Tizennyolc nyelven beszél, három országban lakik felváltva, diákok százai rajonganak érte. Benedek Dezső nemcsak kiváló nyelvész és antropológus, hanem remek mesélő is. Négy éven át élt Irala-szigetén és vizsgálta a jami ősközösségi kultúrát, a műsorunkban párhuzamot vont köztük és a magyar nép között.
2021. május 07., 12:012021. május 07., 12:01
2021. május 07., 15:442021. május 07., 15:44
Tajvantól délkeletre fekszik az a kis sziget, ahol a globalizáció nem olyan rég még ismeretlen fogalom volt, az emberek teljes egyenlőségben éltek. A XX–XXI. század aztán átmenet nélkül tört az őslakókra, akik az új helyzetet nem tudták beolvasztani a kultúrájukba ezt nem tudják beolvasztani, így az fokozatosan leépül, eltűnik. De vajon ez várhat ránk, magyarokra is?
A Nézőpont vendége, Benedek Dezső nyelvész, antropológus az ausztronéz jami kultúra talán legavatottabb ismerője, szellemi hagyatékuk megörökítője, olyan kultúrantropológiai kísérlet fűződik a nevéhez, amely a maga nemében egyedülálló a világon. A szigetet az orvosok a halál szigetének hívják, az antropológusnak a saját bőrén kellett megtapasztalnia azt is, hogy miért.
Az 1950-ben, Kolozsváron született Benedek Dezső 1972-ben végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. 1978-ban hagyta el az országot, az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Tizennyolc nyelven beszél, többek között japán, kínai és vietnámi nyelven is. A Georgiai Állami Egyetem előadótanáraként kulturális antropológiát, kelet-ázsiai nyelveket és összehasonlító irodalmat tanít. A professzor doktori disszertációjából készült könyv, Az ősök éneke/The songs of the ancestors a világhálón is olvasható.
Megfigyeléseiről, kalandos utazásairól és a nevéhez fűződő ösztöndíjról mesélt a Székelyhon TV-nek a Médiatér Youtube-csatornáján.
Kilencen jelentkeztek a marosvásárhelyi városháza által kiírt pályázatra, amelynek témája Sütő András szobrának elkészítése. A szobor román párjának, a Constantin Romanu Vivut ábrázoló alkotás elkészítésére hárman jelentkeztek.
Marosvásárhely, Kecskeméttel közösen, bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért folyó verseny döntőjébe, amit szerdán szerveznek meg. A Maros megyei település mellett szavazni lehet három Hargita megyeire is.
A bukaresti első kerületi bíróság kedden elutasította Călin Georgescu ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Decemberben öt erdélyi városban találkozhat a közönség Szőnyi Ferenccel, az ultratriatlon világbajnokkal, akit a világ „Racemachine”-ként és a „komáromi Vasemberként” ismer.
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel a saját anyanyelveden egyeztethetsz nemcsak a számlákról, hanem az energiahatékonyságról is, és arról, hogyan lehetsz környezetbarátabb anélkül, hogy lemondanál a kényelemről?
Első házként megszavazta a szenátus hétfőn azt a törvénytervezetet, amely szerint az endometriózisban szenvedő nők havi egy fizetett szabadnapra jogosultak.
Egy negyedikes fiú esete hónapok óta köztéma Marosvásárhelyen, miután több iskola elutasította az áthelyezését. Végül a Schiller-iskolába került, ahol a szülők tiltakozásba kezdtek: az osztály nem jár iskolába, bár még sosem találkoztak vele.
Hallgatólagosan elfogadta a szenátus hétfői ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a tanév első napja hivatalos szabadnap a szülők számára.
1 hozzászólás