Visszakapta eredeti barokk stílusát a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom oltára, azonban hagytak rajta pár kockát az utókornak a 20. századi olajfestésekről, ezeket retusálják, hogy a szemnek ne legyen zavaró, de alatta meghagyják a rétegeket „tanúfoltokként”.
2024. április 17., 12:012024. április 17., 12:01
2024. április 17., 14:302024. április 17., 14:30
A csíkszeredai Szent-Kereszt plébániatemplom főoltára a restaurálás előtt
Fotó: Mihály Ferenc
Visszakapta eredeti barokk stílusát a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom oltára, azonban hagytak rajta pár kockát az utókornak a 20. századi olajfestésekről, ezeket retusálják, hogy a szemnek ne legyen zavaró, de alatta meghagyják a rétegeket „tanúfoltokként”.
2024. április 17., 12:012024. április 17., 12:01
2024. április 17., 14:302024. április 17., 14:30
A csíkszeredai Szent-Kereszt plébániatemplom főoltára a restaurálás előtt
Fotó: Mihály Ferenc
Darvas-Kozma Józseffel, a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom címzetes esperesével és Mihály Ferenc szovátai restaurátorral beszélgettünk a restaurálás folyamatáról. Mint kiderült,
A cél az volt, hogy a 20. század során hat-nyolc rétegben olajfestékkel fehérre lefestett oltár barokk stílusát, színvilágát visszakapja.
A Megfeszített Krisztus mellett álló Szent János. Részlet az apostol arcán nyitott kutatóablakról, melyen látható az eredeti, festékréteg és a későbbi korokban felhordott, négy különböző átfestési réteg
Fotó: Mihály Ferenc
A restaurálás ezen része sikerrel zárult, ma már eredeti pompájában ékesíti a Szent Kereszt templomot, még a felső szoborrészekkel dolgoznak, de Mihály Ferenc szerint hamarosan elkészülnek.
Részlet az oromzati párkányról, feltárás közben, félbetisztított állapotban. Az átfestési rétegek eltávolítása után látható az eredeti rózsaszín és vöröses tónusú márványutánzatú festés, valamint aranyozott profil lakkréteg eltávolítása után láthatóvá válik az eredeti, élénk színű, márványt utánzó réteg
Fotó: Mihály Ferenc
A restaurálási folyamat során először egy feltárás történt, majd szerkezeteire bontották az oltárt, fertőtlenítették és egy minimális retusálást végeztek rajta. A restaurálás során helyenként hat, illetve nyolc rétegű átfestést távolítottak el, azonban hagytak rajta úgynevezett tanúfoltokat, ahol meghagyták az átfestést. Mint megtudtuk, az átfestések többnyire egyszínűek voltak:
Az oltár predellája feltárás közben
Fotó: Mihály Ferenc
Az eltávolítás mechanikusan, illetve vegyszeres megoldással történt, így jelenleg az eredeti, 1760 körül készült színvilág látható az oltáron, ami egy többszínű márványutánzat, továbbá ezüstözött és aranyozott részek is fellelhetők rajta. Az ezüst részeket többnyire színes lazúrokkal látták el, ezek láthatók a zöld, kék és vörös tükrökön.
A szakemberek szerint kérdés lehet, hogy miért festették le a 20. század során a színpompában úszó oltárt, de a válasz egyszerűen az, hogy a fehér lett általánosságban az oltárok jellemző színe, így a régi stílusok jegyeit lefedve rendre lemázolták vastag olajfestékkel azokat.
Részlet az oltár predellájáról a feltárás folyamatában
Fotó: Mihály Ferenc
Az oltár környezete egyébként jól illeszkedik abba az oltárcsoportba, amit Gelencétől Gyergyóig a 18. század közepe táján igényesebb asztalosok és szobrászok díszítettek, tehát
Darvas-Kozma József kihangsúlyozta, hogy a Millenniumi templom építésének befejezését követően átkerült a fókusz Csíkszereda második legrégebbi épületére, a Szent Kereszt templomra. Akkor a tetőszerkezetet kellett kijavítani, ezt követte a belső tér renoválása, a külső rész javítása, majd az oltár eredetijének feltárása.
Oszlopfejezet, feltárás, restaurálás után. A teljes felületen az eredeti barokk aranyozás látható
Fotó: Mihály Ferenc
A Szent Kereszt templom renoválása az oltár restaurálását követően a szószék felújításával fog folytatódni.
Fotó: Borbély Fanni
Az oltárszerkezet a restaurálás után
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Véget ért a várakozás, ismét belevethetjük magunkat a Száz év magány történetébe a képernyőkön.
Bizonyos szempontból még jól is jön a mezőgazdaságban a forró, száraz időjárás, hiszen zajlik az őszi búza aratása. A gazdálkodók számára nem a hőhullám okozza a legnagyobb fejfájást, hanem egy egészen más jelenség, amivel nem számoltak.
Feszültséget okoz a közköltségek elmaradása és az italozásból fakadó agresszió a székelyudvarhelyi szociális tömbházakban, miközben a városvezetés javításokat végeztet a Cekend-bejáratnál és a Budvár utcában.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg az új köztársasági elnököt.
A képviselőház plénuma szerdán módosításokkal elfogadta a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó 2026-2030-as stratégiát és cselekvési tervet jóváhagyó törvénytervezetet.
Mintegy húsz nappal ezelőtt, amikor legutóbb hírt adtunk róluk, a székely világjárók éppen Ázsia kapuja felé közeledtek. Azóta eljutottak a Bajkál-tóhoz, továbbá Mongólia fővárosába, Ulánbátorba, jelenleg Dzsingisz kán hajdani székhelyén pihennek.
Drónmaradványokat találtak szerda délután a Fekete-tengerben, a mamaiai napozóövezet közelében.
A Hargita megyei közlekedési rendőrök is csatlakoztak a ROADPOL – SPEED európai közlekedésbiztonsági akcióhoz. Az augusztus 3-tól augusztus 9-ig tartó ellenőrzés-sorozat célja a gyorshajtás visszaszorítása és a súlyos közúti balesetek megelőzése.
Összesen 26 sürgősségi esetet kezeltek a Hargita megyei hivatásos tűzoltók a hét első két napján. Elsősegélyt nyújtottak, tűzhöz és balesethez vonultak ki, valamint medvék megjelenése miatt is figyelmeztették a lakosságot.
A képviselőház szerdán döntő házként a szenátus által megszavazott formában, tehát a Szociáldemokrata Párt (PSD) módosító indítványával együtt fogadta el az energiaágazat dekarbonizációjáról szóló törvénytervezetet.
szóljon hozzá!