Hirdetés
Hirdetés

Salátatörvény: elment a levesbe a tanügynek tett kormányígéretek egy része

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Noha az általános sztrájkba torkolló 2023-as tiltakozások felfüggesztésének a feltétele volt a két részletben történő fizetésemelés, a bérek befagyasztása miatt valószínűleg búcsút mondhatnak az ágazatban dolgozók az idénre beígért béremelésnek.

Széchely István

2025. január 09., 21:202025. január 09., 21:20

Érzékenyen érintette a teljes köz- és költségvetési szférát az új kormány által elfogadott, a költségvetési kiadások csökkentését célzó intézkedéscsomag – azaz a salátatörvény – híre, az oktatási rendszer esetében azonban ez túlmutat az új évre vonatkozó megszorításokon.

A tanügyben dolgozók ugyanis azt az ígéretet kapták a kormánytól a bérekkel kapcsolatos elégedetlenségek miatt 2023 májusában kirobbant, négy hétig tartó általános sztrájk során, hogy az állam két részletben – 2024-ben és 2025-ben – megnöveli béreiket. Az idei béremelési részlettől azonban valószínűleg búcsút vehetnek az oktatási rendszerben dolgozók.

Hirdetés

A bérek befagyasztása a legfőbb probléma

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége még a salátatörvény elfogadása előtt átiratot küldött a kormánynak, elégedetlenségét fejezve ki a bérek befagyasztási terve miatt, valamint az üdülési jegyek értékének a megvágásával kapcsolatban. Ez a két fő probléma, ezek közül is leginkább a bérek befagyasztása – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetőjétől.

„Ugye, volt egy kormányígéret a sztrájk felfüggesztésére vonatkozóan. Az volt a feltétel, hogy

Idézet
akkor függesztjük fel a sztrájkot, ha elérjük azt a bérszintet, amit ők megígértek. A mai fizetéshez képest ez egy jó 15 százalékkal több kéne legyen”

– mondta a szakszervezet képviselője.

A béremelésre vonatkozó akkori kormányígéretnek csak a fele teljesült. 2024 elejétől ugyanis mintegy 20 százalékkal nőtt az oktatásban dolgozók fizetése, a második – aktuális értékekkel számolva mintegy 15 százalékos fizetésemelés – e hónaptól lett volna esedékes. A bérek befagyasztása miatt azonban erre nem kerülhet sor. Az üdülési jegyek értékének a megvágása miatt is elégedetlen a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége.

Nem valószínű egy újabb általános sztrájk kirobbanása

Mindezek ellenére Molnár Zoltán nem hiszi, hogy ismét sztrájk robbanhat ki az oktatási rendszerben. Óriásit csökkent az elégedetlenség az oktatási rendszerben,

vannak, akik nagyon meg vannak elégedve a fizetéssel, így nem valószínű, hogy kellően nagy arányban támogatnák a sztrájkot a tanügyi alkalmazottak

– válaszolta kérdésünkre az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy sor kerülhet enyhébb tiltakozási akciókra, például bukaresti felvonulásokra, az új intézkedéscsomag miatt. Ilyen döntés még nem született, a szakszervezetnél még a napokban is zajlanak megbeszélések a megszorítások témájával kapcsolatban.

Van egy jó hír is

További problémát jelent az oktatási rendszerben az is, hogy a pedagógusok ingázási költségeinek a megtérítésével is gondok vannak, igaz, ez utóbbi nem a salátatörvény következménye. Egy új törvény ugyanis ennek a költségnek a terhét átruházza az önkormányzatokról az oktatási minisztériumra, csakhogy a jogszabály bevezetését halasztgatják, egyes önkormányzatoknál azonban már nemigen akarnak fizetni, noha az új törvény érvénybe lépéséig ez kötelességük lenne.

Van viszont egy jó hír is, aminek örülhetnek az oktatási rendszerben dolgozók, tudtuk meg Molnár Zoltántól.

Nem törlik el ugyanis az oktatási rendszerben a 2023-as általános sztrájk során a tiltakozók által kiharcolt prémiumot,

amelyet szakmai képzésekre, eszközvásárlásra fordíthatnak az ágazatban dolgozók. A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet tagjai 1500, a kisegítő személyzet tagjai 500 lejt kapnak e célra évente. Az az oka annak, hogy megmarad ez a prémium, hogy ezt nem állami, hanem európai uniós forrásokból finanszírozzák – mondta el Molnár Zoltán.

1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 11., hétfő

PSD-RMDSZ kisebbségi kormány is szóba jöhet Sorin Grindeanu szerint

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy inkább egy stabil, mintsem vészmegoldásként gyorsan összerakott kormányt szeretne, még akkor is, ha ez egy héttel meghosszabbítja a tárgyalásokat.

PSD-RMDSZ kisebbségi kormány is szóba jöhet Sorin Grindeanu szerint
Hirdetés
2026. május 11., hétfő

Politikusa szerint a PSD elfogadna egy technokrata miniszterelnököt is

Daniel Zamfir hétfőn kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) kész vállalni a kormányzást akár saját miniszterelnökkel, akár egy másik koalíciós párt által jelölt kormányfővel, de egy technokrata miniszterelnök lehetőségét sem zárja ki.

Politikusa szerint a PSD elfogadna egy technokrata miniszterelnököt is
2026. május 11., hétfő

Pogány Induló lesz a Besúgó-sorozat készítője új filmjének főszereplője

Pogány Induló, azaz Szirmai Marcell alakítja az Egyke, Szentgyörgyi Bálint első mozifilmje címszerepét. A besúgó című sorozattal ismertté vált rendező alkotása a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával készül.

Pogány Induló lesz a Besúgó-sorozat készítője új filmjének főszereplője
2026. május 11., hétfő

Az új egészségügyi miniszter tanácsadója lesz a Nobel-díjas Karikó Katalin

Alapvetően más szemléletet és évente 500 milliárd forint pluszforrást ígért az egészségügyben Hegedűs Zsolt, leendő egészségügyi miniszter az Országgyűlés egészségügyi bizottságában. Ugyanakkor Karikó Katalint felkérte tanácsadójának.

Az új egészségügyi miniszter tanácsadója lesz a Nobel-díjas Karikó Katalin
Hirdetés
2026. május 11., hétfő

Tarr Zoltán azt ígéri, hogy módosítani fogják a magyar választási törvény nemzetiségekre vonatkozó részét

A választási törvény nemzetiségekre vonatkozó részének módosítását, valamint a nemzetiségi oktatás támogatását ígérte Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa kinevezése előtti meghallgatásán.

Tarr Zoltán azt ígéri, hogy módosítani fogják a magyar választási törvény nemzetiségekre vonatkozó részét
2026. május 11., hétfő

Mérséklik az alintézmények kiadásait, de 73 millió lej jut beruházásokra Székelyudvarhelyen

Elfogadták hétfőn Székelyudvarhely költségvetését. Az önkormányzat 73 millió lejt fordít beruházásokra, miközben a működési költségeket és az alintézmények kiadásait igyekeztek mérsékelni. Rossz hír, hogy leépítésekre is számítani kell.

Mérséklik az alintézmények kiadásait, de 73 millió lej jut beruházásokra Székelyudvarhelyen
2026. május 11., hétfő

Politikai források: az RMDSZ-szel is egyeztet a parlamentben a PSD

Egy új parlamenti többség kialakításáról egyeztet hétfőn a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu az RMDSZ-szel, a nemzeti kisebbségek frakciójával és a függetlenekkel. Politikai források szerint a találkozót a parlamentben tartják.

Politikai források: az RMDSZ-szel is egyeztet a parlamentben a PSD
Hirdetés
2026. május 11., hétfő

Nem tart sokáig a napsütés – újabb lehűlés és csapadékos időszak következik

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn kiadott figyelmeztető előrejelzése szerint záporok és viharos szél várható a Bánságban, Körösvidéken, Olténiában, Máramarosban, Erdély nyugati részén, illetve Munténia nyugati és északi térségeiben.

Nem tart sokáig a napsütés – újabb lehűlés és csapadékos időszak következik
2026. május 11., hétfő

Elkezdődött a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása

Elkezdődött hétfőn a leendő Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása. A bizottsági struktúrát az Országgyűlés szombati alakuló ülésén fogadták el a képviselők. A miniszterek kedden tehetnek esküt a parlamentben.

Elkezdődött a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása
2026. május 11., hétfő

Átlagban 60-90 nap alatt adnak el egy lakást Romániában

A romániai lakóingatlanokat a piacra kerülésüktől számítva 60-90 nap alatt adják el, míg Németországban 97 nap, Bulgáriában 96 nap, Spanyolországban pedig 148 nap a lakások átlagos eladási ideje – derül ki egy nemrég közzétett jelentésből.

Átlagban 60-90 nap alatt adnak el egy lakást Romániában
Hirdetés