Pesti srácok, erdélyi srácok

Éppen 64 évvel ezelőtt, október 23-án robbant ki az 1956-os forradalom és szabadságharc, amikor a magyar nép úgy döntött, hogy maga megy a sorsa elébe. Mit üzen az utókornak és a nagyvilágnak az ötvenhatosok hőstette, miként szolidarizáltak erdélyi magyarok és románok ezrei a magyarországi szabadságharccal? Minderről Benkő Levente történész, újságíró beszél a Székelyhon TV ünnepi adásában.

Székelyhon

2020. október 23., 12:002020. október 23., 12:00

• Videó: Székelyhon

A Nézőpont című műsorban az erdővidéki származású, jelenleg a Kolozsvár közeli Magyarvistán élő szerkesztő, közíró többek között felidézi, miként döntött úgy a magyar nép a kőkemény diktatúra idején – amikor a román Securitatéhoz hasonlítható Államvédelmi Hatóság (ÁVH) rettegésben tartott, likvidált mindenkit, aki nem tetszett a rezsimnek –, hogy elég volt, és szembeszáll a belső és külső elnyomással.

Benkő Levente azt is megválaszolja, miért hagyták cserben a nyugati nagyhatalmak a magyar kormányt, és miért nem nyújtottak segítséget a függetlenségéért küzdő magyar népnek.

A történész kitért arra is, miként fejezte ki teljes azonosulását a határokon túlra szakadt magyarság az '56-os forradalom eszméivel, és hová vezetett a szolidaritási hullám Erdélyben.

A Székelyhon TV YouTube-csatornáján a nemzeti ünnep évfordulóján, közzétett adásból kiderül az is: bár Romániában egyetlen fegyver sem dördült el, a Szekuritáté több mint húszezer embert tartóztatott le és hallgatott ki, számos halálos ítéletet hajtottak végre Erdélyben.