Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Most a bérnövekedés hajtja leginkább a nem túl fényes romániai gazdaságot

Széchely István 2019. október 04., 12:37
HIRDETÉS

Romániának viszonylag magas növekedési potenciálja van, az ország a gazdasági ciklusnak valószínűleg az érett vagy már a lassulási szakaszában van. Mindemellett vannak bizonyos belső sérülékenységek és kinti kockázatok, de ezekre fel lehet készülni innovációval és termelékenység-javítással – mondta a huszonhetedik Őszi Vásár üzletember fórumán megtartott előadásán Bálint Csaba makrogazdasági elemző, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának leendő tagja.

Bálint Csaba: sokkal fontosabb az euróhoz vezető út, mint maga az euró Fotó: Erdély Bálint Előd

Elemzéskészítésről, Románia gazdasági helyzetéről, illetve az euró bevezetéséhez vezető útról tartott előadást Bálint Csaba közgazdász, makrogazdasági elemző csütörtökön, a huszonhetedik Őszi Vásár Székelyudvarhely rendezvénysorozat üzletember fórumán.

Én azt mondanám, hogy sokkal fontosabb az euróhoz vezető út, mint maga az euró. A reformokat meg kell lépni ahhoz, hogy felkészültek legyünk

– fogalmazott a szakember a Románia eurozónához való csatlakozását megelőző időszak fontosságáról a Hargita Business Center vállalkozói inkubátorházban telt ház előtt zajló előadáson. „Egy versenyképes gazdaság számára, egy olyan gazdaság számára, amely oktatásra, infrastruktúrára, innovációra épül, és amely képes felzárkózni, ez egy nagyon jó dolog. Ez elhozhatja a hitelköltségek mérséklődését (…) és segíthet Románia kockázati megítélésében is” – mondta az európai valutaunióhoz való majdani csatlakozás előnyeiről, illetve az arra való felkészülés várható hatásairól.

Fotó: Erdély Bálint Előd

A gazdaság gyenge pontjai

Gazdasági körkép & Út az euróhoz című előadásában az ország gazdasági helyzetét illetően Bálint Csaba kifejtette,

a gazdasági válságot követő ciklusban Románia esetében is jól láthatóan érvényesültek a törvényszerűségek: elindult az exporttevékenység, utána a fogyasztás vált a gazdaság motorjává, ez pedig a beruházásokat segítette.

Az elmúlt tíz évben Románia gazdaságának az átlagos növekedése 4 százalék körül alakult.

HIRDETÉS

„Ami ebből a ciklusból hiányzik, azok az állami beruházások. Gyengélkedtek az állami infrastrukturális beruházások, jó volna, ha egy kicsit több lenne ezekből.

De a bérek növekednek, ez az ami most leginkább hajtja a gazdaságot

– magyarázta a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának leendő tagja.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Románia beruházási rátájából kitűnik, hogy volt olyan időszak, amikor 100 lejnyi GDP-ből 25-35 lejt tett ki a beruházások értéke, de mostanra régiós szinten,

a Magyarországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával, Csehországgal, Bulgáriával alkotott térséget vizsgálva az látható, hogy az átlag alá süllyedt Románia beruházási rátája.

Ez lecsökkentheti a potenciális növekedés mértékét, amit a demográfiai mutatók romlása is erősít. A kínálati oldalon továbbra is a szolgáltatások jelentik az első számú motort, amit a belső kereslet hajt, a hazai iparra pedig a külső, régiós gazdasági faktorok vannak nagy hatással.

Fotó: Erdély Bálint Előd

A romániai gazdaság egyik gyenge pontja a folyó fizetési mérleg hiánya, azaz leegyszerűsítve

jóval többet importál az ország, mint amennyit exportál, ez pedig egyfajta eladósodást jelent, és külföldi tőkére van szükség, hogy ezt a rést ki lehessen tölteni.

„A másik gyenge pontja a költségvetési hiány mértéke. Ha ezt a kettőt összetesszük, akkor sajnos Románia nem néz ki jól a régióban, de ez a kép még mindig jobb, mint 2007-ben” – fogalmazott a makrogazdasági elemző, hozzáfűzve, hogy mindezek azt jelentik, hogy a költségvetésben nincs olyan tér, ahol egy esetleges kívülről érkező sokk hatását mérsékelni lehetne. Európai Uniós viszonylatban sem fest túl szép képet a román költségvetési hiány, az ugyanis a megengedett alsó határértéken, három százalékon áll – „EU-s összevetésben ez nem számít jó értéknek”.

A világgazdaságnak az alakulására is új kockázatok vannak hatással, ugyanis 2017-hez képest a növekedés lassult, ami az Egyesült Államokban mérsékeltebben, Nyugat-Európában – illetve Kínában is – erősebben tapasztalható.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az egyensúly hármasszabálya

Bálint Csaba előadásában a makrogazdasági elemzéskészítésről is beszélt, kis büszkeséggel megemlítve, hogy idén két nagy nemzetközi intézet díját is elhozták, ugyanis az általuk készített, Romániára vonatkozó makrogazdasági előrejelzések voltak a legpontosabbak, és ez volt az első alkalom, hogy mind a londoni, mind a barcelonai intézet az ő elemzésüket sorolta az első helyre.

„Ahhoz, hogy egy jó előrejelzést, vagy vállalkozók esetében egy jó tervet készítsünk, elsőként meg kell vizsgálni a globális környezetet. Egy olyan globalizált világban élünk, amiben ezt megkerülni egyszerűen már nem lehet. Minél nagyobb egy vállalat, annál nehezebben tudja megkerülni a makrogazdasági, a külső környezet hatásait.

Tehát ha az Egyesült Államokban, Kínában, Németországban, Nyugat-Európában probléma van, az minket is jó eséllyel el fog érni, legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy ennek a hatása mi lesz, vagy hogy egy kedvezőtlenebb helyzetben mit tudunk tenni

– hangsúlyozta ennek a tényezőnek a fontosságát a szakember.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Számos faktort lehet vizsgálni, de ami hosszú távon igazán hatással van a gazdaságra, az egy nagyon rövid egyenletre egyszerűsödik le – összegezte a közgazdász a vállalkozások esetében is alkalmazható hármasszabályt.

Szükség van munkaerőre, tőkére, és legalább ilyen fontos az innováció, a termelékenység, „az, hogy minden nap valami újat kitaláljunk”

– sorolta fel a fejlődéshez szükséges legfontosabb gazdasági lépéseket, megjegyezve, hogy a magasabb fejlettségi szinten álló gazdaságokban gyakorlatilag a termelékenység növelésével lehet a határokat kiterjeszteni.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS