
Fotó: Bíró Blanka
Bár négyéves a megyei önkormányzat mandátuma, hosszú távra 2030-ig terveznek – szögezték le Kovászna Megye Tanácsának vezetői a hétfői sajtótájékoztatón, melyet annak apropóján tartottak, hogy száz nappal ezelőtt iktatták be a testületet.
2021. február 01., 18:512021. február 01., 18:51
2021. február 02., 09:252021. február 02., 09:25
„Négyéves munkára van mandátumunk, de ezt hosszabb távú keretbe kell illeszteni. Nem könyvelői, hanem alakítói akarunk lenni a megye életének. Nem a meglevő pénzekkel tervezünk, hanem a tervekhez, programokhoz keresünk forrásokat” – mondta el Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Fontosnak tartja, hogy a kampány után is élő kapcsolatban maradjanak a polgárokkal, beindítanak egy online és papírformában is zajló konzultációt, bejárják a megye településeit, ismertetik a terveiket és kikérik az emberek véleményét. A tanácselnök elmondta, hogy januárban már kétszer volt Bukarestben és egyszer Budapesten.
– mondta a háromszéki politikus. A költségvetés-tervezet egyik érzékeny pontja a gyerekvédelmi és szociális rendszer finanszírozása, annál is inkább, hogy tavaly a kormány nem teljesítette maradéktalanul a zavaros jogszabály miatt ráháruló kötelezettséget, és félévig „csetlett-botlott” a rendszer.
Tamás Sándor beszámolt arról, hogy az elmúlt száz napban átalakították a megyei önkormányzatnál a munkaszervezést, többek között arra alapozva, hogy az RMDSZ kormányra lépésével megsokszorozódtak a fejlesztési lehetőségek, hiszen jobb lehet a kapcsolat a kormánnyal és intézményeivel. Ugyanakkor
A járványhelyzet még inkább ráirányította a figyelmet az egészségügyre. Míg korábban a megyei tanács fennhatósága alá tartozó sürgősségi kórház fejlesztésére összpontosítottak, most inkább a teljes rendszert, az együttműködést szorgalmazzák.
Tamás Sándor elmondta, a kézdivásárhelyi és a baróti kórházak a városi önkormányzat fennhatósága alá tartoznak, a kovásznai és a bodzafordulói létesítmények az egészségügyi minisztériumhoz, ennek ellenére
Az alapellátás szintén fontos eleme a rendszernek, hiszen az elmúlt öt évben megkétszereződött a megyei kórház sürgősségi osztályán ellátott betegek száma, a páciensek fele azonban a háziorvosok hatáskörébe tartozó gondok miatt hívta a mentőt.
Ha az utánpótlást országos szintű intézkedésekkel nem biztosítják, hatalmas gondok lesznek. A háromszéki egészségügyi rendszer fejlesztéséről Henning László alelnök számolt be. Rámutatott, novemberben sikerült tető alá hozni a háromszéki kórházak közötti együttműködési protokollt, arra törekednek, hogy ezt Brassó megyével is aláírják, hiszen
Uniós és kormányzati forrásokból zajlanak a fejlesztések a sepsiszentgyörgyi kórháznál: bővítik a sürgősségi osztályt, felújítják a belgyógyászatot, helikopter pályát építenek, új tüdőkórház készül. A következő uniós ciklusban egy multifunkcionális épületre pályáznak, ahol helyet kapna a pszichiátria, rehabilitációs központ és a krónikus betegek számára elfekvő.
Úgy kell alakítani Kovászna megye infrastruktúráját, hogy a térség rákészüljön arra az időszakra, amikor beindul a brassói repülőtér, és megépül az autópálya, ezért körgyűrűket terveznek a városok köré. Tamás Sándor hangsúlyozta:
Felidézte, hogy Erdővidéken az elmúlt ötven év legnagyobb összehangolt útkorszerűsítési beruházása zajlik. A 150 millió lejes korszerűsítést Brassó és Hargita megyével egyeztetve tervezték meg, ezzel kinyitják a térséget a repülőtér, Székelyudvarhely és Kolozsvár irányába.
Jakab Barna alelnök beszámolt arról, hogy a Kézdiszentlélek–Lemhény közötti út teljes felújítására pályáznak a következő ciklusban, ez a vallási turizmus szempontjából fontos, hiszen ezen az útvonalon van a perkői búcsú helyszíne, a lemhényi Szent Mihály-templom barokk épületegyüttese, az esztelneki ferences kolostor.
A Kovászna megyei önkormányzat vezetői beszámoltak arról, hogy
A tervek szerint 2030-ra a háromszéki lakások 95 százalékában lesz vezetékes víz, a jelenlegi 50 százalékos lefedettséget uniós pályázatokkal fogják feltornázni. Folytatódik a vidéki települések modernizációs programja, a háromszéki múlt feltárása, és ehhez kapcsolódva a kiadványok megjelentetése.
Február 11-ére halasztotta az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezettel kapcsolatos beadvány megvitatását.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9371 lej volt tavaly novemberben, 2,4 százalékkal nagyobb, mint az előző hónapban.
Saját autója hátsó kerekei alá szorult és életét vesztette egy nő Vaslui megyében, miután nem állította meg rendesen a járművet a lejtős terepen.
Több ezren tüntettek csütörtök este a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren az Ilie Bolojan vezette kormány ellen.
Tíz éves a helyi termelők támogatását felvállaló marosvásárhelyi Local Farmers’ Market, amelyet a Rákóczi lépcső alatti kis utcában szerveznek. Az idei első vásár január 16-án, pénteken lesz.
Nagyon meglepődtek a hatóságok, amikor több hüllőfajt, pitonokat, boákat, rendkívül ritka viperákat, tarantulákat, egy krokodilt és egy varánuszt fedeztek fel egy 12 négyzetméteres szobában Bihar megyében.
Nagy az aggodalom és a felháborodás is az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben a kormány 10 százalékos költségcsökkentési terve miatt. Az érdekvédelem képviselője szerint éppen a jó szakembereket veszíthetik el az ágazatok, ha ez megvalósul.
Egy 59 éves nő életét vesztette, egy másik pedig megsérült csütörtökön, a Kolozs megyei Gyerőfalva és Körösfő között az 1-es országúton történt közúti balesetben; a balesetet okozó sofőr elhajtott a helyszínről.
Marosvásárhelyen csaknem ötszáz utca van és ezek csupán felében járnak a hókotró gépek. Soós Zoltán polgármester szerint a prioritás az, hogy a városi közlekedés folyamatos legyen, ne álljon le.
Nicușor Dan csütörtökön kijelentette, reménykedik abban, hogy 2026 elhozza a békét Európában, és Románia támogatja Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit a gyors és tartós békét eredményező tárgyalásokra.
szóljon hozzá!