
Fotó: Volodimir Zelenszkij/Facebook
Radu Magdin külpolitikai elemző szerint Oroszország egyetlen kezdeti vagy „belső fogyasztásra” utólag „újrakalibrált” politikai, katonai vagy stratégiai célját sem érte el az Ukrajna ellen indított háborúban.
2023. február 24., 10:462023. február 24., 10:46
„Oroszország már elszenvedett egy politikai vereséget, amelyből nincs visszaút, és amelyet jelentős háborús veszteségek súlyosbítanak. Moszkva stratégiája közép- és hosszútávon fenntarthatatlan. Minden tekintélyelvű vezető tisztában van azzal, hogy van egy határ, ameddig embereket küldhet a frontvonalba, és van egy határ, ameddig azt állíthatja, hogy az országával szembeni nyugati szankcióknak nincs hatása” – nyilatkozta az elemző az Agerpres hírügynökségnek. Rámutatott arra, hogy
és Vlagyimir Putyin orosz elnök a február 21-i évértékelő beszédében nem helyezett kilátásba újabb katonai műveleteket.
– fogalmazott Magdin. Véleménye szerint egyelőre nem zárhatók ki újabb támadási kísérletek Kijev ellen, de Ukrajna az elmúlt egy évben sokat változott. „Egy jobban felkészült, érettebb országgá vált, amelyik tisztában van azzal, hogy mi forog kockán. Kijev és vezetői példátlan transzatlanti támogatásra és bizalomra tettek szert, amit Joe Biden elnök legutóbbi ukrajnai útja is bizonyít, így
Sőt, a Kreml retorikája ellenére úgy gondolom, hogy ezek már nem tartoznak Oroszország céljai közé ebben a háborúban” – mondta az elemző.
Kifejtette, Ukrajna nyugati támogatása ebben a háborúban egyben „befektetés” is Románia közép- és hosszútávú biztonságába. Annak ellenére ugyanis, hogy a NATO-tagság védelmi garanciát jelent, Oroszország „hibrid hadviselése” szerinte veszélyt jelent az országra. Hozzátette, hogy a NATO egyértelműen a keleti szárny megerősítésére, így Románia biztonságának növelésére is törekszik, és az a folyamat nem fog leállni a következő időszakban.
A Moldovai Köztársaság veszélyeztetettségéről úgy vélekedett: Oroszország már elvesztette a stratégiai befolyását Transznisztriában, de
„Fontos, hogy a chişinăui hatóságoknak sikerült elérni a hibrid veszélyek nemzetközi elismerését, valamint elnyerni a Nyugat pénzügyi, technikai és politikai támogatását a Moldovai Köztársaság stabilizációs erőfeszítéseihez” – tette hozzá.
A fegyverszünet feltételeiről az elemző kijelentette, „Ukrajnán múlik, hogy milyen utat választ ebben a háborúban”. Emlékeztetett arra, hogy a fegyverszünet Kijev számára a jelenlegi status quo elfogadását is jelentheti, ami nem értelmezhető győzelemként. „Ugyanakkor Oroszország szándékai egy ilyen forgatókönyv esetén könnyen kitalálhatók: csak időt nyerne a megszállt területeken az ellenőrzés megszilárdítására és a katonai erőgyűjtésre, ami ismét nem hozná közelebb Ukrajnát a győzelemhez” – tette hozzá Magdin.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
szóljon hozzá!