Tizennyolc nyelven beszél, három országban lakik felváltva, diákok százai rajonganak érte. Benedek Dezső nemcsak kiváló nyelvész és antropológus, hanem remek mesélő is. Négy éven át élt Irala-szigetén és vizsgálta a jami ősközösségi kultúrát, a műsorunkban párhuzamot vont köztük és a magyar nép között.
2021. május 07., 12:012021. május 07., 12:01
2021. május 07., 15:442021. május 07., 15:44
Tajvantól délkeletre fekszik az a kis sziget, ahol a globalizáció nem olyan rég még ismeretlen fogalom volt, az emberek teljes egyenlőségben éltek. A XX–XXI. század aztán átmenet nélkül tört az őslakókra, akik az új helyzetet nem tudták beolvasztani a kultúrájukba ezt nem tudják beolvasztani, így az fokozatosan leépül, eltűnik. De vajon ez várhat ránk, magyarokra is?
A Nézőpont vendége, Benedek Dezső nyelvész, antropológus az ausztronéz jami kultúra talán legavatottabb ismerője, szellemi hagyatékuk megörökítője, olyan kultúrantropológiai kísérlet fűződik a nevéhez, amely a maga nemében egyedülálló a világon. A szigetet az orvosok a halál szigetének hívják, az antropológusnak a saját bőrén kellett megtapasztalnia azt is, hogy miért.
Az 1950-ben, Kolozsváron született Benedek Dezső 1972-ben végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. 1978-ban hagyta el az országot, az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Tizennyolc nyelven beszél, többek között japán, kínai és vietnámi nyelven is. A Georgiai Állami Egyetem előadótanáraként kulturális antropológiát, kelet-ázsiai nyelveket és összehasonlító irodalmat tanít. A professzor doktori disszertációjából készült könyv, Az ősök éneke/The songs of the ancestors a világhálón is olvasható.
Megfigyeléseiről, kalandos utazásairól és a nevéhez fűződő ösztöndíjról mesélt a Székelyhon TV-nek a Médiatér Youtube-csatornáján.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A vidéki szállításnak múltja van, de sem jelene, sem jövője – így vélekedik az egyik fuvarozó cég vezetője. Ő azért nem jelentkezett a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett közbeszerzésre, mert szerinte a kiírt járatok nem lennének fenntarthatók.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.
Háromnapos tudományos és kulturális konferenciát rendeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából születési helyén, a Brassó megyei Apácán szeptember 26–28. között.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán a Victoria-palotában a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel együtt elemezték a helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírását.
Jövő tavasszal Magyarországon országgyűlési választásokat tartanak, amelyen a romániai magyar állampolgárok is szavazhatnak levélben. Ehhez előzetes regisztráció szükséges, amelyben az Eurotrans Alapítvány nyújt segítséget.
1 hozzászólás