
Fotó: Volodimir Zelenszkij/Facebook
Radu Magdin külpolitikai elemző szerint Oroszország egyetlen kezdeti vagy „belső fogyasztásra” utólag „újrakalibrált” politikai, katonai vagy stratégiai célját sem érte el az Ukrajna ellen indított háborúban.
2023. február 24., 10:462023. február 24., 10:46
„Oroszország már elszenvedett egy politikai vereséget, amelyből nincs visszaút, és amelyet jelentős háborús veszteségek súlyosbítanak. Moszkva stratégiája közép- és hosszútávon fenntarthatatlan. Minden tekintélyelvű vezető tisztában van azzal, hogy van egy határ, ameddig embereket küldhet a frontvonalba, és van egy határ, ameddig azt állíthatja, hogy az országával szembeni nyugati szankcióknak nincs hatása” – nyilatkozta az elemző az Agerpres hírügynökségnek. Rámutatott arra, hogy
és Vlagyimir Putyin orosz elnök a február 21-i évértékelő beszédében nem helyezett kilátásba újabb katonai műveleteket.
– fogalmazott Magdin. Véleménye szerint egyelőre nem zárhatók ki újabb támadási kísérletek Kijev ellen, de Ukrajna az elmúlt egy évben sokat változott. „Egy jobban felkészült, érettebb országgá vált, amelyik tisztában van azzal, hogy mi forog kockán. Kijev és vezetői példátlan transzatlanti támogatásra és bizalomra tettek szert, amit Joe Biden elnök legutóbbi ukrajnai útja is bizonyít, így
Sőt, a Kreml retorikája ellenére úgy gondolom, hogy ezek már nem tartoznak Oroszország céljai közé ebben a háborúban” – mondta az elemző.
Kifejtette, Ukrajna nyugati támogatása ebben a háborúban egyben „befektetés” is Románia közép- és hosszútávú biztonságába. Annak ellenére ugyanis, hogy a NATO-tagság védelmi garanciát jelent, Oroszország „hibrid hadviselése” szerinte veszélyt jelent az országra. Hozzátette, hogy a NATO egyértelműen a keleti szárny megerősítésére, így Románia biztonságának növelésére is törekszik, és az a folyamat nem fog leállni a következő időszakban.
A Moldovai Köztársaság veszélyeztetettségéről úgy vélekedett: Oroszország már elvesztette a stratégiai befolyását Transznisztriában, de
„Fontos, hogy a chişinăui hatóságoknak sikerült elérni a hibrid veszélyek nemzetközi elismerését, valamint elnyerni a Nyugat pénzügyi, technikai és politikai támogatását a Moldovai Köztársaság stabilizációs erőfeszítéseihez” – tette hozzá.
A fegyverszünet feltételeiről az elemző kijelentette, „Ukrajnán múlik, hogy milyen utat választ ebben a háborúban”. Emlékeztetett arra, hogy a fegyverszünet Kijev számára a jelenlegi status quo elfogadását is jelentheti, ami nem értelmezhető győzelemként. „Ugyanakkor Oroszország szándékai egy ilyen forgatókönyv esetén könnyen kitalálhatók: csak időt nyerne a megszállt területeken az ellenőrzés megszilárdítására és a katonai erőgyűjtésre, ami ismét nem hozná közelebb Ukrajnát a győzelemhez” – tette hozzá Magdin.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
szóljon hozzá!