
Raed Arafat egy marosvásárhelyi SMURD-eseményen. Archív
Fotó: GálnaZoltán
Közleményben álltak ki Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője mellett a romániai sürgősségi betegellátó rendszer képviselői, azaz a sürgősségi osztályok, a rohammentő-szolgálat (SMURD) és a mentőszolgálat közel százötven illetékese. Az egészségügyi személyzet azt követően fogalmazta meg állásfoglalását, hogy a Colectiv-tragédia kapcsán nemrég nyilvánosságra került videó miatt felmerült Arafat menesztése a DSU éléről.
2019. december 12., 15:562019. december 12., 15:56
Nem csitulnak a kedélyek Raed Arafat körül a Colectiv-tragédia helyszínén készült hatósági felvétel nyilvánosságra kerülése óta. Mivel az említett videó sokak szerint a sürgősségi egységek nem megfelelő munkájáról tett tanúbizonyságot, többen követelték a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) vezetőjének lemondását. A napokban aztán Marcel Vela belügyminiszter kijelentette, hogy a felvételről hamarosan elkészülő jelentés alapján dönti el, maradhat-e Arafat a DSU vezetője vagy sem.
A SMURD alapítójának feltételezett menesztése két részre szakította az országot: az egyik tábor kiáll mellette a romániai sürgősségi betegellátó rendszer kiépítése érdekében tett erőfeszítéseiért, a másik azonban a lemondását követeli a vélt mulasztások miatt. Közben a sürgősségi betegellátó rendszerben dolgozó egészségügyi személyzet is állásfoglalást fogalmazott meg az ügyben, támogatásukról biztosítva Arafatot.
A szerkesztőségünkbe eljuttatott, 141 sürgősségi szakember által aláírt közleményben az orvosok, asszisztensek, kórházmenedzserek és mentőszolgálat-igazgatók kiemelték: a sürgősségi betegellátó rendszer egy stratégiai rendeltetésű összetett struktúra, amelynek működése az egészségügyi tárca, a belügyminisztérium és a helyi hatóságok együttműködésén alapszik. Fő céljuk az életmentés, így
Arra is kitértek, hogy tízből egy romániai szorul évente a mentőszolgálat vagy a rohammentő-szolgálat (SMURD) ellátására, illetve ötből egy lakost látnak el évente a kórházak sürgősségi osztályain. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának évente több mint húsz százaléka szorul sürgősségi ellátásra. Éppen ezért tartják rendkívül fontosnak az immár harminc éve működő rendszer megóvását, amelyet „nem szabad sem elfelejteni, sem elhanyagolni, sem tönkretenni”. Hozzátették, a Raed Arafat által megalkotott sürgősségi betegellátó rendszer a betegek biztonságát és életét helyezi a középpontba. Továbbá emlékeztetik az illetékeseket, hogy
majd felteszik a kérdést: mit tennének a helyére? „Próbálják körülírni, milyen mechanizmusokon keresztül működne a rendszer, amelyet nem értettek meg, és amelyet nem is fognak megérteni, hacsak nem tesznek eleget valamelyik feltételnek a következő kettő közül: vagy a részét képezik, vagy a haszonélvezőivé válnak. Ha nem tudják, akkor tisztelettel kérjük, hagyjanak dolgozni Raed mellett” – fogalmaztak a többoldalas közleményben.
Zárásként arra is kitértek, hogy ha mégis menesztik Raed Arafatot, a betegek veszélyeztetése nélkül tiltakozó akciókkal is alá fogják húzni üzenetüket.
A közleményt az ország számos megyéjének egészségügyi személyzete aláírta, köztük Hargita, Kovászna és Maros megye illetékesei is. Kacsó Jolán, a csíkszeredai kórház sürgősségi betegellátó egységének vezetője megkeresésünkre elmondta, a közös állásfoglalás fő üzenete az, hogy a sürgősségi szakemberek kiállnak Raed Arafat mellett.
„Az ember, a sürgősségi rendszer megálmodója, megtervezője és kialakítója mellett állunk ki. Úgy gondolom, hogy ha menesztenék, az kedvezőtlen hatással lenne a rendszer működésére” – erősítette meg a közleményben kifejtett gondolatokat Kacsó Jolán.
A SMURD létrejöttéről
A SMURD elődjét (akárcsak később magát a szolgálatot) dr. Raed Arafat palesztin származású marosvásárhelyi orvos alapította 1990 szeptemberében a nyugat-európai országokban működő szolgálatok mintájára. Kezdetben a szakember saját autójával szállt ki a balesetekhez, egy Opel Kadettel. Ő vezette az akkor megalapított SMUR-t (ekkor még a D – descarcerare – betű nélkül, mivel nem álltak rendelkezésükre a közúti balesetek során járműbe szorult áldozatok kiszabadítására szolgáló eszközök). A szolgálat 1991-ben, németországi adományként kapta meg első mentőautóját, majd októberben a Maros Megyei Tűzoltóság fennhatósága alá került – utóbbi biztosította a sofőröket, mivel addig az orvosi egyetem tanulói vezették a járműveket. 1993-ban nagy-britanniai segítséggel létrehoztak a SMUR számára egy újraélesztésre alkalmas szobát, aminek köszönhetően az akkori Maros Megyei Kórház sürgősségi osztályán az elhalálozási arányt sikerült a felére csökkenteni. Még ebben az évben a szolgálat kiegészült a D betűvel is, miután Skóciából adományként megkapták az első olyan járművet, amely fel volt szerelve az autóba szorult személyek kiszabadításához szükséges eszközökkel. 1998-ban mentőcsónakkal és Románia legfelszereltebb mentőautójával bővült a szolgálat járműparkja, majd egy évvel később egy helikopterrel is. Jelenleg a marosvásárhelyi mintára az ország összes megyéjében működik rohammentő-szolgálat. (Fancsali Attila)
Nicușor Dan államelnök visszaküldte csütörtökön a parlamentnek megfontolásra a szélsőségesség elleni küzdelemről szóló törvényt, mivel meglátása szerint a jogszabály jelenlegi formája a „feszültségek felerősödéséhez” vezethet.
Három testvér konfliktusa miatt riasztották a rendőrséget, csendőröket, mentőket, de még a különleges bevetési szolgálatot is csütörtök délután Maros megyében.
A majdnem két héttel ezelőtt a Bucsecs-hegységben eltűnt fiatal brit turista keresése folytatódik, bár az utóbbi napokban mostohák voltak az időjárási körülmények – jelentette be csütörtökön a Brassó megyei Salvamont.
A hidrogén és a biogáz fontos szerepet játszanak a zöldenergiára való átállásban, de a széles körű alkalmazáshoz – különösen a tömegközlekedésben és a háztartásokban – még időre és további technológiai fejlesztésekre van szükség.
Letartóztatták a börtönökbe drogot csempésző hálózat kilenc tagját – köztük azt az ügyvédnőt is, akinek a segítségével a bűntényt elkövették.
Ausztria támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) – jelentette ki csütörtökön Christian Stocker osztrák kancellár, hozzátéve, hogy Románia olyan partner országa számára, amelyre számítani lehet.
Játéknak vélte és hazavitte a lezuhant orosz drónt egy helyi férfi a moldovai Pepeni határából, majd szét is szerelte – a rendőrség szerint a szerkezet katonai megtévesztésre szolgált, robbanóanyagot nem tartalmazott.
Cáfolta csütörtökön a belügyminisztérium a közúti forgalomra és a nyilvános helyekre kiterjedő megfigyelőrendszer működésbe hozásáról szóló információkat.
Őrizetbe vettek egy harmincéves sofőrt, aki ittasan vezetett, amikor összeütközött egy küldetésben lévő rendőrautóval Târgu Neamț városában csütörtökön.
szóljon hozzá!