Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Noha az általános sztrájkba torkolló 2023-as tiltakozások felfüggesztésének a feltétele volt a két részletben történő fizetésemelés, a bérek befagyasztása miatt valószínűleg búcsút mondhatnak az ágazatban dolgozók az idénre beígért béremelésnek.
2025. január 09., 21:202025. január 09., 21:20
Érzékenyen érintette a teljes köz- és költségvetési szférát az új kormány által elfogadott, a költségvetési kiadások csökkentését célzó intézkedéscsomag – azaz a salátatörvény – híre, az oktatási rendszer esetében azonban ez túlmutat az új évre vonatkozó megszorításokon.
A tanügyben dolgozók ugyanis azt az ígéretet kapták a kormánytól a bérekkel kapcsolatos elégedetlenségek miatt 2023 májusában kirobbant, négy hétig tartó általános sztrájk során, hogy az állam két részletben – 2024-ben és 2025-ben – megnöveli béreiket. Az idei béremelési részlettől azonban valószínűleg búcsút vehetnek az oktatási rendszerben dolgozók.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége még a salátatörvény elfogadása előtt átiratot küldött a kormánynak, elégedetlenségét fejezve ki a bérek befagyasztási terve miatt, valamint az üdülési jegyek értékének a megvágásával kapcsolatban. Ez a két fő probléma, ezek közül is leginkább a bérek befagyasztása – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetőjétől.
„Ugye, volt egy kormányígéret a sztrájk felfüggesztésére vonatkozóan. Az volt a feltétel, hogy
– mondta a szakszervezet képviselője.
A béremelésre vonatkozó akkori kormányígéretnek csak a fele teljesült. 2024 elejétől ugyanis mintegy 20 százalékkal nőtt az oktatásban dolgozók fizetése, a második – aktuális értékekkel számolva mintegy 15 százalékos fizetésemelés – e hónaptól lett volna esedékes. A bérek befagyasztása miatt azonban erre nem kerülhet sor. Az üdülési jegyek értékének a megvágása miatt is elégedetlen a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége.
Mindezek ellenére Molnár Zoltán nem hiszi, hogy ismét sztrájk robbanhat ki az oktatási rendszerben. Óriásit csökkent az elégedetlenség az oktatási rendszerben,
– válaszolta kérdésünkre az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy sor kerülhet enyhébb tiltakozási akciókra, például bukaresti felvonulásokra, az új intézkedéscsomag miatt. Ilyen döntés még nem született, a szakszervezetnél még a napokban is zajlanak megbeszélések a megszorítások témájával kapcsolatban.
További problémát jelent az oktatási rendszerben az is, hogy a pedagógusok ingázási költségeinek a megtérítésével is gondok vannak, igaz, ez utóbbi nem a salátatörvény következménye. Egy új törvény ugyanis ennek a költségnek a terhét átruházza az önkormányzatokról az oktatási minisztériumra, csakhogy a jogszabály bevezetését halasztgatják, egyes önkormányzatoknál azonban már nemigen akarnak fizetni, noha az új törvény érvénybe lépéséig ez kötelességük lenne.
Van viszont egy jó hír is, aminek örülhetnek az oktatási rendszerben dolgozók, tudtuk meg Molnár Zoltántól.
amelyet szakmai képzésekre, eszközvásárlásra fordíthatnak az ágazatban dolgozók. A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet tagjai 1500, a kisegítő személyzet tagjai 500 lejt kapnak e célra évente. Az az oka annak, hogy megmarad ez a prémium, hogy ezt nem állami, hanem európai uniós forrásokból finanszírozzák – mondta el Molnár Zoltán.
Összesen ezer kilométer és megannyi élmény fért bele az augusztusi hosszú hétvégére tervezett motoros túránkba. Ezúttal északra kalandoztunk: célba vettük a Ráró-hegységet, megkerültük a Radnai-havasokat, megmásztuk a vidék legszebb hágóit.
Nemcsak bemutatták, hanem igyekeztek átadni is a hagyományos kézi aratás csínját-bínját a fiatalabb generációknak szombat délelőtt Csíkszentkirályon.
Szeptember 1-jétől egy online űrlap segítségével jelenthetik a betegek, ha indokolatlanul magánrendelőbe irányítják át őket az állami kórházakból – jelentette be vasárnap Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Első- (sárga jelzésű) és másodfokú árvízkészültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 30 megye folyóvizeire. Hargita megyében másodfokú, Kovászna és Maros megyében elsőfokú riasztás van érvényben.
Az elmúlt 24 órában a belügyi szervek 6067 bevetésen vettek részt az állampolgárok védelmében, a katasztrófavédelem munkatársai 1361 esetben nyújtottak sürgősségi orvosi segítséget, és több mint 700 sofőr jogosítványát vonták be.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Ilie Bolojan miniszterelnök a kormány Facebook-oldalára vasárnap feltett videóüzenetben kijelentette, hogy a következő időszakban új intézkedéscsomagokat fogadnak el az ország reformja érdekében.
Záporok és zivatarok vetnek véget a nyári melegnek vasárnap déltől kezdődően az ország nagy részében. A székelyföldi megyékre első- és másodfokú riasztásokat adtak ki fokozott légköri instabilitás és jelentős mennyiségű csapadék miatt.
Oroszországnak világosan el kell köteleznie magát a béke útján, és le kell állítani a civilek és a civil infrastruktúra elleni támadásokat – hangsúlyozta szombat este Nicușor Dan államfő az alaszkai csúcstalálkozóra reagálva.
Megfulladt egy 35 éves férfi a román tengerparton található Jupiter üdülőhely közelében szombaton, miután a vízbe ugrott, hogy kimentsen két veszélyben levő gyermeket. A kiskorúakat ugyan sikerült a partra hoznia, de az életével fizetett érte.
1 hozzászólás