Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:23

Tanulók ezrei nem mentek el a matematikavizsgára

15:49

Alkotmányosnak nyilvánították, megduplázhatják a barnamedvére vonatkozó kilövési kvótát Romániában

15:47

Az is megtörténhet, hogy nem lesz miniszterelnök-helyettes a Grindeanu-kormányban

15:39

Tócsni – videó

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Megsebesítették, majd elmenekült a medve, és amikor újra felbukkant, akkor támadt

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Kiderült, mi okozta a székelyudvarhelyi lakásban történt robbanást

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Ősszel beüzemelik az intelligens forgalommenedzsment-rendszert

Mi lesz veled, óriás sótartó?

Fotó: Borbély Fanni

A parajdi óriás sótelep gyökere akár három kilométer mélységig is lenyúlik. A sótömzs vízszintes síkban enyhén ellipszis alakú, átmérői 1,2 és 1,4 kilométeresek – írja tanulmányában Horváth István geológus.

Székelyhon

2025. május 29., 09:532025. május 29., 09:53

2025. május 29., 11:182025. május 29., 11:18

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Továbbra is ömlik a megduzzadt Korond-patak vize a parajdi sóbányába, és hamarosan a létesítmény turisták által látogatható részét is eléri.

korábban írtuk

Hullanak a sótömbök, mozog a talaj Parajdon

Nagyon veszélyessé vált a helyszín, ahol a Korond-patak beömlik a parajdi sóbányába, ezért a hatóságok senkit nem engednek közel. A mélybe zuhanó víz miatt mozog a talaj.

A tehetetlenség óráiban annak jártunk utána, hogy mit lehet tudni a parajdi sóbányáról, geológiai szempontból. Ekkor akadtunk rá Horváth István nyugalmazott geológus szakmai anyagára, aki többoldalas tanulmányt írt a parajdi sóbányáról. Az igényes munkából néhány gondolatot idézünk, a teljes anyagot a parajdi sóbánya hivatalos oldalán találják meg, ide kattintva.

Parajdi-medence, az „óriás sótartó”

A Parajdi-medence, az „óriás sótartónak” becézett Erdélyi-medence keleti pereme és a Görgényi-havasok találkozásánál húzódik, és

egy jól elkülöníthető tájegységet képez, a földrajzilag Sóvidéknek nevezett kistájon belül

– kezdi szakmai munkáját Horváth István, aki körül is határolja a sóövet.

A Szováta-Parajd-Korond vonalán húzódó sóöv a Mezőhavas 1100-1150 méter magas vulkáni fennsíkjának hirtelen megtört pereme, és a peremtől tektonikailag elválasztott Bekecs (1079 méter) és Siklódkő (1025 m) közé beékelődő, mintegy 30 kilométer hosszú, északnyugati-délkeleti irányú térszíni mélyedésben foglal helyet. Tágabb értelemben a Parajdi-medence a Sóhát nevű domb körül terül el, felölelve Parajd és a két Sófalva helységeket.

A medence alakja enyhén elnyúlt háromszöghöz hasonlít, amelynek csúcsa déli irányban Korond felé mutat, észak-nyugatra pedig beletorkollik a Szovátai-medencébe.

Fotó: Haáz Vince

Mekkora is ez az óriás sótelep?

Tanulmányában a szakember felhívja a figyelmet, hogy a Sóhát tulajdonképpen a Parajdi-medence és egyben a Székely Sóvidék legnagyobb kincsét őrzi: az óriás sótelepet, melynek gyökere 2,7 – 3 kilométer mélységig is lenyúlik. A sótömzs vízszintes síkban enyhén ellipszis alakú, átmérői 1,2 és 1,4 km-esek, a függőleges kiterjedése pedig egy hatalmas, szabálytalan gomba-formát mutat.

Méltán mondhatjuk, hogy a parajdi sótest az egyik legnagyobb diapir-redő Európában, tartaléka több mint száz évig elláthatná öreg kontinensünk sószükségletét”

– emlékeztet munkájában a geológus.

A parajdi sótelep anyaga, a kősó köbös (kocka) rendszerben kristályosodik, de nagyon ritkán lehet oktaéderes formája is.

A parajdi kősó durva és aprószemcsés kristályelemekből áll, ezek mellett azonban tartalmaz szennyezőanyagokat is.

Törése egyenetlen, kagylós, hasadása a gyengeségi síkok mentén tökéletes kocka alakot mutat, színe pedig az átlátszó üveges, tejfehértől egészen a sötétszürkéig és a feketéig változik, a tartalmazott szennyeződésektől függően.

A parajdi kősó ásványi összetétele: 94 - 98% NaCl és 2 - 6% agyagásványok (az oldhatatlan rész). Még jelen vannak más mellékásványok is mint: kieserit, kainit, polihalit, kvarc, csillámpala, pirit és vashidroxidok.

A parajdi sótelep egyik jellegzetessége, hogy közberétegzett kőzeteket (kristályos palát, dolomitot, kvarcitot, réteges homokkövet, agyagpalát, márgát) és masszív kőzetzárványokat is tartalmaz, ez hátrányosan befolyásolja a minőségi mutatókat.

A só előfordulása sűrű rétegzést mutat, hófehér és sötétszürke sórétegek váltakoznak ritmikusan, a rétegvonalak gyűrődései jól láthatók a sókamrák falain.

Az erdélyi só – és ezen belül a parajdi sóredő – keletkezése az alsó-bádeni geológiai korra vezethető vissza (az újharmadkor középmiocén időszaka), ezelőtt kb. 20-22 millió éve.

Fotó: Haáz Vince

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványosságának számított, amelyet évente százezrek kerestek fel. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, ökumenikus kápolna és moziterem várta a turistákat. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek is ajánlott volt időt tölteni a tárnákban.

Udvarhelyszék Parajd