Visszakapta eredeti barokk stílusát a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom oltára, azonban hagytak rajta pár kockát az utókornak a 20. századi olajfestésekről, ezeket retusálják, hogy a szemnek ne legyen zavaró, de alatta meghagyják a rétegeket „tanúfoltokként”.
2024. április 17., 12:012024. április 17., 12:01
2024. április 17., 14:302024. április 17., 14:30
A csíkszeredai Szent-Kereszt plébániatemplom főoltára a restaurálás előtt
Fotó: Mihály Ferenc
Visszakapta eredeti barokk stílusát a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom oltára, azonban hagytak rajta pár kockát az utókornak a 20. századi olajfestésekről, ezeket retusálják, hogy a szemnek ne legyen zavaró, de alatta meghagyják a rétegeket „tanúfoltokként”.
2024. április 17., 12:012024. április 17., 12:01
2024. április 17., 14:302024. április 17., 14:30
A csíkszeredai Szent-Kereszt plébániatemplom főoltára a restaurálás előtt
Fotó: Mihály Ferenc
Darvas-Kozma Józseffel, a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom címzetes esperesével és Mihály Ferenc szovátai restaurátorral beszélgettünk a restaurálás folyamatáról. Mint kiderült,
A cél az volt, hogy a 20. század során hat-nyolc rétegben olajfestékkel fehérre lefestett oltár barokk stílusát, színvilágát visszakapja.
A Megfeszített Krisztus mellett álló Szent János. Részlet az apostol arcán nyitott kutatóablakról, melyen látható az eredeti, festékréteg és a későbbi korokban felhordott, négy különböző átfestési réteg
Fotó: Mihály Ferenc
A restaurálás ezen része sikerrel zárult, ma már eredeti pompájában ékesíti a Szent Kereszt templomot, még a felső szoborrészekkel dolgoznak, de Mihály Ferenc szerint hamarosan elkészülnek.
Részlet az oromzati párkányról, feltárás közben, félbetisztított állapotban. Az átfestési rétegek eltávolítása után látható az eredeti rózsaszín és vöröses tónusú márványutánzatú festés, valamint aranyozott profil lakkréteg eltávolítása után láthatóvá válik az eredeti, élénk színű, márványt utánzó réteg
Fotó: Mihály Ferenc
A restaurálási folyamat során először egy feltárás történt, majd szerkezeteire bontották az oltárt, fertőtlenítették és egy minimális retusálást végeztek rajta. A restaurálás során helyenként hat, illetve nyolc rétegű átfestést távolítottak el, azonban hagytak rajta úgynevezett tanúfoltokat, ahol meghagyták az átfestést. Mint megtudtuk, az átfestések többnyire egyszínűek voltak:
Az oltár predellája feltárás közben
Fotó: Mihály Ferenc
Az eltávolítás mechanikusan, illetve vegyszeres megoldással történt, így jelenleg az eredeti, 1760 körül készült színvilág látható az oltáron, ami egy többszínű márványutánzat, továbbá ezüstözött és aranyozott részek is fellelhetők rajta. Az ezüst részeket többnyire színes lazúrokkal látták el, ezek láthatók a zöld, kék és vörös tükrökön.
A szakemberek szerint kérdés lehet, hogy miért festették le a 20. század során a színpompában úszó oltárt, de a válasz egyszerűen az, hogy a fehér lett általánosságban az oltárok jellemző színe, így a régi stílusok jegyeit lefedve rendre lemázolták vastag olajfestékkel azokat.
Részlet az oltár predellájáról a feltárás folyamatában
Fotó: Mihály Ferenc
Az oltár környezete egyébként jól illeszkedik abba az oltárcsoportba, amit Gelencétől Gyergyóig a 18. század közepe táján igényesebb asztalosok és szobrászok díszítettek, tehát
Darvas-Kozma József kihangsúlyozta, hogy a Millenniumi templom építésének befejezését követően átkerült a fókusz Csíkszereda második legrégebbi épületére, a Szent Kereszt templomra. Akkor a tetőszerkezetet kellett kijavítani, ezt követte a belső tér renoválása, a külső rész javítása, majd az oltár eredetijének feltárása.
Oszlopfejezet, feltárás, restaurálás után. A teljes felületen az eredeti barokk aranyozás látható
Fotó: Mihály Ferenc
A Szent Kereszt templom renoválása az oltár restaurálását követően a szószék felújításával fog folytatódni.
Fotó: Borbély Fanni
Az oltárszerkezet a restaurálás után
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Tovább gyűrűzik a vita Adrian Veștea miniszterelnök-jelölése körül. Miközben a PNL egyik európai parlamenti képviselője a politikus kizárását követeli, az AUR előre hozott választásokat sürget, az RMDSZ pedig még mérlegeli álláspontját.
Adrian Veștea szerint miniszterelnökké jelölése nem a PNL megosztását szolgálja, hanem lehetőséget ad arra, hogy a liberálisok folytassák a reformokat és bizonyítsák: készek felelősséget vállalni Románia stabilitásáért.
A legtöbb közúti baleset vasárnap történik, a kritikus időszak pedig 13 óra és 17 óra közé esik – hívja fel a figyelmet a rendőrség. Vasárnap a Maros megyei közlekedési rendőrök közúti ellenőrzést és balesetmegelőzési tevékenységet tartanak.
Rendkívüli egyeztetésre hívja össze a PSD vezető testületeit Mihai Fifor, miután Nicușor Dan államfő Adrian Veșteát bízta meg kormányalakítással. A szociáldemokraták szerint a döntés előtt nem egyeztettek velük.
Erős szélre és zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Adrian Veștea miniszterelnök-jelölése újabb politikai vitát váltott ki. Ilie Bolojan szerint a lépés a PNL megosztására irányul, míg az USR képviselője azt kifogásolja, hogy Nicușor Dan államfő nem egyeztetett előzetesen az új jelölt személyéről.
Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízását, ezért Nicușor Dan államfő vasárnap Adrian Veșteát kérte fel új kormány létrehozására. Az elnök szerint a politikai válságból végül csak egy pártok által támogatott politikai megoldás vezethet ki.
Tisztában voltam azzal, hogy egy szürreális filmre vettem jegyet, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem az A24 új horrorfilmjét, a Hátsó szobákat.
Vasárnap nyújtja be a parlamentnek Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök a szakértői kormány névsorát és programját. A tervek szerint a kabinet 18 tagból állna: 15 miniszter és három miniszterelnök-helyettes kapna helyet benne.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében.
szóljon hozzá!