Raed Arafat egy marosvásárhelyi SMURD-eseményen. Archív
Fotó: GálnaZoltán
Közleményben álltak ki Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője mellett a romániai sürgősségi betegellátó rendszer képviselői, azaz a sürgősségi osztályok, a rohammentő-szolgálat (SMURD) és a mentőszolgálat közel százötven illetékese. Az egészségügyi személyzet azt követően fogalmazta meg állásfoglalását, hogy a Colectiv-tragédia kapcsán nemrég nyilvánosságra került videó miatt felmerült Arafat menesztése a DSU éléről.
2019. december 12., 15:562019. december 12., 15:56
Nem csitulnak a kedélyek Raed Arafat körül a Colectiv-tragédia helyszínén készült hatósági felvétel nyilvánosságra kerülése óta. Mivel az említett videó sokak szerint a sürgősségi egységek nem megfelelő munkájáról tett tanúbizonyságot, többen követelték a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) vezetőjének lemondását. A napokban aztán Marcel Vela belügyminiszter kijelentette, hogy a felvételről hamarosan elkészülő jelentés alapján dönti el, maradhat-e Arafat a DSU vezetője vagy sem.
A SMURD alapítójának feltételezett menesztése két részre szakította az országot: az egyik tábor kiáll mellette a romániai sürgősségi betegellátó rendszer kiépítése érdekében tett erőfeszítéseiért, a másik azonban a lemondását követeli a vélt mulasztások miatt. Közben a sürgősségi betegellátó rendszerben dolgozó egészségügyi személyzet is állásfoglalást fogalmazott meg az ügyben, támogatásukról biztosítva Arafatot.
A szerkesztőségünkbe eljuttatott, 141 sürgősségi szakember által aláírt közleményben az orvosok, asszisztensek, kórházmenedzserek és mentőszolgálat-igazgatók kiemelték: a sürgősségi betegellátó rendszer egy stratégiai rendeltetésű összetett struktúra, amelynek működése az egészségügyi tárca, a belügyminisztérium és a helyi hatóságok együttműködésén alapszik. Fő céljuk az életmentés, így
Arra is kitértek, hogy tízből egy romániai szorul évente a mentőszolgálat vagy a rohammentő-szolgálat (SMURD) ellátására, illetve ötből egy lakost látnak el évente a kórházak sürgősségi osztályain. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának évente több mint húsz százaléka szorul sürgősségi ellátásra. Éppen ezért tartják rendkívül fontosnak az immár harminc éve működő rendszer megóvását, amelyet „nem szabad sem elfelejteni, sem elhanyagolni, sem tönkretenni”. Hozzátették, a Raed Arafat által megalkotott sürgősségi betegellátó rendszer a betegek biztonságát és életét helyezi a középpontba. Továbbá emlékeztetik az illetékeseket, hogy
majd felteszik a kérdést: mit tennének a helyére? „Próbálják körülírni, milyen mechanizmusokon keresztül működne a rendszer, amelyet nem értettek meg, és amelyet nem is fognak megérteni, hacsak nem tesznek eleget valamelyik feltételnek a következő kettő közül: vagy a részét képezik, vagy a haszonélvezőivé válnak. Ha nem tudják, akkor tisztelettel kérjük, hagyjanak dolgozni Raed mellett” – fogalmaztak a többoldalas közleményben.
Zárásként arra is kitértek, hogy ha mégis menesztik Raed Arafatot, a betegek veszélyeztetése nélkül tiltakozó akciókkal is alá fogják húzni üzenetüket.
A közleményt az ország számos megyéjének egészségügyi személyzete aláírta, köztük Hargita, Kovászna és Maros megye illetékesei is. Kacsó Jolán, a csíkszeredai kórház sürgősségi betegellátó egységének vezetője megkeresésünkre elmondta, a közös állásfoglalás fő üzenete az, hogy a sürgősségi szakemberek kiállnak Raed Arafat mellett.
„Az ember, a sürgősségi rendszer megálmodója, megtervezője és kialakítója mellett állunk ki. Úgy gondolom, hogy ha menesztenék, az kedvezőtlen hatással lenne a rendszer működésére” – erősítette meg a közleményben kifejtett gondolatokat Kacsó Jolán.
A SMURD létrejöttéről
A SMURD elődjét (akárcsak később magát a szolgálatot) dr. Raed Arafat palesztin származású marosvásárhelyi orvos alapította 1990 szeptemberében a nyugat-európai országokban működő szolgálatok mintájára. Kezdetben a szakember saját autójával szállt ki a balesetekhez, egy Opel Kadettel. Ő vezette az akkor megalapított SMUR-t (ekkor még a D – descarcerare – betű nélkül, mivel nem álltak rendelkezésükre a közúti balesetek során járműbe szorult áldozatok kiszabadítására szolgáló eszközök). A szolgálat 1991-ben, németországi adományként kapta meg első mentőautóját, majd októberben a Maros Megyei Tűzoltóság fennhatósága alá került – utóbbi biztosította a sofőröket, mivel addig az orvosi egyetem tanulói vezették a járműveket. 1993-ban nagy-britanniai segítséggel létrehoztak a SMUR számára egy újraélesztésre alkalmas szobát, aminek köszönhetően az akkori Maros Megyei Kórház sürgősségi osztályán az elhalálozási arányt sikerült a felére csökkenteni. Még ebben az évben a szolgálat kiegészült a D betűvel is, miután Skóciából adományként megkapták az első olyan járművet, amely fel volt szerelve az autóba szorult személyek kiszabadításához szükséges eszközökkel. 1998-ban mentőcsónakkal és Románia legfelszereltebb mentőautójával bővült a szolgálat járműparkja, majd egy évvel később egy helikopterrel is. Jelenleg a marosvásárhelyi mintára az ország összes megyéjében működik rohammentő-szolgálat. (Fancsali Attila)
Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két órával megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát, az óraadó tanárok óraszáma pedig csökkenni fog.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.
Negyvenhat eltűnt esetet tartanak nyilván Hargita megyében, közülük több mint a fele kiskorú, és jelentős arányban lányok. Minden eltűnést lehetséges bűncselekményként kezel a rendőrség.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Daniel David csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások.
A kormány deficitcsökkentő intézkedései részeként növelni fogja szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díját.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Az alkotmánybíróság ügyvivő elnöke csütörtökön pontosítani kívánta, hogy a mandátuma végéhez közeledő három alkotmánybíró egyike sem kért vagy kapott semmilyen juttatást.
Közúti balesethez riasztották a tűzoltókat a Maros megyei Libánfalva térségében, ahol egy személygépkocsi lesodródott az úttestről. A balesetben egy személy megsérült.
Közvitára bocsátotta csütörtökön a honlapján a pénzügyminisztérium az idei deficitcsökkentő intézkedések első csomagját tartalmazó törvénytervezetet.
szóljon hozzá!