
Fotó: Bíró Blanka
Bár négyéves a megyei önkormányzat mandátuma, hosszú távra 2030-ig terveznek – szögezték le Kovászna Megye Tanácsának vezetői a hétfői sajtótájékoztatón, melyet annak apropóján tartottak, hogy száz nappal ezelőtt iktatták be a testületet.
2021. február 01., 18:512021. február 01., 18:51
2021. február 02., 09:252021. február 02., 09:25
„Négyéves munkára van mandátumunk, de ezt hosszabb távú keretbe kell illeszteni. Nem könyvelői, hanem alakítói akarunk lenni a megye életének. Nem a meglevő pénzekkel tervezünk, hanem a tervekhez, programokhoz keresünk forrásokat” – mondta el Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Fontosnak tartja, hogy a kampány után is élő kapcsolatban maradjanak a polgárokkal, beindítanak egy online és papírformában is zajló konzultációt, bejárják a megye településeit, ismertetik a terveiket és kikérik az emberek véleményét. A tanácselnök elmondta, hogy januárban már kétszer volt Bukarestben és egyszer Budapesten.
– mondta a háromszéki politikus. A költségvetés-tervezet egyik érzékeny pontja a gyerekvédelmi és szociális rendszer finanszírozása, annál is inkább, hogy tavaly a kormány nem teljesítette maradéktalanul a zavaros jogszabály miatt ráháruló kötelezettséget, és félévig „csetlett-botlott” a rendszer.
Tamás Sándor beszámolt arról, hogy az elmúlt száz napban átalakították a megyei önkormányzatnál a munkaszervezést, többek között arra alapozva, hogy az RMDSZ kormányra lépésével megsokszorozódtak a fejlesztési lehetőségek, hiszen jobb lehet a kapcsolat a kormánnyal és intézményeivel. Ugyanakkor
A járványhelyzet még inkább ráirányította a figyelmet az egészségügyre. Míg korábban a megyei tanács fennhatósága alá tartozó sürgősségi kórház fejlesztésére összpontosítottak, most inkább a teljes rendszert, az együttműködést szorgalmazzák.
Tamás Sándor elmondta, a kézdivásárhelyi és a baróti kórházak a városi önkormányzat fennhatósága alá tartoznak, a kovásznai és a bodzafordulói létesítmények az egészségügyi minisztériumhoz, ennek ellenére
Az alapellátás szintén fontos eleme a rendszernek, hiszen az elmúlt öt évben megkétszereződött a megyei kórház sürgősségi osztályán ellátott betegek száma, a páciensek fele azonban a háziorvosok hatáskörébe tartozó gondok miatt hívta a mentőt.
Ha az utánpótlást országos szintű intézkedésekkel nem biztosítják, hatalmas gondok lesznek. A háromszéki egészségügyi rendszer fejlesztéséről Henning László alelnök számolt be. Rámutatott, novemberben sikerült tető alá hozni a háromszéki kórházak közötti együttműködési protokollt, arra törekednek, hogy ezt Brassó megyével is aláírják, hiszen
Uniós és kormányzati forrásokból zajlanak a fejlesztések a sepsiszentgyörgyi kórháznál: bővítik a sürgősségi osztályt, felújítják a belgyógyászatot, helikopter pályát építenek, új tüdőkórház készül. A következő uniós ciklusban egy multifunkcionális épületre pályáznak, ahol helyet kapna a pszichiátria, rehabilitációs központ és a krónikus betegek számára elfekvő.
Úgy kell alakítani Kovászna megye infrastruktúráját, hogy a térség rákészüljön arra az időszakra, amikor beindul a brassói repülőtér, és megépül az autópálya, ezért körgyűrűket terveznek a városok köré. Tamás Sándor hangsúlyozta:
Felidézte, hogy Erdővidéken az elmúlt ötven év legnagyobb összehangolt útkorszerűsítési beruházása zajlik. A 150 millió lejes korszerűsítést Brassó és Hargita megyével egyeztetve tervezték meg, ezzel kinyitják a térséget a repülőtér, Székelyudvarhely és Kolozsvár irányába.
Jakab Barna alelnök beszámolt arról, hogy a Kézdiszentlélek–Lemhény közötti út teljes felújítására pályáznak a következő ciklusban, ez a vallási turizmus szempontjából fontos, hiszen ezen az útvonalon van a perkői búcsú helyszíne, a lemhényi Szent Mihály-templom barokk épületegyüttese, az esztelneki ferences kolostor.
A Kovászna megyei önkormányzat vezetői beszámoltak arról, hogy
A tervek szerint 2030-ra a háromszéki lakások 95 százalékában lesz vezetékes víz, a jelenlegi 50 százalékos lefedettséget uniós pályázatokkal fogják feltornázni. Folytatódik a vidéki települések modernizációs programja, a háromszéki múlt feltárása, és ehhez kapcsolódva a kiadványok megjelentetése.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!