Tizennyolc nyelven beszél, három országban lakik felváltva, diákok százai rajonganak érte. Benedek Dezső nemcsak kiváló nyelvész és antropológus, hanem remek mesélő is. Négy éven át élt Irala-szigetén és vizsgálta a jami ősközösségi kultúrát, a műsorunkban párhuzamot vont köztük és a magyar nép között.
2021. május 07., 12:012021. május 07., 12:01
2021. május 07., 15:442021. május 07., 15:44
Tajvantól délkeletre fekszik az a kis sziget, ahol a globalizáció nem olyan rég még ismeretlen fogalom volt, az emberek teljes egyenlőségben éltek. A XX–XXI. század aztán átmenet nélkül tört az őslakókra, akik az új helyzetet nem tudták beolvasztani a kultúrájukba ezt nem tudják beolvasztani, így az fokozatosan leépül, eltűnik. De vajon ez várhat ránk, magyarokra is?
A Nézőpont vendége, Benedek Dezső nyelvész, antropológus az ausztronéz jami kultúra talán legavatottabb ismerője, szellemi hagyatékuk megörökítője, olyan kultúrantropológiai kísérlet fűződik a nevéhez, amely a maga nemében egyedülálló a világon. A szigetet az orvosok a halál szigetének hívják, az antropológusnak a saját bőrén kellett megtapasztalnia azt is, hogy miért.
Az 1950-ben, Kolozsváron született Benedek Dezső 1972-ben végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. 1978-ban hagyta el az országot, az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Tizennyolc nyelven beszél, többek között japán, kínai és vietnámi nyelven is. A Georgiai Állami Egyetem előadótanáraként kulturális antropológiát, kelet-ázsiai nyelveket és összehasonlító irodalmat tanít. A professzor doktori disszertációjából készült könyv, Az ősök éneke/The songs of the ancestors a világhálón is olvasható.
Megfigyeléseiről, kalandos utazásairól és a nevéhez fűződő ösztöndíjról mesélt a Székelyhon TV-nek a Médiatér Youtube-csatornáján.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
1 hozzászólás