„Négyéves munkára van mandátumunk, de ezt hosszabb távú keretbe kell illeszteni. Nem könyvelői, hanem alakítói akarunk lenni a megye életének. Nem a meglevő pénzekkel tervezünk, hanem a tervekhez, programokhoz keresünk forrásokat” – mondta el Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Fontosnak tartja, hogy a kampány után is élő kapcsolatban maradjanak a polgárokkal, beindítanak egy online és papírformában is zajló konzultációt, bejárják a megye településeit, ismertetik a terveiket és kikérik az emberek véleményét. A tanácselnök elmondta, hogy januárban már kétszer volt Bukarestben és egyszer Budapesten.
Zajlik a birkózás a kormánnyal a költségvetés kapcsán. Sajnálatos, hogy még nincs kész a büdzsé, holott Florin Cîţu, a jelenlegi miniszterelnök a korábbi pénzügyminiszter
– mondta a háromszéki politikus. A költségvetés-tervezet egyik érzékeny pontja a gyerekvédelmi és szociális rendszer finanszírozása, annál is inkább, hogy tavaly a kormány nem teljesítette maradéktalanul a zavaros jogszabály miatt ráháruló kötelezettséget, és félévig „csetlett-botlott” a rendszer.
Tamás Sándor beszámolt arról, hogy az elmúlt száz napban átalakították a megyei önkormányzatnál a munkaszervezést, többek között arra alapozva, hogy az RMDSZ kormányra lépésével megsokszorozódtak a fejlesztési lehetőségek, hiszen jobb lehet a kapcsolat a kormánnyal és intézményeivel. Ugyanakkor
az új uniós ciklus pályázatai kiírásaira is készülnek, ezért megerősítették a pályázati, közbeszerzési, urbanisztikai szakosztályokat.
Rendszerben fejlesztik az egészségügyet
A járványhelyzet még inkább ráirányította a figyelmet az egészségügyre. Míg korábban a megyei tanács fennhatósága alá tartozó sürgősségi kórház fejlesztésére összpontosítottak, most inkább a teljes rendszert, az együttműködést szorgalmazzák.
Tamás Sándor elmondta, a kézdivásárhelyi és a baróti kórházak a városi önkormányzat fennhatósága alá tartoznak, a kovásznai és a bodzafordulói létesítmények az egészségügyi minisztériumhoz, ennek ellenére
a megyei rendszert egészében nézik, hogy a kórházak válság esetén tudják kiegészíteni egymást, átvenni a feladatokat.
Az alapellátás szintén fontos eleme a rendszernek, hiszen az elmúlt öt évben megkétszereződött a megyei kórház sürgősségi osztályán ellátott betegek száma, a páciensek fele azonban a háziorvosok hatáskörébe tartozó gondok miatt hívta a mentőt.
Gondot jelent ugyanakkor, hogy a megyében működő 103 háziorvosi rendelőben jelenleg száz orvos dolgozik, ám a hatvan százalékuk hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt.
Ha az utánpótlást országos szintű intézkedésekkel nem biztosítják, hatalmas gondok lesznek. A háromszéki egészségügyi rendszer fejlesztéséről Henning László alelnök számolt be. Rámutatott, novemberben sikerült tető alá hozni a háromszéki kórházak közötti együttműködési protokollt, arra törekednek, hogy ezt Brassó megyével is aláírják, hiszen
több beteget utalnak be a brassói sürgősségi kórházba, és Brassóból is érkeznek betegek, a sepsiszentgyörgyi intézmény még mindig COVID- háttérkórházként működik.
Uniós és kormányzati forrásokból zajlanak a fejlesztések a sepsiszentgyörgyi kórháznál: bővítik a sürgősségi osztályt, felújítják a belgyógyászatot, helikopter pályát építenek, új tüdőkórház készül. A következő uniós ciklusban egy multifunkcionális épületre pályáznak, ahol helyet kapna a pszichiátria, rehabilitációs központ és a krónikus betegek számára elfekvő.
Készülnek a reptér és autópálya utáni időszakra
Úgy kell alakítani Kovászna megye infrastruktúráját, hogy a térség rákészüljön arra az időszakra, amikor beindul a brassói repülőtér, és megépül az autópálya, ezért körgyűrűket terveznek a városok köré. Tamás Sándor hangsúlyozta:
tanulmányok bizonyítják, hogy a reptér hatvan kilométeres körzetében fellendül a gazdaság, csak kell hozzá infrastruktúra.
Felidézte, hogy Erdővidéken az elmúlt ötven év legnagyobb összehangolt útkorszerűsítési beruházása zajlik. A 150 millió lejes korszerűsítést Brassó és Hargita megyével egyeztetve tervezték meg, ezzel kinyitják a térséget a repülőtér, Székelyudvarhely és Kolozsvár irányába.
Jakab Barna alelnök beszámolt arról, hogy a Kézdiszentlélek–Lemhény közötti út teljes felújítására pályáznak a következő ciklusban, ez a vallási turizmus szempontjából fontos, hiszen ezen az útvonalon van a perkői búcsú helyszíne, a lemhényi Szent Mihály-templom barokk épületegyüttese, az esztelneki ferences kolostor.
A Kovászna megyei önkormányzat vezetői beszámoltak arról, hogy
tervezik a tűzoltóság, a katasztrófavédelmi hálózat bővítését, a turizmust népszerűsítéssel támogatják, a hulladékgazdálkodási rendszer az egyik legkorszerűbb az országban, de tovább fejlesztik.
A tervek szerint 2030-ra a háromszéki lakások 95 százalékában lesz vezetékes víz, a jelenlegi 50 százalékos lefedettséget uniós pályázatokkal fogják feltornázni. Folytatódik a vidéki települések modernizációs programja, a háromszéki múlt feltárása, és ehhez kapcsolódva a kiadványok megjelentetése.
24h
