha nem tudják, akkor tisztelettel kérjük, hagyjanak dolgozni Raed mellett” – fogalmaztak a többoldalas közleményben.
Zárásként arra is kitértek, hogy ha mégis menesztik Raed Arafatot, a betegek veszélyeztetése nélkül tiltakozó akciókkal is alá fogják húzni üzenetüket.
A közleményt az ország számos megyéjének egészségügyi személyzete aláírta, köztük Hargita, Kovászna és Maros megye illetékesei is. Kacsó Jolán, a csíkszeredai kórház sürgősségi betegellátó egységének vezetője megkeresésünkre elmondta, a közös állásfoglalás fő üzenete az, hogy a sürgősségi szakemberek kiállnak Raed Arafat mellett.
„Az ember, a sürgősségi rendszer megálmodója, megtervezője és kialakítója mellett állunk ki. Úgy gondolom, hogy ha menesztenék, az kedvezőtlen hatással lenne a rendszer működésére” – erősítette meg a közleményben kifejtett gondolatokat Kacsó Jolán.
A SMURD létrejöttéről
A SMURD elődjét (akárcsak később magát a szolgálatot) dr. Raed Arafat palesztin származású marosvásárhelyi orvos alapította 1990 szeptemberében a nyugat-európai országokban működő szolgálatok mintájára. Kezdetben a szakember saját autójával szállt ki a balesetekhez, egy Opel Kadettel. Ő vezette az akkor megalapított SMUR-t (ekkor még a D – descarcerare – betű nélkül, mivel nem álltak rendelkezésükre a közúti balesetek során járműbe szorult áldozatok kiszabadítására szolgáló eszközök). A szolgálat 1991-ben, németországi adományként kapta meg első mentőautóját, majd októberben a Maros Megyei Tűzoltóság fennhatósága alá került – utóbbi biztosította a sofőröket, mivel addig az orvosi egyetem tanulói vezették a járműveket. 1993-ban nagy-britanniai segítséggel létrehoztak a SMUR számára egy újraélesztésre alkalmas szobát, aminek köszönhetően az akkori Maros Megyei Kórház sürgősségi osztályán az elhalálozási arányt sikerült a felére csökkenteni. Még ebben az évben a szolgálat kiegészült a D betűvel is, miután Skóciából adományként megkapták az első olyan járművet, amely fel volt szerelve az autóba szorult személyek kiszabadításához szükséges eszközökkel. 1998-ban mentőcsónakkal és Románia legfelszereltebb mentőautójával bővült a szolgálat járműparkja, majd egy évvel később egy helikopterrel is. Jelenleg a marosvásárhelyi mintára az ország összes megyéjében működik rohammentő-szolgálat. (Fancsali Attila)
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!