Hirdetés
Hirdetés

Salátatörvény: elment a levesbe a tanügynek tett kormányígéretek egy része

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Noha az általános sztrájkba torkolló 2023-as tiltakozások felfüggesztésének a feltétele volt a két részletben történő fizetésemelés, a bérek befagyasztása miatt valószínűleg búcsút mondhatnak az ágazatban dolgozók az idénre beígért béremelésnek.

Széchely István

2025. január 09., 21:202025. január 09., 21:20

Érzékenyen érintette a teljes köz- és költségvetési szférát az új kormány által elfogadott, a költségvetési kiadások csökkentését célzó intézkedéscsomag – azaz a salátatörvény – híre, az oktatási rendszer esetében azonban ez túlmutat az új évre vonatkozó megszorításokon.

A tanügyben dolgozók ugyanis azt az ígéretet kapták a kormánytól a bérekkel kapcsolatos elégedetlenségek miatt 2023 májusában kirobbant, négy hétig tartó általános sztrájk során, hogy az állam két részletben – 2024-ben és 2025-ben – megnöveli béreiket. Az idei béremelési részlettől azonban valószínűleg búcsút vehetnek az oktatási rendszerben dolgozók.

Hirdetés

A bérek befagyasztása a legfőbb probléma

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége még a salátatörvény elfogadása előtt átiratot küldött a kormánynak, elégedetlenségét fejezve ki a bérek befagyasztási terve miatt, valamint az üdülési jegyek értékének a megvágásával kapcsolatban. Ez a két fő probléma, ezek közül is leginkább a bérek befagyasztása – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetőjétől.

„Ugye, volt egy kormányígéret a sztrájk felfüggesztésére vonatkozóan. Az volt a feltétel, hogy

Idézet
akkor függesztjük fel a sztrájkot, ha elérjük azt a bérszintet, amit ők megígértek. A mai fizetéshez képest ez egy jó 15 százalékkal több kéne legyen”

– mondta a szakszervezet képviselője.

A béremelésre vonatkozó akkori kormányígéretnek csak a fele teljesült. 2024 elejétől ugyanis mintegy 20 százalékkal nőtt az oktatásban dolgozók fizetése, a második – aktuális értékekkel számolva mintegy 15 százalékos fizetésemelés – e hónaptól lett volna esedékes. A bérek befagyasztása miatt azonban erre nem kerülhet sor. Az üdülési jegyek értékének a megvágása miatt is elégedetlen a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége.

Nem valószínű egy újabb általános sztrájk kirobbanása

Mindezek ellenére Molnár Zoltán nem hiszi, hogy ismét sztrájk robbanhat ki az oktatási rendszerben. Óriásit csökkent az elégedetlenség az oktatási rendszerben,

vannak, akik nagyon meg vannak elégedve a fizetéssel, így nem valószínű, hogy kellően nagy arányban támogatnák a sztrájkot a tanügyi alkalmazottak

– válaszolta kérdésünkre az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy sor kerülhet enyhébb tiltakozási akciókra, például bukaresti felvonulásokra, az új intézkedéscsomag miatt. Ilyen döntés még nem született, a szakszervezetnél még a napokban is zajlanak megbeszélések a megszorítások témájával kapcsolatban.

Van egy jó hír is

További problémát jelent az oktatási rendszerben az is, hogy a pedagógusok ingázási költségeinek a megtérítésével is gondok vannak, igaz, ez utóbbi nem a salátatörvény következménye. Egy új törvény ugyanis ennek a költségnek a terhét átruházza az önkormányzatokról az oktatási minisztériumra, csakhogy a jogszabály bevezetését halasztgatják, egyes önkormányzatoknál azonban már nemigen akarnak fizetni, noha az új törvény érvénybe lépéséig ez kötelességük lenne.

Van viszont egy jó hír is, aminek örülhetnek az oktatási rendszerben dolgozók, tudtuk meg Molnár Zoltántól.

Nem törlik el ugyanis az oktatási rendszerben a 2023-as általános sztrájk során a tiltakozók által kiharcolt prémiumot,

amelyet szakmai képzésekre, eszközvásárlásra fordíthatnak az ágazatban dolgozók. A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet tagjai 1500, a kisegítő személyzet tagjai 500 lejt kapnak e célra évente. Az az oka annak, hogy megmarad ez a prémium, hogy ezt nem állami, hanem európai uniós forrásokból finanszírozzák – mondta el Molnár Zoltán.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 12., szerda

Élő népművészet – kortárs népi kézműves alkotásokat várnak

Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.

Élő népművészet – kortárs népi kézműves alkotásokat várnak
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Ennek is örülni kell: egy hónap alatt 9,88-ról 9,80 százalékra csökkent az infláció

A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Ennek is örülni kell: egy hónap alatt 9,88-ról 9,80 százalékra csökkent az infláció
2025. november 12., szerda

Életmentő beavatkozás: történelmi trombektómiás műtét a csíkszeredai kórházban

Először végeztek trombektómiás műtétet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, amellyel megmentették egy súlyos stroke-ot kapott 71 éves férfi életét. A beavatkozást Mihály István ideggyógyász szakorvos csapata végezte el.

Életmentő beavatkozás: történelmi trombektómiás műtét a csíkszeredai kórházban
2025. november 12., szerda

Több, mint 70 százalékkal drágult az áram az elmúlt egy évben

Az áram drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint.

Több, mint 70 százalékkal drágult az áram az elmúlt egy évben
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Ennyi volt a nettó átlagbér szeptemberben

Szeptemberben augusztushoz képest 56 lejjel, azaz 1 százalékkal 5443 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Ennyi volt a nettó átlagbér szeptemberben
2025. november 12., szerda

Több mint százezer lejre bírságoltak a rendőrök egy nap alatt Hargita megyében

Több mint 170 bírság, 7 bevont jogosítvány és 8 forgalmi engedély – ez a mérlege annak az átfogó közúti ellenőrzésnek, amelyet a Hargita megyei rendőrök tartottak hétfőn a közlekedésbiztonság növelése érdekében.

Több mint százezer lejre bírságoltak a rendőrök egy nap alatt Hargita megyében
2025. november 12., szerda

Felvételi tájékoztató körúton van a Sapientia EMTE – mutatjuk a székelyföldi állomásokat

Közel száz középiskolába látogat el országszerte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem november 10–14. között, hogy a magyar diákoknak bemutassa a 2026-os szakkínálatát, valamint hogy miért érdemes a Sapientiát választani.

Felvételi tájékoztató körúton van a Sapientia EMTE – mutatjuk a székelyföldi állomásokat
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Dominic Fritz: sikerült kompromisszumra jutni a közigazgatási reformról a koalícióban

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz kedd este közölte, hogy sikerült kompromisszumra jutni a helyi közigazgatás reformjáról a koalícióban.

Dominic Fritz: sikerült kompromisszumra jutni a közigazgatási reformról a koalícióban
2025. november 12., szerda

A munkavállalók jövedelmének védelmét követelik – szerdán is tüntetnek Bukarestben a szakszervezetisek

Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) szerdán 10 órától tüntetést szervez a bukaresti kormánypalota előtti téren, amelyet felvonulás követ a parlament melletti Alkotmány térig.

A munkavállalók jövedelmének védelmét követelik – szerdán is tüntetnek Bukarestben a szakszervezetisek
2025. november 11., kedd

Ekkora bírói nyugdíjat tartana észszerűnek a CSM alelnöke

Az utolsó bruttó fizetés 65 százalékának megfelelő bírói nyugdíjat és a nyugdíjkorhatár 15–20 évig tartó fokozatos emelését tartja kívánatosnak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) alelnöke.

Ekkora bírói nyugdíjat tartana észszerűnek a CSM alelnöke
Hirdetés