
Raed Arafat egy marosvásárhelyi SMURD-eseményen. Archív
Fotó: GálnaZoltán
Közleményben álltak ki Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője mellett a romániai sürgősségi betegellátó rendszer képviselői, azaz a sürgősségi osztályok, a rohammentő-szolgálat (SMURD) és a mentőszolgálat közel százötven illetékese. Az egészségügyi személyzet azt követően fogalmazta meg állásfoglalását, hogy a Colectiv-tragédia kapcsán nemrég nyilvánosságra került videó miatt felmerült Arafat menesztése a DSU éléről.
2019. december 12., 15:562019. december 12., 15:56
Nem csitulnak a kedélyek Raed Arafat körül a Colectiv-tragédia helyszínén készült hatósági felvétel nyilvánosságra kerülése óta. Mivel az említett videó sokak szerint a sürgősségi egységek nem megfelelő munkájáról tett tanúbizonyságot, többen követelték a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) vezetőjének lemondását. A napokban aztán Marcel Vela belügyminiszter kijelentette, hogy a felvételről hamarosan elkészülő jelentés alapján dönti el, maradhat-e Arafat a DSU vezetője vagy sem.
A SMURD alapítójának feltételezett menesztése két részre szakította az országot: az egyik tábor kiáll mellette a romániai sürgősségi betegellátó rendszer kiépítése érdekében tett erőfeszítéseiért, a másik azonban a lemondását követeli a vélt mulasztások miatt. Közben a sürgősségi betegellátó rendszerben dolgozó egészségügyi személyzet is állásfoglalást fogalmazott meg az ügyben, támogatásukról biztosítva Arafatot.
A szerkesztőségünkbe eljuttatott, 141 sürgősségi szakember által aláírt közleményben az orvosok, asszisztensek, kórházmenedzserek és mentőszolgálat-igazgatók kiemelték: a sürgősségi betegellátó rendszer egy stratégiai rendeltetésű összetett struktúra, amelynek működése az egészségügyi tárca, a belügyminisztérium és a helyi hatóságok együttműködésén alapszik. Fő céljuk az életmentés, így
Arra is kitértek, hogy tízből egy romániai szorul évente a mentőszolgálat vagy a rohammentő-szolgálat (SMURD) ellátására, illetve ötből egy lakost látnak el évente a kórházak sürgősségi osztályain. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának évente több mint húsz százaléka szorul sürgősségi ellátásra. Éppen ezért tartják rendkívül fontosnak az immár harminc éve működő rendszer megóvását, amelyet „nem szabad sem elfelejteni, sem elhanyagolni, sem tönkretenni”. Hozzátették, a Raed Arafat által megalkotott sürgősségi betegellátó rendszer a betegek biztonságát és életét helyezi a középpontba. Továbbá emlékeztetik az illetékeseket, hogy
majd felteszik a kérdést: mit tennének a helyére? „Próbálják körülírni, milyen mechanizmusokon keresztül működne a rendszer, amelyet nem értettek meg, és amelyet nem is fognak megérteni, hacsak nem tesznek eleget valamelyik feltételnek a következő kettő közül: vagy a részét képezik, vagy a haszonélvezőivé válnak. Ha nem tudják, akkor tisztelettel kérjük, hagyjanak dolgozni Raed mellett” – fogalmaztak a többoldalas közleményben.
Zárásként arra is kitértek, hogy ha mégis menesztik Raed Arafatot, a betegek veszélyeztetése nélkül tiltakozó akciókkal is alá fogják húzni üzenetüket.
A közleményt az ország számos megyéjének egészségügyi személyzete aláírta, köztük Hargita, Kovászna és Maros megye illetékesei is. Kacsó Jolán, a csíkszeredai kórház sürgősségi betegellátó egységének vezetője megkeresésünkre elmondta, a közös állásfoglalás fő üzenete az, hogy a sürgősségi szakemberek kiállnak Raed Arafat mellett.
„Az ember, a sürgősségi rendszer megálmodója, megtervezője és kialakítója mellett állunk ki. Úgy gondolom, hogy ha menesztenék, az kedvezőtlen hatással lenne a rendszer működésére” – erősítette meg a közleményben kifejtett gondolatokat Kacsó Jolán.
A SMURD létrejöttéről
A SMURD elődjét (akárcsak később magát a szolgálatot) dr. Raed Arafat palesztin származású marosvásárhelyi orvos alapította 1990 szeptemberében a nyugat-európai országokban működő szolgálatok mintájára. Kezdetben a szakember saját autójával szállt ki a balesetekhez, egy Opel Kadettel. Ő vezette az akkor megalapított SMUR-t (ekkor még a D – descarcerare – betű nélkül, mivel nem álltak rendelkezésükre a közúti balesetek során járműbe szorult áldozatok kiszabadítására szolgáló eszközök). A szolgálat 1991-ben, németországi adományként kapta meg első mentőautóját, majd októberben a Maros Megyei Tűzoltóság fennhatósága alá került – utóbbi biztosította a sofőröket, mivel addig az orvosi egyetem tanulói vezették a járműveket. 1993-ban nagy-britanniai segítséggel létrehoztak a SMUR számára egy újraélesztésre alkalmas szobát, aminek köszönhetően az akkori Maros Megyei Kórház sürgősségi osztályán az elhalálozási arányt sikerült a felére csökkenteni. Még ebben az évben a szolgálat kiegészült a D betűvel is, miután Skóciából adományként megkapták az első olyan járművet, amely fel volt szerelve az autóba szorult személyek kiszabadításához szükséges eszközökkel. 1998-ban mentőcsónakkal és Románia legfelszereltebb mentőautójával bővült a szolgálat járműparkja, majd egy évvel később egy helikopterrel is. Jelenleg a marosvásárhelyi mintára az ország összes megyéjében működik rohammentő-szolgálat. (Fancsali Attila)
Újabb történelmi mélypontra került hétfőn a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 5,81 banis (1,1 százalékos) emelkedést jelent a csütörtöki 5,1417 lejhez képest.
A május 1-jei hosszú hétvégén több mint 37 ezer bírságot szabott ki a rendőrség, összesen mintegy 16,5 millió lej értékben.
Jelentős felmelegedéssel indul május első hete, az elmúlt napok szokatlanul hideg időjárását az átlagosnál melegebb napok követik. Az ország egyes részein a hőmérséklet a 30 fokot is elérheti, csapadékra pedig csak a hét második felében számíthatunk.
Jókora büntetést kapott az a sofőr, akit helikopterből figyeltek, amint figyelmen kívül hagyja a közlekedési szabályokat.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek az erdélyi Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MApN).
Néhány százan gyűltek össze vasárnap este a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren az Ilie Bolojan melletti szimpátiatüntetésen.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
Csaknem duplájával haladta meg a megengedett sebességet egy autós az A1-es autópályán, ráadásul a jogosítványa is le volt járva. Az ellenőrzések során több szabálytalan sofőrt is lefüleltek a rendőrök, a kiszabott bírságok értéke 40 ezer lejre rúg.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 12 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben, mindössze 64 kilométerre Sepsiszentgyörgytől.
Több mint 140 alkohol vagy drog hatása alatt vezető sofőrt füleltek le a rendőrök szombat éjjel, egy átfogó ellenőrző akció keretein belül.
szóljon hozzá!