
Fotó: Gergely Imre
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban mutatják be csütörtökön Török Zoltán második könyvét. A Remete című regény Erdély múltjába vezet vissza, de a mai generációknak is tanulságokat rejt.
2022. március 30., 18:012022. március 30., 18:01
Gyergyószárhegy határában található egy tömegsír, amelyet Tatárdomb néven ismerünk, és ahová az 1658 szeptemberében a Moldva irányából betörő, fosztogató ellenséget legyőzők a támadók halottait földelték el. Török Zoltán könyve ebbe a korszakba kalauzol vissza: II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjárata során az erdélyi hadsereg tatár fogságba esik, Erdély védtelen marad. Mit jelent az, amikor nincsenek itthon a harcra képes férfiak, és az asszonyoknak, öregeknek, gyerekeknek kell szembeszállniuk a rájuk törő ellenséggel? – ezt a történelmi élethelyzetet idézi fel a könyv, de beleszövődik a történetbe az örmények bejövetele is az utolsó erdélyi fejedelem, Apafi Mihály idején, ami a gyergyószentmiklósiaknak különösen jelentős lehet, hiszen itt telepedtek meg sokan, és a város tősgyökeres lakói közül aligha van olyan, akinek a vérében egy kevés örmény vér ne csörgedezne.
Török Zoltán ugyanakkor utánanézett a tatár nép történetének is. Erdélybe a török hadsereg előcsapataiként nemegyszer betörtek, fosztogattak, de nemcsak ők, hanem a kozákoktól a moldovaiakig. A Tatárdombnál eltemetett ellenség sem csak tatárokból állt – ezt az akkori feljegyzések is mutatják. Azonban néhányan itt meg is telepedtek. Számos család viseli a Török vagy Tatár nevet, és lehet, hogy a könyvben megjelenő, kitalált agához hasonló személy lehetett a családok megalapítója, pedig ellenségként került ide – mutat rá a Török Zoltán.
Török Zoltán második könyvét Siklódy Ferenc grafikái díszítik
Fotó: Gergely Imre
A Siklódy Ferenc grafikáival díszített könyv bemutatójára március 31-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
szóljon hozzá!