
Fotó: Gergely Imre
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban mutatják be csütörtökön Török Zoltán második könyvét. A Remete című regény Erdély múltjába vezet vissza, de a mai generációknak is tanulságokat rejt.
2022. március 30., 18:012022. március 30., 18:01
Gyergyószárhegy határában található egy tömegsír, amelyet Tatárdomb néven ismerünk, és ahová az 1658 szeptemberében a Moldva irányából betörő, fosztogató ellenséget legyőzők a támadók halottait földelték el. Török Zoltán könyve ebbe a korszakba kalauzol vissza: II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjárata során az erdélyi hadsereg tatár fogságba esik, Erdély védtelen marad. Mit jelent az, amikor nincsenek itthon a harcra képes férfiak, és az asszonyoknak, öregeknek, gyerekeknek kell szembeszállniuk a rájuk törő ellenséggel? – ezt a történelmi élethelyzetet idézi fel a könyv, de beleszövődik a történetbe az örmények bejövetele is az utolsó erdélyi fejedelem, Apafi Mihály idején, ami a gyergyószentmiklósiaknak különösen jelentős lehet, hiszen itt telepedtek meg sokan, és a város tősgyökeres lakói közül aligha van olyan, akinek a vérében egy kevés örmény vér ne csörgedezne.
Török Zoltán ugyanakkor utánanézett a tatár nép történetének is. Erdélybe a török hadsereg előcsapataiként nemegyszer betörtek, fosztogattak, de nemcsak ők, hanem a kozákoktól a moldovaiakig. A Tatárdombnál eltemetett ellenség sem csak tatárokból állt – ezt az akkori feljegyzések is mutatják. Azonban néhányan itt meg is telepedtek. Számos család viseli a Török vagy Tatár nevet, és lehet, hogy a könyvben megjelenő, kitalált agához hasonló személy lehetett a családok megalapítója, pedig ellenségként került ide – mutat rá a Török Zoltán.
Török Zoltán második könyvét Siklódy Ferenc grafikái díszítik
Fotó: Gergely Imre
A Siklódy Ferenc grafikáival díszített könyv bemutatójára március 31-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!