Hirdetés
Hirdetés

Salátatörvény: elment a levesbe a tanügynek tett kormányígéretek egy része

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Noha az általános sztrájkba torkolló 2023-as tiltakozások felfüggesztésének a feltétele volt a két részletben történő fizetésemelés, a bérek befagyasztása miatt valószínűleg búcsút mondhatnak az ágazatban dolgozók az idénre beígért béremelésnek.

Széchely István

2025. január 09., 21:202025. január 09., 21:20

Érzékenyen érintette a teljes köz- és költségvetési szférát az új kormány által elfogadott, a költségvetési kiadások csökkentését célzó intézkedéscsomag – azaz a salátatörvény – híre, az oktatási rendszer esetében azonban ez túlmutat az új évre vonatkozó megszorításokon.

A tanügyben dolgozók ugyanis azt az ígéretet kapták a kormánytól a bérekkel kapcsolatos elégedetlenségek miatt 2023 májusában kirobbant, négy hétig tartó általános sztrájk során, hogy az állam két részletben – 2024-ben és 2025-ben – megnöveli béreiket. Az idei béremelési részlettől azonban valószínűleg búcsút vehetnek az oktatási rendszerben dolgozók.

Hirdetés

A bérek befagyasztása a legfőbb probléma

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége még a salátatörvény elfogadása előtt átiratot küldött a kormánynak, elégedetlenségét fejezve ki a bérek befagyasztási terve miatt, valamint az üdülési jegyek értékének a megvágásával kapcsolatban. Ez a két fő probléma, ezek közül is leginkább a bérek befagyasztása – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetőjétől.

„Ugye, volt egy kormányígéret a sztrájk felfüggesztésére vonatkozóan. Az volt a feltétel, hogy

Idézet
akkor függesztjük fel a sztrájkot, ha elérjük azt a bérszintet, amit ők megígértek. A mai fizetéshez képest ez egy jó 15 százalékkal több kéne legyen”

– mondta a szakszervezet képviselője.

A béremelésre vonatkozó akkori kormányígéretnek csak a fele teljesült. 2024 elejétől ugyanis mintegy 20 százalékkal nőtt az oktatásban dolgozók fizetése, a második – aktuális értékekkel számolva mintegy 15 százalékos fizetésemelés – e hónaptól lett volna esedékes. A bérek befagyasztása miatt azonban erre nem kerülhet sor. Az üdülési jegyek értékének a megvágása miatt is elégedetlen a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége.

Nem valószínű egy újabb általános sztrájk kirobbanása

Mindezek ellenére Molnár Zoltán nem hiszi, hogy ismét sztrájk robbanhat ki az oktatási rendszerben. Óriásit csökkent az elégedetlenség az oktatási rendszerben,

vannak, akik nagyon meg vannak elégedve a fizetéssel, így nem valószínű, hogy kellően nagy arányban támogatnák a sztrájkot a tanügyi alkalmazottak

– válaszolta kérdésünkre az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy sor kerülhet enyhébb tiltakozási akciókra, például bukaresti felvonulásokra, az új intézkedéscsomag miatt. Ilyen döntés még nem született, a szakszervezetnél még a napokban is zajlanak megbeszélések a megszorítások témájával kapcsolatban.

Van egy jó hír is

További problémát jelent az oktatási rendszerben az is, hogy a pedagógusok ingázási költségeinek a megtérítésével is gondok vannak, igaz, ez utóbbi nem a salátatörvény következménye. Egy új törvény ugyanis ennek a költségnek a terhét átruházza az önkormányzatokról az oktatási minisztériumra, csakhogy a jogszabály bevezetését halasztgatják, egyes önkormányzatoknál azonban már nemigen akarnak fizetni, noha az új törvény érvénybe lépéséig ez kötelességük lenne.

Van viszont egy jó hír is, aminek örülhetnek az oktatási rendszerben dolgozók, tudtuk meg Molnár Zoltántól.

Nem törlik el ugyanis az oktatási rendszerben a 2023-as általános sztrájk során a tiltakozók által kiharcolt prémiumot,

amelyet szakmai képzésekre, eszközvásárlásra fordíthatnak az ágazatban dolgozók. A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet tagjai 1500, a kisegítő személyzet tagjai 500 lejt kapnak e célra évente. Az az oka annak, hogy megmarad ez a prémium, hogy ezt nem állami, hanem európai uniós forrásokból finanszírozzák – mondta el Molnár Zoltán.


Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 21., péntek

Miklós Zoltán lett a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke

Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének péntek esti tisztújító küldöttgyűlésén a szövetség stratégiai igazgatójává kinevezett és az elnöki tisztségből távozó Antal Árpád helyére Miklós Zoltán parlamenti képviselőt választották meg.

Miklós Zoltán lett a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke
Hirdetés
2025. november 21., péntek

Felmerült a lehetősége annak, hogy a parlamenti képviselők havi költségkerete is tíz százalékkal csökkenjen

Ilie Bolojan pénteken a közigazgatási kiadások csökkentését célzó törvénycsomag-tervezet elfogadását szorgalmazta, megemlítve, nem hiszi, hogy „bármi is történne”, ha például a parlamenti képviselők havi költségkeretét 10 százalékkal csökkentenék.

Felmerült a lehetősége annak, hogy a parlamenti képviselők havi költségkerete is tíz százalékkal csökkenjen
2025. november 21., péntek

Hétfőn véglegesíti a kormány a nyugdíj és az állami fizetés halmozását szabályozó törvénytervezetet

Legkésőbb hétfőn véglegesíti a kormány a nyugdíj és az állami fizetés halmozását szabályozó törvénytervezetet – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.

Hétfőn véglegesíti a kormány a nyugdíj és az állami fizetés halmozását szabályozó törvénytervezetet
2025. november 21., péntek

Logikai bukfencnek tartja az EMSZ a gyergyószentmiklósi polgármester belépését az RMDSZ-be

Szószegéssel vádolja az RMDSZ-be belépni készülő Nagy Zoltánt, Gyergyószentmiklós polgármesterét az EMSZ gyergyószentmiklósi szervezete. Szerintük ez a lépés már egy ideje várható volt.

Logikai bukfencnek tartja az EMSZ a gyergyószentmiklósi polgármester belépését az RMDSZ-be
Hirdetés
2025. november 21., péntek

A Hidegvölgy környékén találták meg a Marosszentgyörgyről eltűnt lányt

Még egy kiskorú eltűnését jelentették Maros megyében pénteken. A 15 éves lány csütörtökön önként távozott marosszentgyörgyi otthonából, és azóta sem tért vissza.

A Hidegvölgy környékén találták meg a Marosszentgyörgyről eltűnt lányt
2025. november 21., péntek

Nem először vezetett jogosítvány nélkül, most ismét lebukott

Jogosítvány nélküli vezetés miatt vett őrizetbe a Maros megyei rendőrség egy 26 éves férfit a repülőtér környékén pénteken.

Nem először vezetett jogosítvány nélkül, most ismét lebukott
2025. november 21., péntek

Az Ady negyed környékén találták meg az eltűnt lányt

Egy marosvásárhelyi férfi jelentette be a rendőrségen pénteken, hogy 12 éves lánya, Oltean Ana Teodora november 20-án, este 23 óra körül önként távozott otthonról, és azóta nem tért vissza. A lányt péntek este az Ady negyed környékén találták meg.

Az Ady negyed környékén találták meg az eltűnt lányt
Hirdetés
2025. november 21., péntek

13 éves nagyernyei lányt keres a rendőrség

Pénteken eltűnt egy 13 éves kislány Maros megyében, Nagyernyéről. A lány 11 óra 30 perc körül önként távozott otthonából, és azóta nem tért vissza. A szülei a rendőrség segítségét kérik.

13 éves nagyernyei lányt keres a rendőrség
2025. november 21., péntek

Be kell zárni a menthetetlen állami vállalatokat a miniszterelnök szerint

Be kell zárni azokat az állami vállalatokat, amelyeket már nem lehet megmenteni; listájukat hamarosan közzéteszi a kormány – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.

Be kell zárni a menthetetlen állami vállalatokat a miniszterelnök szerint
2025. november 21., péntek

Sűrű köd telepedett a Csíki-medencére

Hargita megye több településén sűrű köd szállt le péntek estére. Néhol akár ötven méter alá csökkenhet a látótávolság.

Sűrű köd telepedett a Csíki-medencére
Sűrű köd telepedett a Csíki-medencére
2025. november 21., péntek

Sűrű köd telepedett a Csíki-medencére

Hirdetés