Hirdetés
Hirdetés

Salátatörvény: elment a levesbe a tanügynek tett kormányígéretek egy része

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Noha az általános sztrájkba torkolló 2023-as tiltakozások felfüggesztésének a feltétele volt a két részletben történő fizetésemelés, a bérek befagyasztása miatt valószínűleg búcsút mondhatnak az ágazatban dolgozók az idénre beígért béremelésnek.

Széchely István

2025. január 09., 21:202025. január 09., 21:20

Érzékenyen érintette a teljes köz- és költségvetési szférát az új kormány által elfogadott, a költségvetési kiadások csökkentését célzó intézkedéscsomag – azaz a salátatörvény – híre, az oktatási rendszer esetében azonban ez túlmutat az új évre vonatkozó megszorításokon.

A tanügyben dolgozók ugyanis azt az ígéretet kapták a kormánytól a bérekkel kapcsolatos elégedetlenségek miatt 2023 májusában kirobbant, négy hétig tartó általános sztrájk során, hogy az állam két részletben – 2024-ben és 2025-ben – megnöveli béreiket. Az idei béremelési részlettől azonban valószínűleg búcsút vehetnek az oktatási rendszerben dolgozók.

Hirdetés

A bérek befagyasztása a legfőbb probléma

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége még a salátatörvény elfogadása előtt átiratot küldött a kormánynak, elégedetlenségét fejezve ki a bérek befagyasztási terve miatt, valamint az üdülési jegyek értékének a megvágásával kapcsolatban. Ez a két fő probléma, ezek közül is leginkább a bérek befagyasztása – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetőjétől.

„Ugye, volt egy kormányígéret a sztrájk felfüggesztésére vonatkozóan. Az volt a feltétel, hogy

Idézet
akkor függesztjük fel a sztrájkot, ha elérjük azt a bérszintet, amit ők megígértek. A mai fizetéshez képest ez egy jó 15 százalékkal több kéne legyen”

– mondta a szakszervezet képviselője.

A béremelésre vonatkozó akkori kormányígéretnek csak a fele teljesült. 2024 elejétől ugyanis mintegy 20 százalékkal nőtt az oktatásban dolgozók fizetése, a második – aktuális értékekkel számolva mintegy 15 százalékos fizetésemelés – e hónaptól lett volna esedékes. A bérek befagyasztása miatt azonban erre nem kerülhet sor. Az üdülési jegyek értékének a megvágása miatt is elégedetlen a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége.

Nem valószínű egy újabb általános sztrájk kirobbanása

Mindezek ellenére Molnár Zoltán nem hiszi, hogy ismét sztrájk robbanhat ki az oktatási rendszerben. Óriásit csökkent az elégedetlenség az oktatási rendszerben,

vannak, akik nagyon meg vannak elégedve a fizetéssel, így nem valószínű, hogy kellően nagy arányban támogatnák a sztrájkot a tanügyi alkalmazottak

– válaszolta kérdésünkre az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy sor kerülhet enyhébb tiltakozási akciókra, például bukaresti felvonulásokra, az új intézkedéscsomag miatt. Ilyen döntés még nem született, a szakszervezetnél még a napokban is zajlanak megbeszélések a megszorítások témájával kapcsolatban.

Van egy jó hír is

További problémát jelent az oktatási rendszerben az is, hogy a pedagógusok ingázási költségeinek a megtérítésével is gondok vannak, igaz, ez utóbbi nem a salátatörvény következménye. Egy új törvény ugyanis ennek a költségnek a terhét átruházza az önkormányzatokról az oktatási minisztériumra, csakhogy a jogszabály bevezetését halasztgatják, egyes önkormányzatoknál azonban már nemigen akarnak fizetni, noha az új törvény érvénybe lépéséig ez kötelességük lenne.

Van viszont egy jó hír is, aminek örülhetnek az oktatási rendszerben dolgozók, tudtuk meg Molnár Zoltántól.

Nem törlik el ugyanis az oktatási rendszerben a 2023-as általános sztrájk során a tiltakozók által kiharcolt prémiumot,

amelyet szakmai képzésekre, eszközvásárlásra fordíthatnak az ágazatban dolgozók. A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet tagjai 1500, a kisegítő személyzet tagjai 500 lejt kapnak e célra évente. Az az oka annak, hogy megmarad ez a prémium, hogy ezt nem állami, hanem európai uniós forrásokból finanszírozzák – mondta el Molnár Zoltán.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 25., hétfő

Benyújtotta lemondását Demeter András István kulturális miniszter

A kulturális miniszter benyújtotta lemondását hétfőn, miután nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen trágár hangnemben beszél a Chișinăui Rádió megvásárlásáról.

Benyújtotta lemondását Demeter András István kulturális miniszter
Hirdetés
2026. május 25., hétfő

Saját minisztere lemondását kérte az RMDSZ

Lemondásra szólította fel hétfőn Kelemen Hunor a kulturális minisztert, miután nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen Demeter András István trágár hangnemben beszél a Chișinăui Rádió megvásárlásáról.

Saját minisztere lemondását kérte az RMDSZ
2026. május 25., hétfő

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére
2026. május 25., hétfő

Európa-szerte emelkedett az üzemanyag ára

Az Európai Unióban áprilisban márciushoz képest 7,9 százalékkal nőtt a gázolaj és 2,4 százalékkal a benzin ára – derül ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból.

Európa-szerte emelkedett az üzemanyag ára
Hirdetés
2026. május 25., hétfő

Több ittas sofőr is balesetezett a pünkösdi hétvégén Hargita megyében

A pünkösdi időszak sem tartott vissza néhány sofőrt attól, hogy ittasan üljenek autóba, közülük ketten baleseteztek is – derül ki a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői összesítéséből.

Több ittas sofőr is balesetezett a pünkösdi hétvégén Hargita megyében
2026. május 25., hétfő

Kijutott medveriasztásból bőven az utóbbi időszakban, de már kettővel kevesebb nagyvadtól kell félni

A Hargita megyei csendőrséghez május 22-25. között 26 lakossági bejelentés érkezett lakott területek közelében megjelent medvékről.

Kijutott medveriasztásból bőven az utóbbi időszakban, de már kettővel kevesebb nagyvadtól kell félni
2026. május 25., hétfő

Tömegverekedéshez riasztották a rendőröket Előpatakon

Öt személy sérült meg, közülük kettőt kórházba kellett szállítani, miután tizenegy ember verekedett vasárnap este Előpatakon – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Tömegverekedéshez riasztották a rendőröket Előpatakon
Hirdetés
2026. május 25., hétfő

Kilőtték az embereket félelemben tartó, méhkaptárakat összetörő medvét Farcádban

Öt nap alatt hétszer jelent meg Farcádon a medve, amely ez idő alatt több kaptárt rongált meg a településen lévő méhészetnél, ráadásul a lakókat is félelemben tartotta. Végül vasárnap este kilőtték a fiatal egyedet.

Kilőtték az embereket félelemben tartó, méhkaptárakat összetörő medvét Farcádban
2026. május 25., hétfő

Turisztikai szakember: a vakációs utalványok értékének csökkenése is hozzájárult a pünkösdi foglalások visszaeséséhez

A vakációs utalványok értékének csökkenése és a vásárlóerő csökkenése egyelőre némileg visszafogta a június 1-jei hosszú hétvégére érvényes foglalásokat.

Turisztikai szakember: a vakációs utalványok értékének csökkenése is hozzájárult a pünkösdi foglalások visszaeséséhez
2026. május 25., hétfő

Lakóház gyúlt ki Maroskeresztúron

Lakóháznál csaptak fel a lángok a maroskeresztúri Patak utcában, fennáll a veszélye, hogy egy szomszédos lakóépületre is átterjednek a lángok – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Lakóház gyúlt ki Maroskeresztúron
Lakóház gyúlt ki Maroskeresztúron
2026. május 25., hétfő

Lakóház gyúlt ki Maroskeresztúron

Hirdetés