
Fotó: Bíró Blanka
Bár négyéves a megyei önkormányzat mandátuma, hosszú távra 2030-ig terveznek – szögezték le Kovászna Megye Tanácsának vezetői a hétfői sajtótájékoztatón, melyet annak apropóján tartottak, hogy száz nappal ezelőtt iktatták be a testületet.
2021. február 01., 18:512021. február 01., 18:51
2021. február 02., 09:252021. február 02., 09:25
„Négyéves munkára van mandátumunk, de ezt hosszabb távú keretbe kell illeszteni. Nem könyvelői, hanem alakítói akarunk lenni a megye életének. Nem a meglevő pénzekkel tervezünk, hanem a tervekhez, programokhoz keresünk forrásokat” – mondta el Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Fontosnak tartja, hogy a kampány után is élő kapcsolatban maradjanak a polgárokkal, beindítanak egy online és papírformában is zajló konzultációt, bejárják a megye településeit, ismertetik a terveiket és kikérik az emberek véleményét. A tanácselnök elmondta, hogy januárban már kétszer volt Bukarestben és egyszer Budapesten.
– mondta a háromszéki politikus. A költségvetés-tervezet egyik érzékeny pontja a gyerekvédelmi és szociális rendszer finanszírozása, annál is inkább, hogy tavaly a kormány nem teljesítette maradéktalanul a zavaros jogszabály miatt ráháruló kötelezettséget, és félévig „csetlett-botlott” a rendszer.
Tamás Sándor beszámolt arról, hogy az elmúlt száz napban átalakították a megyei önkormányzatnál a munkaszervezést, többek között arra alapozva, hogy az RMDSZ kormányra lépésével megsokszorozódtak a fejlesztési lehetőségek, hiszen jobb lehet a kapcsolat a kormánnyal és intézményeivel. Ugyanakkor
A járványhelyzet még inkább ráirányította a figyelmet az egészségügyre. Míg korábban a megyei tanács fennhatósága alá tartozó sürgősségi kórház fejlesztésére összpontosítottak, most inkább a teljes rendszert, az együttműködést szorgalmazzák.
Tamás Sándor elmondta, a kézdivásárhelyi és a baróti kórházak a városi önkormányzat fennhatósága alá tartoznak, a kovásznai és a bodzafordulói létesítmények az egészségügyi minisztériumhoz, ennek ellenére
Az alapellátás szintén fontos eleme a rendszernek, hiszen az elmúlt öt évben megkétszereződött a megyei kórház sürgősségi osztályán ellátott betegek száma, a páciensek fele azonban a háziorvosok hatáskörébe tartozó gondok miatt hívta a mentőt.
Ha az utánpótlást országos szintű intézkedésekkel nem biztosítják, hatalmas gondok lesznek. A háromszéki egészségügyi rendszer fejlesztéséről Henning László alelnök számolt be. Rámutatott, novemberben sikerült tető alá hozni a háromszéki kórházak közötti együttműködési protokollt, arra törekednek, hogy ezt Brassó megyével is aláírják, hiszen
Uniós és kormányzati forrásokból zajlanak a fejlesztések a sepsiszentgyörgyi kórháznál: bővítik a sürgősségi osztályt, felújítják a belgyógyászatot, helikopter pályát építenek, új tüdőkórház készül. A következő uniós ciklusban egy multifunkcionális épületre pályáznak, ahol helyet kapna a pszichiátria, rehabilitációs központ és a krónikus betegek számára elfekvő.
Úgy kell alakítani Kovászna megye infrastruktúráját, hogy a térség rákészüljön arra az időszakra, amikor beindul a brassói repülőtér, és megépül az autópálya, ezért körgyűrűket terveznek a városok köré. Tamás Sándor hangsúlyozta:
Felidézte, hogy Erdővidéken az elmúlt ötven év legnagyobb összehangolt útkorszerűsítési beruházása zajlik. A 150 millió lejes korszerűsítést Brassó és Hargita megyével egyeztetve tervezték meg, ezzel kinyitják a térséget a repülőtér, Székelyudvarhely és Kolozsvár irányába.
Jakab Barna alelnök beszámolt arról, hogy a Kézdiszentlélek–Lemhény közötti út teljes felújítására pályáznak a következő ciklusban, ez a vallási turizmus szempontjából fontos, hiszen ezen az útvonalon van a perkői búcsú helyszíne, a lemhényi Szent Mihály-templom barokk épületegyüttese, az esztelneki ferences kolostor.
A Kovászna megyei önkormányzat vezetői beszámoltak arról, hogy
A tervek szerint 2030-ra a háromszéki lakások 95 százalékában lesz vezetékes víz, a jelenlegi 50 százalékos lefedettséget uniós pályázatokkal fogják feltornázni. Folytatódik a vidéki települések modernizációs programja, a háromszéki múlt feltárása, és ehhez kapcsolódva a kiadványok megjelentetése.
Az év első kilenc hónapjában 25,537 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 3.6 százalékkal, azaz 883,7 millió euróval nagyobb, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Államkötvényt azok a személyek vásárolhatnak, akik a jegyzés napjáig betöltötték a 18. életévüket.
Várhatóan november 10-én, kedden kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorát, amelynek újraindítását a hétfőn 00 óra 42 perckor kezdték meg – közölte hétfőn az energiaügyi minisztérium.
Meghalt a kórházban a szombati krakkói lövöldözés elkövetője, aki hat emberrel végzett a lengyel város központjában – közölte hétfő hajnalban a lengyel rendőrség.
Újabb fagyos reggelre ébredt az ország hétfőn: a hőmérséklet Románia nagy részén fagypont alá süllyedt, a legalacsonyabb értéket pedig ismét Csíkszeredában jegyezték, ahol mínusz 10,3 Celsius-fok volt.
Épp most omlik össze a teljes európai társadalmi szerződés, hiszen kiderült: jóléti juttatásokat csak adni lehet az embereknek, visszavenni azonban már nem – mondja Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, akivel Románia dilemmáit is számba vettük.
A Duna vízhozama a következő napokban is jóval elmarad a novemberi sokéves átlagtól – derül ki az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) vasárnap közétett előrejelzéséből.
Akár mínusz 11 Celsius-fokig is süllyedhet a hőmérséklet hétfőre virradóan Székelyföldön, de az ország szinte egész területén fagypont alatti értékekre kell számítani. A jövő hét közepétől azonban országszerte jelentős felmelegedés várható.
Gépjárművezetői engedély nélkül vezetett az a 45 éves szentábrahámi férfit, akit szombaton megállítottak a rendőrök.
Vasárnap légi közúti ellenőrzéseket tartanak Hargita megyében, így érdemes betartani a forgalmi szabályokat.
szóljon hozzá!