Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Noha az általános sztrájkba torkolló 2023-as tiltakozások felfüggesztésének a feltétele volt a két részletben történő fizetésemelés, a bérek befagyasztása miatt valószínűleg búcsút mondhatnak az ágazatban dolgozók az idénre beígért béremelésnek.
2025. január 09., 21:202025. január 09., 21:20
Érzékenyen érintette a teljes köz- és költségvetési szférát az új kormány által elfogadott, a költségvetési kiadások csökkentését célzó intézkedéscsomag – azaz a salátatörvény – híre, az oktatási rendszer esetében azonban ez túlmutat az új évre vonatkozó megszorításokon.
A tanügyben dolgozók ugyanis azt az ígéretet kapták a kormánytól a bérekkel kapcsolatos elégedetlenségek miatt 2023 májusában kirobbant, négy hétig tartó általános sztrájk során, hogy az állam két részletben – 2024-ben és 2025-ben – megnöveli béreiket. Az idei béremelési részlettől azonban valószínűleg búcsút vehetnek az oktatási rendszerben dolgozók.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége még a salátatörvény elfogadása előtt átiratot küldött a kormánynak, elégedetlenségét fejezve ki a bérek befagyasztási terve miatt, valamint az üdülési jegyek értékének a megvágásával kapcsolatban. Ez a két fő probléma, ezek közül is leginkább a bérek befagyasztása – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetőjétől.
„Ugye, volt egy kormányígéret a sztrájk felfüggesztésére vonatkozóan. Az volt a feltétel, hogy
– mondta a szakszervezet képviselője.
A béremelésre vonatkozó akkori kormányígéretnek csak a fele teljesült. 2024 elejétől ugyanis mintegy 20 százalékkal nőtt az oktatásban dolgozók fizetése, a második – aktuális értékekkel számolva mintegy 15 százalékos fizetésemelés – e hónaptól lett volna esedékes. A bérek befagyasztása miatt azonban erre nem kerülhet sor. Az üdülési jegyek értékének a megvágása miatt is elégedetlen a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége.
Mindezek ellenére Molnár Zoltán nem hiszi, hogy ismét sztrájk robbanhat ki az oktatási rendszerben. Óriásit csökkent az elégedetlenség az oktatási rendszerben,
– válaszolta kérdésünkre az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy sor kerülhet enyhébb tiltakozási akciókra, például bukaresti felvonulásokra, az új intézkedéscsomag miatt. Ilyen döntés még nem született, a szakszervezetnél még a napokban is zajlanak megbeszélések a megszorítások témájával kapcsolatban.
További problémát jelent az oktatási rendszerben az is, hogy a pedagógusok ingázási költségeinek a megtérítésével is gondok vannak, igaz, ez utóbbi nem a salátatörvény következménye. Egy új törvény ugyanis ennek a költségnek a terhét átruházza az önkormányzatokról az oktatási minisztériumra, csakhogy a jogszabály bevezetését halasztgatják, egyes önkormányzatoknál azonban már nemigen akarnak fizetni, noha az új törvény érvénybe lépéséig ez kötelességük lenne.
Van viszont egy jó hír is, aminek örülhetnek az oktatási rendszerben dolgozók, tudtuk meg Molnár Zoltántól.
amelyet szakmai képzésekre, eszközvásárlásra fordíthatnak az ágazatban dolgozók. A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet tagjai 1500, a kisegítő személyzet tagjai 500 lejt kapnak e célra évente. Az az oka annak, hogy megmarad ez a prémium, hogy ezt nem állami, hanem európai uniós forrásokból finanszírozzák – mondta el Molnár Zoltán.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
1 hozzászólás