Mi áll tündérországunk útjába?

Egymás tapasztalatait hasznosítják turizmusfejlesztésben a nemzetközi projekt résztvevői

Fotó: Barabás Ákos

Kilenc Duna-menti ország szakemberei osztják meg egymással tapasztalataikat és javaslataikat a turizmus terén Székelyudvarhelyen.

Dósa Ildikó

2018. június 20., 09:052018. június 20., 09:05

„Ide lassan lehet eljutni, ezért olyasmit kell kínálnunk, ami tovább itt tartja a turistákat, hogy több pénzt hagyjanak itt. Hargita a lehetőségek megyéje, van hegyünk, ahol erősíthetjük a síturizmust, itt a Szent Anna-krátertó, de az a sóbánya is itt van, amely Európa egyik legnagyobb sótartalékával rendelkezik, illetve a megye jó része természetvédelmi terület, ritka élővilággal” – mondta Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a háromnapos szakmai találkozó hétfői megnyitóján. Véleménye szerint meg kell tanulnunk a Nyugat-Európában alkalmazott technikákat, és azokat a helyi jellegzetességek szerint alakítva átvennünk, hogy

olyan „tündérországot építsünk, amely minden turistát jól fogad, és annyira megérint, hogy máskor is visszatér”.

A háromnapos szakmai tanácskozásnak az volna a lényege, hogy a Duna Transznacionális Program Integrált stratégiák a lassú, zöld és egészséges turizmus fejlesztésére elnevezésű uniós projektben részt vevő Duna-menti tagországok (Ausztria, Németország, Szlovénia, Szlovákia, Magyarország, Bulgária, Szerbia, Horvátország, Románia) turizmusfejlesztésben érdekelt szervezeteinek képviselői egymás tapasztalatait, javaslatait megvitassák, közösen gondolkodjanak a fejlesztéseken.

Mitől más a székely?

Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója rövid történelmi, illetve néprajzi ismertetőt tartott az utóbbi százötven évről azért, hogy a külföldi vendégek megértsék a térség sajátos jellegét, az államétól eltérő kultúrát. Beszélt az építkezési sajátosságokról, a székely kapukról, az épített örökségről, a jövedelemforrás, valamint a megélhetés alakulásáról, a népviseletről, az Ezer Székely Leány Napjáról, illetve a csíksomlyói búcsúról. Említést tett a székely falvakat fenyegető elöregedésről és kivándorlásról, de

nem hagyta szó nélkül a népi építészetet fenyegető ízléstelenséget sem. „Ahhoz, hogy tündérország legyen, saját falukép szükséges, ízléses építkezés”

– jelentette ki. Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója a Székely termék brandet mutatta be, Szabó Károly, a Hargita Közösségfejlesztési Társulás igazgatója a vallásturizmusról, a Mária-útról beszélt, míg Fekete Örs, a Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetője a térség hegyi turizmusáról értekezett a meghívottaknak.

A részvevők kedden délelőtt szakmai előadásokat, tanácskozásokat tartottak, délután pedig ellátogattak a fenyőkúti tőzegláphoz, a parajdi lepkeházhoz, valamint a sóbányába. Szerdán a Székelyföldi Legendáriumnál tesznek látogatást, Szejkefürdőn megnézik a székely kapukat, és elutaznak Homoródalmásra, az ottani sajtkészítő műhelyhez.

Közös projekt

A nemzetközi partnertalálkozót más-más helyszínen, félévente tartják, meghatározva a következő periódus feladatait. A projekt összköltségvetése 2,3 millió euró, amelyet a tagállamok között arányosan osztanak el. Ebből a Hargita megyére eső rész 163 ezer euró, amiből még idén háromnyelvű telefonos applikációt készítenek a térség turisztikai kínálatának népszerűsítésére. A hároméves projekt jövő nyáron zárul.