Tizennyolc nyelven beszél, három országban lakik felváltva, diákok százai rajonganak érte. Benedek Dezső nemcsak kiváló nyelvész és antropológus, hanem remek mesélő is. Négy éven át élt Irala-szigetén és vizsgálta a jami ősközösségi kultúrát, a műsorunkban párhuzamot vont köztük és a magyar nép között.
2021. május 07., 12:012021. május 07., 12:01
2021. május 07., 15:442021. május 07., 15:44
Tajvantól délkeletre fekszik az a kis sziget, ahol a globalizáció nem olyan rég még ismeretlen fogalom volt, az emberek teljes egyenlőségben éltek. A XX–XXI. század aztán átmenet nélkül tört az őslakókra, akik az új helyzetet nem tudták beolvasztani a kultúrájukba ezt nem tudják beolvasztani, így az fokozatosan leépül, eltűnik. De vajon ez várhat ránk, magyarokra is?
A Nézőpont vendége, Benedek Dezső nyelvész, antropológus az ausztronéz jami kultúra talán legavatottabb ismerője, szellemi hagyatékuk megörökítője, olyan kultúrantropológiai kísérlet fűződik a nevéhez, amely a maga nemében egyedülálló a világon. A szigetet az orvosok a halál szigetének hívják, az antropológusnak a saját bőrén kellett megtapasztalnia azt is, hogy miért.
Az 1950-ben, Kolozsváron született Benedek Dezső 1972-ben végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. 1978-ban hagyta el az országot, az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Tizennyolc nyelven beszél, többek között japán, kínai és vietnámi nyelven is. A Georgiai Állami Egyetem előadótanáraként kulturális antropológiát, kelet-ázsiai nyelveket és összehasonlító irodalmat tanít. A professzor doktori disszertációjából készült könyv, Az ősök éneke/The songs of the ancestors a világhálón is olvasható.
Megfigyeléseiről, kalandos utazásairól és a nevéhez fűződő ösztöndíjról mesélt a Székelyhon TV-nek a Médiatér Youtube-csatornáján.
Hatósági fellépést vár a bukaresti Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet, miután a fasiszta legionárius mozgalom ismert költőjének versét énekelték el a múlt héten átadott román Nemzeti Székesegyházban.
Öt hónapja történt a parajdi bányakatasztrófa, amit példátlan környezeti krízis követett. Azonban mindmáig nem tudni pontosan, mekkora pusztítást végzett a sószennyezés a Kis-Küküllőben, és hogy helyreállhat-e korábbi állapotába a folyó élővilága.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – számolt be vasárnap a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Enyhén nőtt a munkanélküliség Székelyföldön az elmúlt hónapban, noha a három megye közül kettőben csökkent az állástalanok száma. Két megye ugyanakkor – jó és rossz értelemben véve – az országos élmezőnybe került a munkanélküliségi adataival.
A választópolgárok több mint egyharmada a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, és közel 50 százalék támogatná az államfő tisztségből való felfüggesztését egy felmérés szerint.
Több mint 700 járművezetőnek vonták be a jogosítványát az elmúlt 24 órában, 240-nek gyorshajtás, 100-nak pedig ittasvezetés miatt – derül ki a Román Rendőrség vasárnapi közleményéből.
Rangos elismerést nyert el Szaniszló Attila erdélyi származású magyar zongoraművész Marokkóban, szombaton.
Igényelhetik a fűtéstámogatást és az energiapótlékot a rászorulók – közölte szombaton az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
Míg nappal az őszi színek miatt aranysárgába, addig alkonyatra a mécsesek pirosának köszönhetően égővörösbe öltöztek a temetők, szeretteink végső nyughelyei.
Mindenszentek napján a csend, a fény és az emlékezés töltötte meg a temetőket. Az őszi sötétséget gyertyák ezrei törték meg, jelezve: a szeretet és az emlék örök. Fotókon mutatjuk, hogyan öltött ünnepi fényt a megemlékezés napja.
1 hozzászólás