Tizennyolc nyelven beszél, három országban lakik felváltva, diákok százai rajonganak érte. Benedek Dezső nemcsak kiváló nyelvész és antropológus, hanem remek mesélő is. Négy éven át élt Irala-szigetén és vizsgálta a jami ősközösségi kultúrát, a műsorunkban párhuzamot vont köztük és a magyar nép között.
2021. május 07., 12:012021. május 07., 12:01
2021. május 07., 15:442021. május 07., 15:44
Tajvantól délkeletre fekszik az a kis sziget, ahol a globalizáció nem olyan rég még ismeretlen fogalom volt, az emberek teljes egyenlőségben éltek. A XX–XXI. század aztán átmenet nélkül tört az őslakókra, akik az új helyzetet nem tudták beolvasztani a kultúrájukba ezt nem tudják beolvasztani, így az fokozatosan leépül, eltűnik. De vajon ez várhat ránk, magyarokra is?
A Nézőpont vendége, Benedek Dezső nyelvész, antropológus az ausztronéz jami kultúra talán legavatottabb ismerője, szellemi hagyatékuk megörökítője, olyan kultúrantropológiai kísérlet fűződik a nevéhez, amely a maga nemében egyedülálló a világon. A szigetet az orvosok a halál szigetének hívják, az antropológusnak a saját bőrén kellett megtapasztalnia azt is, hogy miért.
Az 1950-ben, Kolozsváron született Benedek Dezső 1972-ben végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. 1978-ban hagyta el az országot, az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Tizennyolc nyelven beszél, többek között japán, kínai és vietnámi nyelven is. A Georgiai Állami Egyetem előadótanáraként kulturális antropológiát, kelet-ázsiai nyelveket és összehasonlító irodalmat tanít. A professzor doktori disszertációjából készült könyv, Az ősök éneke/The songs of the ancestors a világhálón is olvasható.
Megfigyeléseiről, kalandos utazásairól és a nevéhez fűződő ösztöndíjról mesélt a Székelyhon TV-nek a Médiatér Youtube-csatornáján.
Hatalmas érdeklődés övezte a Bagossy Brothers Company koncertjét az Udvarhely Napokon, ahol szinte egy emberként énekelte a közönség a zenekar legismertebb dalait.
Félmillió lejt szánnak idén Maros megyében a köves utak karbantartására, több milliót sáncok rendbetételére, aszfaltozásra, de a műszaki tervek elkészítésére is. A Maros megyei tanács idén 41,3 millió lejt költ az úthálózatra.
Az oktatási minisztérium pénteken kérte a tanfelügyelőségeket, hogy a magas hőmérséklet és a fokozott hőterhelés miatt gondoskodjanak az érettségiző diákok és a tanárok egészségének védelméről.
Nem tétlenkedett a gyimesközéploki önkormányzat: mindössze három nappal azt követően, hogy egy áradás miatt megszűnt a Jávárdi-vízesés, sikerült visszaterelni a zuhatagot tápláló patakot a régi medrébe.
A kézdivásárhelyi Sokadalom legfennköltebb mozzanata immáron évek óra a Pro Urbe díj átadása. A rangos elismerésben ez alkalommal, sorban tizenötödikként Gábor Rezső pedagógus, a Gábor Áron Szakképző Líceum korábbi igazgatója részesült.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2025-ben 1356 hamis román bankjegyet vizsgált meg, 33,79 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Több megyei rendőrségének együttműködésével drogcsempészeket tartóztattak le Maros megyében, akik magas kockázatú pszichoaktív anyagokat csempésztek be a börtönökbe.
Csíkszereda polgármestere Korodi Attila a hétvégi rendkívüli hőség miatt felhívást intézett a lakossághoz. Mint mondta, a Harvíznek jelenleg nincs olyan munkálata, amely miatt vízkorlátozásra lenne szükség.
A regionális vízszolgáltató Harvíz Rt. veszi át egységesen az esővíz-elvezetési rendszer működtetését és karbantartását Csíkszeredában – ez egyike volt a számos fontos döntésnek, amelyet az önkormányzati képviselők ülésén hoztak meg pénteken.
Késéseket okoznak a vasúti közlekedésben a következő napokra jelzett rendkívüli hőség miatt bevezetett sebességkorlátozások – tájékoztatott pénteken a Román Vasúti Személyszállító Vállalat (CFR Călători).
1 hozzászólás