
Fotó: Bíró Blanka
Bár négyéves a megyei önkormányzat mandátuma, hosszú távra 2030-ig terveznek – szögezték le Kovászna Megye Tanácsának vezetői a hétfői sajtótájékoztatón, melyet annak apropóján tartottak, hogy száz nappal ezelőtt iktatták be a testületet.
2021. február 01., 18:512021. február 01., 18:51
2021. február 02., 09:252021. február 02., 09:25
„Négyéves munkára van mandátumunk, de ezt hosszabb távú keretbe kell illeszteni. Nem könyvelői, hanem alakítói akarunk lenni a megye életének. Nem a meglevő pénzekkel tervezünk, hanem a tervekhez, programokhoz keresünk forrásokat” – mondta el Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Fontosnak tartja, hogy a kampány után is élő kapcsolatban maradjanak a polgárokkal, beindítanak egy online és papírformában is zajló konzultációt, bejárják a megye településeit, ismertetik a terveiket és kikérik az emberek véleményét. A tanácselnök elmondta, hogy januárban már kétszer volt Bukarestben és egyszer Budapesten.
– mondta a háromszéki politikus. A költségvetés-tervezet egyik érzékeny pontja a gyerekvédelmi és szociális rendszer finanszírozása, annál is inkább, hogy tavaly a kormány nem teljesítette maradéktalanul a zavaros jogszabály miatt ráháruló kötelezettséget, és félévig „csetlett-botlott” a rendszer.
Tamás Sándor beszámolt arról, hogy az elmúlt száz napban átalakították a megyei önkormányzatnál a munkaszervezést, többek között arra alapozva, hogy az RMDSZ kormányra lépésével megsokszorozódtak a fejlesztési lehetőségek, hiszen jobb lehet a kapcsolat a kormánnyal és intézményeivel. Ugyanakkor
A járványhelyzet még inkább ráirányította a figyelmet az egészségügyre. Míg korábban a megyei tanács fennhatósága alá tartozó sürgősségi kórház fejlesztésére összpontosítottak, most inkább a teljes rendszert, az együttműködést szorgalmazzák.
Tamás Sándor elmondta, a kézdivásárhelyi és a baróti kórházak a városi önkormányzat fennhatósága alá tartoznak, a kovásznai és a bodzafordulói létesítmények az egészségügyi minisztériumhoz, ennek ellenére
Az alapellátás szintén fontos eleme a rendszernek, hiszen az elmúlt öt évben megkétszereződött a megyei kórház sürgősségi osztályán ellátott betegek száma, a páciensek fele azonban a háziorvosok hatáskörébe tartozó gondok miatt hívta a mentőt.
Ha az utánpótlást országos szintű intézkedésekkel nem biztosítják, hatalmas gondok lesznek. A háromszéki egészségügyi rendszer fejlesztéséről Henning László alelnök számolt be. Rámutatott, novemberben sikerült tető alá hozni a háromszéki kórházak közötti együttműködési protokollt, arra törekednek, hogy ezt Brassó megyével is aláírják, hiszen
Uniós és kormányzati forrásokból zajlanak a fejlesztések a sepsiszentgyörgyi kórháznál: bővítik a sürgősségi osztályt, felújítják a belgyógyászatot, helikopter pályát építenek, új tüdőkórház készül. A következő uniós ciklusban egy multifunkcionális épületre pályáznak, ahol helyet kapna a pszichiátria, rehabilitációs központ és a krónikus betegek számára elfekvő.
Úgy kell alakítani Kovászna megye infrastruktúráját, hogy a térség rákészüljön arra az időszakra, amikor beindul a brassói repülőtér, és megépül az autópálya, ezért körgyűrűket terveznek a városok köré. Tamás Sándor hangsúlyozta:
Felidézte, hogy Erdővidéken az elmúlt ötven év legnagyobb összehangolt útkorszerűsítési beruházása zajlik. A 150 millió lejes korszerűsítést Brassó és Hargita megyével egyeztetve tervezték meg, ezzel kinyitják a térséget a repülőtér, Székelyudvarhely és Kolozsvár irányába.
Jakab Barna alelnök beszámolt arról, hogy a Kézdiszentlélek–Lemhény közötti út teljes felújítására pályáznak a következő ciklusban, ez a vallási turizmus szempontjából fontos, hiszen ezen az útvonalon van a perkői búcsú helyszíne, a lemhényi Szent Mihály-templom barokk épületegyüttese, az esztelneki ferences kolostor.
A Kovászna megyei önkormányzat vezetői beszámoltak arról, hogy
A tervek szerint 2030-ra a háromszéki lakások 95 százalékában lesz vezetékes víz, a jelenlegi 50 százalékos lefedettséget uniós pályázatokkal fogják feltornázni. Folytatódik a vidéki települések modernizációs programja, a háromszéki múlt feltárása, és ehhez kapcsolódva a kiadványok megjelentetése.
Tíz diákot szállítottak kórházba csütörtökön a Neamț megyei Szabófalván (Săbăoani), miután egy hatodik osztály több tanulója fejfájásra, torokirritációra és szédülésre panaszkodott.
A bruttó átlagbér 9532 lej volt idén szeptemberben Romániában. Ami pedig a 2025-ös éves átlagot illeti, az EU-ban nem Románia az utolsó, sőt még az utolsó három között sincs. Jól élünk, csak nem vettük észre?
Heves esőzésekre és erős szélre figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A hét végén jelentősen lehűl az idő.
Folyamatosan csökken az elmúlt napokban a standard benzin ára, csütörtök délelőttre már mondhatni, távol áll a literenkénti tíz lejtől. November eddig október ellenkezőjét mutatja.
Különleges történelmi kirándulásra utazhatnak a történelem és a székely katonaság múltja iránt érdeklődők: november 26. és 30. között az austerlitzi csata 221. évfordulóján szervezett nemzetközi megemlékezésen vehetnek részt.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb terhet róhat a munkaerőpiacra, a nyugdíj- és egészségügyi rendszerre, valamint a szociális ellátásra – figyelmeztetett szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS) alelnöke, Silviu Vîrva.
Jövőre nem nőnek az adók, a nyugdíjakat a törvényeknek megfelelően indexálni kell, és a munka adóterhének mérséklésére is szükség van – jelentette ki szerda este a Szociáldemokrata Párt elnöke, Sorin Grindeanu.
Az Európai Bizottság szerdán új jogszabályjavaslatot terjesztett elő az online vásárlók védelmének megerősítésére, amely megtiltaná a manipulatív értékesítési módszereket.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
szóljon hozzá!